2023. február 10. 6:30
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy kerítésépítést nem fognak finanszírozni, más határőrizeti eszközöket azonban igen.
A menekültügyi szabályok szigorításáról született megállapodás a tagállami vezetők részvételével tartott EU-csúcson. Ennek célja Ursula von der Leyen szerint, hogy megkönnyítsék azoknak a menedékkérőknek a kiutasítását, akik kérelmét elutasították.
Az AFP hírügynökség emlékeztet, hogy az Európai Unióban jelenleg is több millió menekült van olyan háborús országokból, mint Ukrajna, Szíria vagy Afganisztán, de biztonságosabb országokból – mint Banglades, Törökország vagy Tunézia – is érkeznek emberek, akik közül sokak kérelmét nem fogadják el a hatóságok.
Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a határőrizeti, menekültügyi és rendőrségi szervek együttműködésének megerősítésével gyors és tisztességes menekültügyi eljárásokat vezetnének be az EU külső határain. A tagállami vezetők arra is kérték a bizottságot, hogy azonnal és jelentős forrásokkal finanszírozza a külső határok megerősítéséhez szükséges eszközök beszerzését.
Korábban egyes tagállamok – elsősorban Ausztria – szorgalmazta, hogy a Bizottság kerítésépítést is finanszírozzon, ám Von der Leyen határozottan kijelentette, hogy erre a célra nem fordítanak uniós forrásokat. Tisztviselők ugyanakkor rámutattak, hogy ha az EU fizeti a kamerákat, őrtornyokat és hasonló eszközöket, illetve infrastruktúrát, akkor az országok a felszabaduló költségvetésüket kerítésépítésre is fordíthatják.
A tagállami vezetők találkozóján megegyezés született egy olyan elvről is, mely szerint egy EU-tagállam egy másik tagállamban született bírósági döntés alapján is hazatoloncolhat egy elutasított menedékkérőt. Ez megelőzheti azt, hogy a menedékkérelmek benyújtói az elutasítás után egy másik tagállamban újra próbálkozzanak. A találkozón Von der Leyen szerint olyan megállapodás is született, ami megnyitja az utat az előtt, hogy közös listát alkossanak a biztonságos országokról.
Mint arról nemrég beszámoltunk, tavaly az EU-ban mintegy 924 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, a legtöbben Németországban szeretnének letelepedni. Magyarországon mindössze 46-an kértek menedéket.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs