Ha Magyarország akarja a helyreállítási alap pénzeit, akkor meg kell szüntetnie a napelemstopot

Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz, írja hivatalos dokumentumokra hivatkozva a 24.hu. 

Az említett javaslatcsomagot már tavaly november 30-án kiadták, de a kormány érdemben eddig alig reagált rá, holott a dokumentum határidős ajánlásokat is tartalmaz. Azért lenne fontos, hogy Magyarország betartsa ezeket a határidőket, mert csak ezen reformok végrehajtása esetén juthat hozzá a helyreállítási alap vissza nem térítendő, mintegy 2320 milliárd forintos forrásaihoz.

A dokumentum C6.R3 pontjában előírásszerűen állapítják meg, hogy a napenergia alkalmazásának ösztönzése érdekében a lehető leghamarabb, és legkésőbb 2024. december 31-ig hatályát veszti az a nemrég bevezetett intézkedés, amely ideiglenesen megszüntette azt a lehetőséget, hogy az újonnan épített (legfeljebb 50 kVA kapacitású) lakossági fotovoltaikus rendszerek áramot tápláljanak be a hálózatba.

– idézi a lap a javaslatcsomagot.

Az Európai Bizottság javaslata szerint amennyiben egyes régiókban alkalmas a hálózat a termelt villamos energia integrálására, akkor a jelenleg érvényben lévő fel kell oldani. A dokumentumban a reform végrehajtásának határideje 2023. március 31, de a végső határidő sokáig húzható.

A kormány szerint a napelemstop csak akkor megszüntethető, ha korszerűsítették az áramhálózatot, amit azonban csak uniós pénzből tudnának megoldani. szerintük csak uniós pénzből lenne megoldható.

Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke a lapnak úgy értékelte a helyzetet, hogy bár a 2024 végi határidő meglehetősen távoli, idén március 31-ig valamilyen lépést tenni kell az ügyben, ami azt jelenti, hogy eddig a határidőig egy komolyabb intézkedéssorozat vagy terv bejelentésének kell megtörténnie, amelyből kiderül, mire számíthat a napelemes szektor. Szolnoki Ádám úgy gondolja, hogy amennyiben 2-3 hónapon belül nem látható semmilyen jövőkép, akkor a kivitelezőcégeknél első körben megkezdődhet az értékesítők leépítése.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy nem lesz érdemi álláspont, és csak 2024 végével oldják fel a betáplálási stopot. Két évet ugyanis biztosan nem fog kibírni az iparág új megrendelések nélkül.

– mondta a MANAP elnöke, aki szerint szerint valós probléma, hogy az elosztóhálózaton lokális jelleggel, bizonyos pontokon nincs megfelelő átviteli kapacitás. Véleménye szerint vannak olyan területek, vezetékszakaszok, amelyekre olyan sok napelemes rendszer kapcsolódott, hogy a betáplálás nem volt lehetséges azért, mert a hálózat nem volt képes kezelni a hmke-k által termelt időjárásfüggő kapacitást.

Szolnoki szerint a szakma abban egyetért, hogy az országos vezetékhálózat legfeljebb 10-15 százalékára igaz, hogy problémás hálózati pontokat tartalmaz, a teljes rendszerre nem.

A MANAP vezetője úgy véli, hogy az nem vitás, hogy a hálózat fejlesztésre szorul, azonban a kormány az alaposabb előkészítés helyett a betáplálási stoppal egy fűnyíróelvet alkalmazott, amely a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, viszont figyelmen kívül hagyja a piac alapvető igényeit.

A 24.hu megjegyzi a dokumentum alapján megjegyzi: nagyon sok pénz menne napelemes beruházásokra, a kormány nem kevesebb mint 201 milliárdot költene az RRF-6.2.1 jelű lakossági napelemes pályázatokra. Ezeket a támogatásokat jelenleg a költségvetés terhére finanszíroznák, de a nehéz gazdasági helyzet miatt a kifizetések akadoznak, január végéig a 43 379 nyertes pályázatból mindössze 2545 esetében történtek kifizetések, jegyzi meg a lap.

Nyitókép: illusztrácó / Getty Images