A megoldás az lenne, ami a grúz háborúban volt: elszigetelték a konfliktust, de Krím esetében is született egy minszki megállapodás. Orbán Viktor szerint Európa most nem ezt az utat választotta, ez egy újabb érv az erős nemzetállamok mellett. Nehezményezte, hogy a Nyugat nem elszigetelte az ukrajnai konfliktust, hanem összeurópaivá tette.

Úgy látja: a háború egyre durvább és kegyetlenebb lesz, ezért fel kell készülni, hogy a velük szembeni hangnem is egyre durvább lesz. 

Állni fogjuk a sarat

– mondta Orbán Viktor, aki szerint a béketáborba már csak Magyarország és a Vatikán tartozik.

Az Egyesült Államok szerepére külön is kitért. Szerinte „hol van már, amikor” Hillary Clinton egy jóbarátot, Goodfriendet küldött, majd a jelenlegi amerikai nagykövetre utalva egy présembert (Pressman) küldött az Egyesült Államok, hogy belepréselje Magyarországot a háborús blokkba. Nem kellene, hogy utánuk egy Puccini nevű embert küldjön követnek Magyarországra, próbált viccelni a miniszterelnök. 

Továbbra is barátokat akarnak szerezni, nem ellenségeket. Minden évben lesznek újabb családsegítő intézkedések, céljuk, hogy azok, akik gyereket vállalnak, jobban éljenek, mint akik nem. Marad a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás.

Marad a rezsivédelem, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, a médiaipar magyar kézben tartása, a távközlés visszavétele nemzeti kézbe.

Lobog a szélben a szélzsák

– idézte Korda György slágerét Orbán Viktor, valószínűleg Ferihegy megvásárlására célozva.

Annyi pénzt biztosítanak a vidéknek, amennyit még nem láttak az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem. „Mégsem járja, hogy külföldről ránk zúdított élelmiszert kelljen vásárolniuk a magyaroknak”, jelentette ki.

Hidakat építenek a Dunán, a paksi hamarosan elkészül, a mohácsit hamarosan elkezdik.  

Erőműrendszereket építünk akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni

 – közölte Orbán Viktor, aki szerint erre azért van szükség, mert a fejlesztésekhez rengeteg energia kell. 

Az elmúlt 12 évben 1 millió ember állt munkába az elmúlt 12 évben, háromszorosára nőtt a magyar gazdaság, keresztény alkotmány lett. Brüsszelt megvető bátorsággal újraszervezték a magyar államot, fáradságos 10 év volt, térd, könyök lehorzsolva, de megérte, mondta a kormányfő. 

Kitanulták, hogyan kell boldogulni és felderengett, hogy a magyar név újra szép lesz. Ezért kaptak kétharmadot ismét, pedig az egész ellenzék összefogott ellenük, Brüsszel kiszárította a pénztárat, Gyuri bácsi pedig begurított ide 4 milliárd forintot, állította a miniszterelnök. 

A baloldalnak azt kellene megértenie, hogy a győzelemhez szív kell és nem elég a szerencse. Három éve, hogy beütött a covid, fájdalmas volt, pótolhatatlan veszteségekkel, elevenítette fel Orbán Viktor, aki azt gondolta: hamarosan megérkezünk oda, ahová mindig is tartottunk, ahová történelmünk feljogosít minket, valahol az élbolyban. Majd kitört a háború és minden megváltozott: a politikában és a gazdaságban is, a világ a Vadnyugat felé vette az irányt, 2020 márciusa óta folyamatos nyomás alatt éljük az életünket. Ebből könnyen lehet négy vagy öt év. A rendszerváltás óta 2022 volt a legnehezebb év. 

Orbán Viktor beszédét tapsvihar után kezdte. Közel két hete pusztító földrengés rázta meg Törökországot, a baj hirtelen jön, nem szól előre. Bajban derül ki, kire lehet számítani, a magyarokra igen: 167 magyar vett részt a mentésben, életük kockáztatásával 35 embert mentettek ki a romok közül, mondta a miniszterelnök. Közülük néhányan a helyszínen vannak, Orbán Viktor arra kérte őket, hogy álljanak fel, őket is tapsvihar köszöntötte. 

Annyi minden történt tavaly, hogy valójában több órán át is beszélhetne, mondta a kormányfő. „Mégis inkább rövidebbre fogom, mert egy hosszú politikai előadás alatt az embernek még az élettől is elmegy a kedve”, tette hozzá. Szerinte pont ennek ellenkezője miatt jöttek. 

Az európai politikai változások az első nagyobb, a tavalyi évet érintő téma. A változások nyomás alá helyezik az egész magyar életet, a 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak minket, véli Orbán Viktor, akinek a helyzetet látva gyakran egy magyar sláger jut eszébe:

Anyám, én nem ilyen lovat akartam!

 

Orbán Viktor évértékelő, vagy saját szóhasználatával „országértékelő” beszédeinek hagyománya még az első kormányzása idejéből származik. 1999-ben mondta el az első ilyen beszédét a Pesti Vigadóban. Most – ahogyan tavaly is – a Várkert Bazárban – szól hallgatóságához.

Így értékelte az évet Orbán Viktor a választás előtt és még korábban

A Blikk egy órával az évértékelő előtt azt írta,és mutatta is képeken, hogy buszokkal állták el a Várkert bazár főbejáratát. A politikusok mellett idejekorán megérkeztek a Fidesz-közeli celebek is: 

• Nagy Feró, aki egy erős nyilatkozattal meg is ágyazott érkezésének, 
• Gönczi Gábor, a Tények műsorvezetője, 
• Déri Stefi, a Megafon egyik arca, 
• Rákay Philip filmproducer és tévés személyiség, 
• Schobert Norbert üzletember, 
• Gajdics Ottó újságíró, 
• Lázár Vilmos fogathajtó, a CBA felügyelőbizottságának elnöke, 
• Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, 
• Hajas László fodrász,
• és Lobenwein Robert, a Sziget Kft. volt tulajdonosa, a VOLT Fesztivál alapítója.

Hogy 1999 óta mi mindenről beszélt Orbán Viktor az országértékelőkön, azt korábbi cikkünkben foglaltuk össze. A tematika ugyan változott, de a retorika stabil maradt az évek során.

A tavalyi évértékelőben így fogalmazott: „(…) két nehéz évet hagytunk magunk mögött. Világjárvány, népvándorlási hullámok, energiaválság, brüsszeli birodalmi dühkitörések, a hidegháború hűvös lehelete a tarkónkon és a háború nyugtalanító árnyéka Kelet- és Közép-Európa fölött.” Ez utóbbi fordulat utólag különösen érdekes, hiszen – bár a miniszterelnök akkor is azt mondta, mindent meg kell tenni ennek elkerülése érdekében – 12 nappal később valóban kitört a háború, Oroszország megtámadta Ukrajnát.