Elemző: Orbán Viktor igyekszik megágyazni az EU-ból való kilépés lehetőségének

Orbán Viktor szűk körben, a Karmelita kolostorban elmondott szavai az elmúlt napokban elárasztották a magyar nyilvánosságot, a magyar miniszterelnök a beszámolók szerint arról beszélt, hogy nem akarja, hogy Magyarország az unió tagja maradjon, aztán később kiderült, hogy a magyar miniszterelnök csak viccelt.

Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője a Népszavának elmondta, hogy Orbán nem véletlenül alakít ki negatív álláspontot az EU-s tagság kapcsán. Bár a felmérések szerint az ország jó része maradni szeretne az EU-ban és bízik az uniós intézményekben, ez az állítás már nem teljesen igaz a Fidesz szavazótáborár, akik között egyre több az euroszkeptikus a kormány hosszú évek óta folytatott EU- és Brüsszel-ellenes retorikája miatt.

Ha közvélemény-kutatók rákérdeznek arra, hogy ki felelős az Ukrajnában zajló háborúért, akkor sokan nem az agresszor Oroszországot nevezik meg, hanem a NATO-t, az Egyesült Államokat vagy az EU-t. Ez sem az elkötelezett uniópártiság jele.

– mondja Győri Lóránt.

Győri szerint arra a kérdésre, hogy mit szeretne Orbán, a választ érdemes több részre bontani. Úgy véli, a magyar miniszterelnök EU-hoz való hozzállásának vannak gazdasági, belpolitikai és külpolitikai aspektusai is.

• A kormányfő is elismerte, hogy gazdaságilag nagyon fontos az EU, és ez a geopolitikai elemző szerint teljes mértékben így van: Magyarország gazdasági helyzete nagymértékben függ az uniós tagságtól. A gazdasági tét tehát egyrészt az ország működtetéséről és fejlődéséről szól, másrészt pedig arról – hiszen a jogállamisági eljárás a rendszerszintű korrupció miatt folyik –, hogy a kormányzati körök tudnak-e profitálni az uniós forrásokból. Gazdaságilag egyértelmű, hogy az országnak és a kormánynak jó az EU-tagság.
• A belpolitikai megközelítés teljesen más, Győri szerint a Fidesz saját rendszerének kiépítését és politikai táborának összetartását folyamatos ellenségképek gyártásával érte, éri el. Az ellenségképek közé tartoznak a „migránsok, Soros György, a dollárbaloldal”, de ilyen ellenségkép Brüsszel és az Európai Unió is, amellyel szemben a kormány „szabadságharcot vív”.
• A külpolitikával kapcsolatban Orbán már többször hangoztatta, hogy Magyarország nem orientálódhat csak a Nyugat felé. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy a Nyugat hanyatlik, a politikai és gazdasági erőközpontok mindinkább Kína és a Kelet felé tolódnak.

Győri Lóránt szerint az is bonyolítja a magyar helyzetet, hogy  az ukrajnai háború óta a magyar külpolitika még messzebb került az európai fősodortól, végképp elszigeteltté vált azzal, hogy Ukrajnával szemben szkeptikus, bizonyos fokig oroszbarát álláspontot képvisel. A geopolitikai elemző megemlítette a volt jobbikos Volner János esetét, aki a saját magáról elnevezett pártot átnevezte Huxit párttá. A gyanút, hogy a kezdeményezés hátterében valójában a Fidesz áll, erősíti, hogy Volner a kormány jóvoltából külgazdasági attasé lett Szingapúrban.

Orbán Viktor tavaly Tusványoson arra utalt, hogy 2030-ra Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Uniónak. A miniszterelnök logikáját követve ebben az esetben már gazdasági szempontból se lenne annyira előnyös az uniós tagság. A Kötcsén elhangzott, a sajtóhoz a kiszivárogtatott beszédében a kormányfő kijelentette, hogy 2030-ra az eurózóna, de akár maga az Európai Unió is széteshet. Orbán tehát nagyon tudatosan tette fel ezt a témát a magyar politika napirendjére, 

– mondta a lapnak Győri Lóránt, aki szerint egyelőre nem jelenthető ki, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de úgy érvel, hogy megkérdőjelezze az uniós tagság értelmét, amivel megágyazhat egy későbbi, esetleges kilépésnek.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök kötetlen beszélgetésen fogadja a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit a Karmelita kolostorban 2023. január 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán