A Politico diplomáciai forrásai szerint négy emberről lehet szó.

További tagállamok is fontolgatják, hogy beszállnak a perbe.

Ha egyszer kifizetik, megújuló energiaforrások felhasználására, energiahatékonyságra lehet költeni.

Az Európai Parlament lehallgatási botrányt vizsgáló különbizottsága hétfőn kétnapos magyarországi látogatásra érkezett, de az igazságügyi miniszter hiába keresték.

2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta, 2023 pedig a legveszélyesebb lesz – mondta Orbán Viktor a Várkert Bazárban szombat délután. A miniszterelnök szerint brüsszeliták még nem adták vérüket ebben a háborúban, de magyarok igen, az EU-n belül pedig csak Magyarország áll a béke pártján. 25. alkalommal értékeli az évet, illetve az ország helyzetét a miniszterelnök, élőben követtük a beszédet.

Két másik ügyben is beperelték az országot.

Az infláció, a rezsiárak elszabadulása és az uniós pénzek befagyasztása is benne van abban, hogy zuhan a magyar gazdaság teljesítménye – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH újabb negyedévben mért gazdasági visszaesést, vagyis a magyar gazdaság technikai recesszióba fordult. Ha viszont az egész tavalyi évet nézzük, már jobb a helyzet: 2022-ben összességében 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami jócskán lekörözi a németeket, és az eurózóna átlagát is meghaladja. De hogy állunk a környező országokhoz képest? És mire számíthatunk idén?

Szavait kiragadták a szövegkörnyezetükből, állítja a politikus. 

Szerinte a magyar biztos bocsánatot kérhetett volna, mégsem tette.

Lemondásról, elfogadhatatlan viselkedésről írnak a brüsszeli képviselők.

A kormány által rendszeresen negatív színben feltüntetett jogvédő civil szervezetekkel, a Helsinki Bizottsággal és az Amnesty International-lel is egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium arról a törvénycsomagról, amelynek elfogadása nélkülözhetetlen az uniós források megszerzéséhez. A kormány az igazságszolgáltatás korrekciójában több ponton is hajlandó engedni az uniónak, ám a civilek szerint ez még nem elég. 

Orbán Viktor feltűnően hűvösen fogadta az ukrán elnököt, akit szinte minden európai vezető szívélyesen üdvözölt, és ez nem hagyta hidegen a nemzetközi nyilvánosságot. Van, aki szerint a magyar miniszterelnök csak Putyin barátjának tapsol, más szerint odavan 1956 szellemisége. A nemzetközi lapok is beszámoltak Orbán Viktor gesztusértékű akciójáról. 

A miniszter milliós pedagógusbéreket is ígért, amihez viszont – szerinte – meg kell szűnnie az uniós pénzek visszatartásának.

Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy kerítésépítést nem fognak finanszírozni, más határőrizeti eszközöket azonban igen.

Újabb kifizetést hagytak jóvá Szlovákiának az uniós helyreállítási alapból – jelentette be Eduard Heger miniszterelnök. Miközben a környező országoknak forintra átszámítva már ezermilliárdokat folyósítottak vissza nem térítendő támogatásként és kedvezményes kölcsönként, addig az Orbán-kormány még a feltételek teljesítésével bajlódik. Csütörtökön bejelentették, hogy a modellt váltó egyetemek kuratóriumából kikerülnek a politikusok – az uniós pénzek folyósításáig azonban hosszú lehet az út. 

Az ukrán elnök beszédet mondott csütörtökön az Európai Parlamentben és az Európai Tanács soron kívüli csúcsértekezletén is.

A palesztin szervezeteknek nyújtott európai támogatások leállítását akarják elérni.

„Pontatlanul fogalmaztam” – mondta a Népszavának Gwendoline Delbos-Corfield, aki a budapesti külügyminisztérium elleni orosz hackertámadásra gondolt elsősorban.

Gwendoline Delbos-Corfield szerint a magyar szakszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak.

Az orosz elnök válása után azzal viccelődött, hogy előbb ki kell házasítania Ljudmilát, csak azután törődik magával. Exfelesége valamiért nem szerepel a szankciós listán, amin Putyinnal közös lányai és az orosz elnök állítólagos tornász szeretője igen. Sőt úgy tűnik, Ljudmila Ocseretnajának és mostani férjének tekintélyes európai ingatlanvagyona van, aminek köszönhetően lényegében szabadon mozoghatnak az EU-ban.

Az Orbán-kormány és az EU közti bizalmatlanság – ami mára a források felfüggesztéséhez vezetett – a lap szerint tulajdonképpen a kisvasúttal kezdődött. 

 A Magyar Kétfarkú Kutya Pár társelnöke már nem bánja, hogy nem jutottak be a parlamentbe.

Az ukrán elnök arról beszélt az EU-Ukrajna csúcs után, hogy az összes uniós vezető támogatására szükségük van.

A miniszterelnök szerint már megint igazuk lett.

Az ukrán elnök gyorsabb cselekvést vár, mivel Oroszország rendre alkalmazkodik az újabb és újabb szankiókhoz.

A magyar kormány korábban jelezte: nem kizárt, hogy blokkolja a hetedik uniós békekeretcsomagot.

Koszovó miatt forrtak fel az indulatok.

Ilyen kutatás, olyan kutatás.

Hivatalosan pénteken, a Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón jelentik be.

Még ebben az évtizedben össze fog omlani Európa mostani politikai rendszere, és az európai konzervatívoknak akkor egy vezetőre lesz szükségük – ezt fejtegette Orbán Viktor azon a zárkörű beszélgetésen, amire a kormány politikájával szimpatizáló külföldi újságírókat hívták meg. A kormányfő korábban többször utalt arra, hogy 2030-ig tervez miniszterelnökként. A kormány és a Fidesz gazdasági háttérországa pedig rengeteg időt és pénzt fektetett abba, hogy nagyobb befolyásra tegyenek szert az európai politikában. De sikerült? És vajon Orbán Viktor magára gondolt, mint az európai konzervatívok új vezetője? 

Élelmiszerre és alkoholra is többet költöttünk arányaiban, mint az uniós átlag.

Csak Romániában és Bulgáriában kisebbek a fizetések az Európai Unióban, mint Magyarországon. 

Kijev pénteken ül le tárgyalni az Európai Unió képviselőivel, és az ukrán elnök közlése szerint nagyon készülnek rá. 

Magyarország a legkorruptabb az európai uniós országok között, a Transpanrency International Korrupció Érzékelési Indexe szerint. Ez azt jelenti, hogy már Romániának és Bulgáriának is jobb a megítélése a szervezet igazgatója szerint. Elsősorban azért, mert ők a közéletben jobban üldözik a korrupciót. A kormány a helyezést nem kommentálta, csak azt furcsállották, hogy a Transparency a brüsszeli bürokráciát és az Európai Parlamentet nem vizsgálta.

Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a miniszterelnök negatív összefüggésben értekezett Magyarország uniós tagságáról.

2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát, különben nincs EU-s pénz.

Néha még a legális abortuszt is nehéz elvégeztetni az uniós országban.

Szerinte az Orbán-kormánynak fontosabb az európai pénzek ellopása, mint az, hogy a támogatások eljussanak a magyar vállalkozókhoz.

Szálanként 35 forint adót vetnek ki a cigarettahelyettesítőkre.

A miniszterelnök szerint még ebben az évtizedben összeomlik az európai politikai rendszer, és a beszámoló szerint határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Magyarországnak az Európai Unióban kellene-e maradnia. 

A konzervatív újságíró szerint mindez azt jelenti, hogy a kormányfő csak viccelt, amikor külföldi újságírókkal csevegett.

„A baloldali média eltorzítja a miniszterelnök szavait” – mondta az újságíró, akinek a cikkében kicserélődött a kérdéses bekezdés. 

Elegendő a minősített többség is. 

A meghosszabbított szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak.

Az ellenzékiek és a bizonytalanok nagy többsége a kormányt, míg a fideszes szavazók inkább az EU-t okolják a források felfüggesztéséért.

A kormány szerint erre az energiaválság és a költségvetés egyre növekvő kiadásai miatt van szükség. 

Horvátországban már bevezették az eurót – ezzel együtt a fizetések is nőttek. De például egy kiló pulykamell ára a duplája az eddiginek. Magyarország 19 éve tagja az Európai Uniónak, de továbbra sincs tervben belátható időn belül, hogy csatlakozzunk a közös valutához. Milyen hatásai lennének, ha nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz?

Az ukránoknak szánt uniós fegyvervásárlási pénzügyi támogatására mondhatott nemet Magyarorország.

Az Európai Parlament egy állásfoglalásról szavazott, a mi szerint szükség lenne egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozására, ahol az orosz háborús bűnöket vizsgálnák.

Hatalmas különbségek vannak Európában az egyes országok inflációs rátái között. Az unióban a két szélsőség Spanyolország és Magyarország, az EU-n kívül pedig Svájc neveti ki a pénzromlást. Számos tényező befolyásolja, hogy az emberek pénze mennyire értéktelenedik el, és hogy az áremelkedés hatásait mennyire érzik meg.