Európa az fegyverkezés új korszakába lépett – legalábbis Ursula von der Leyen szerint. Az Európai Bizottság elnöke egy 800 milliárd eurós védelmi programot jelentett be, amely radikálisan átalakíthatja a kontinens biztonságpolitikáját. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértővel arról beszélgetünk, hogy mit jelent ez Európának és Ukrajnának, milyen hatása lehet Trump döntéseinek,és vajon pótolhatják-e az európai országok az USA kieső támogatását.

A bejelentést „fojtott nevetés” fogadta.

Sorra kritizálták a magyar kormányt vezető európai politikusok a prágai biztonsági konferencián. Előbb az Európai Bizottság elnöke, majd a dán miniszterelnök, végül pedig Bajnai Gordon egykori kormányfő fogalmazott meg erős bírálatot. 

Orbán Viktor hétfőn bejelentette, hogy ismét Várhelyi Olivért, korábbi bővítéspolitikáért felelős biztost jelöli az Európai Bizottságba, a spekulációk szerint azonban ezzel csak Győri Enikő számára készíti elő a terepet.

Másfél milliárd eurót ad az EU Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból. Josep Borrell szerint a kijevi kormány elsődleges fontosságú katonai eszközöket tud majd belőle vásárolni.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint harmatgyenge volt az Európai Bizottság teljesítménye az elmúlt öt évben. Ezért nem támogatták Ursula von der Leyen újraválasztását, azonban megjegyezte: a német politikus nem a politikai ellenfelük. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán adómentessé tenné a borravalót, és szerinte „elviselhetetlen, tűrhetetlen, ami a szolnoki kalandparkban történt”, és az ügy következményekért kiált. 

A német politikust támogatta a néppárti, a szocialista és a liberális frakció is. Von der Leyen a szavazás előtt tartott beszédében – neve említése nélkül – élesen kritizálta Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt, amiről nem tájékoztatta előre az uniós szerveket.

A DK politikusa szerint csúfos kudarccal végződött a miniszterelnök terve „Brüsszel elfoglalásáról”.

Azt mondta, örömmel jön, hogy találkozzon a magyar emberekkel.

Csütörtökön titkos szavazáson választották újabb 5 évre Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének.

Ursula von der Leyen szerint senki sem akar jobban békét az ukránoknál.

2019-ben is néhány szavazaton múlt a megválasztása.

Több ország is bojkottálja a soros magyar elnökség eseményeit, az Európai Bizottság tagjaiból álló biztosi kollégium pedig nem is látogat Magyarországra.

Az informális üléseken nem lesz jelen uniós biztos, csak a főtisztviselők látogatnak Budapestre.

Az Európai Bizottság elnökének újraválasztására készül az Európai Parlament, és a Donald Trump elleni merénylet csak emeli a tétet. 

Az egész világot megdöbbentette a Donald Trump ellen elkövetett fegyveres támadás. Joe Biden telefonon beszélt a republikánus elnökjelölttel és betegesnek nevezte a merényletet. De sorra ítélték el a történteket a többi ország vezetői is és kijelentették: a politikai erőszaknak nincs helye a demokráciában.

Ursula von der Leyen azt írta: a demokráciában nincs helye politikai erőszaknak.

Eddig senki nem beszélt nyíltan arról, hogy Orbán alku fejében állt el a vétótól.

Von der Leyen szerint Egyiptom és Európa ma közelebb áll egymáshoz, mint bármikor korábban.

Orbán Viktoron kívül senki nem szavazott Ursula Von Der Leyen bizottsági elnöki jelölése ellen. A német politikus kinevezését az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Hogy a Fidesz ott melyik csoportosuláshoz csatlakozik, még nem tudni. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormánypárt új frakciót alakít.

Nem tudjuk támogatni – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben annak kapcsán, hogy a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok előre megállapodtak az uniós csúcsintézmények vezetőiről. A ma kezdődő uniós csúcson döntik el, ki vezesse például az Európai Bizottságot a következő 5 évben. A találkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akit biztonsági okokból sokáig csak „különleges vendégként” emlegettek.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elégedetlen a három nagy uniós pártcsalád megegyezésével.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a három nagy európai pártcsalád megegyezett.

Orbán harcra hívta az európai jobboldal erőit a brüsszeli bürokratákkal szemben.

Elmaradt a várt jobboldali fordulat az Európai Parlamentben, továbbra is az Európai Néppárt lesz a domináns erő. Erősödött ugyanakkor a szélsőjobb, különösen Franciaországban, emiatt Emmanuel Macron államfő feloszlatta a nemzetgyűlést, és előrehozott választást írnak ki. Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, örül annak, hogy Európában jól szerepeltek a szuverenista, békepárti erők.

Az Európai Parlamentben nem jöhet létre többség az Európai Néppárt nélkül. Ursula von der Leyen szerint bástyát építenek a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben.

Magyarország mellett vasárnap 20 másik országban tartottak, illetve tartanak uniós választásokat. A felmérések a jobboldali, euroszkeptikus pártok sikerét vetítik előre.

Manfred Weber, akivel kapcsolatban a magyar kormánypárti kiadványok azzal riogatnak, hogy kötelezően besorozott magyarokat küldene az ukrán frontra azt mondta: Egyértelmű, hogy az EU-nak Európa-párti irányra van szüksége. Leadta szavazatát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a sorát udvariasan kiváró Olaf Scholz, német kancellár, és Emmanuel Macron francia államfő is. 

A Politico szerint nagyon nehéz lesz összeszednie Ursula von der Leyennek a 361 képivselőt, akik a többséghez kellenek.

A brüsszeli lap számos ország közvéleménykutatásait elemezve jutott arra a következtetésre, hogy komolyan meggyengülhet a legerősebb európai párt.

Ursula von der Leyen szerint addig fogják visszatartani a Magyarországnak szánt uniós pénzeket, amíg a kormány meg nem teszi a szükséges lépéseket, hogy helyreállítsa a jogállamiságot. Az európai bizottság jelenlegi elnöke erről az elnökjelöltek tegnapi vitáján beszélt. Orbán Viktor közben azt mondta, Brüsszel hátba lövi Magyarországot. A miniszterelnök arra reagált, hogy az Európai Bíróság napi hatmillió forintos büntetést szabott ki, mert a kormány nem hajtja végre a menekültszabályozással kapcsolatos ítéletüket.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáján elhangzott, hogy nem szabad az Orbán Viktorhoz hasonlóknak vétójogot adni.  

A júniusi európai parlamenti választások közeledtével megszaporodtak az álhírek, a manipulált tartalmak és a dezinformáció a közösségi médiában. Az rtl.hu Krekó Péter politikai pszichológust, a Political Capital igazgatóját kérdezte a platformok felelősségéről, a technológia bevetésének lehetőségéről a kampányokban és arról, hogyan védekezhetünk a manipulált tartalmak ellen.

Nekik ajánlotta fel az együttműködését.

Eközben a Fidesz ellenségképként használja Von der Leyent a plakátjain.

Azonnali bírságokat kérnek az Európai Parlament tagjai. Úgy látják, hogy a magyar kormány intézkedései a külföldi cégek kiszorítását szolgálják, megsértve az uniós jogot. 

Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének közvetlen veszélye, így a 2017 óta folyó 7-es cikk szerinti eljárást le lehet zárni.

A magyar emberek erősebbé tették Európát, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

Múlt héten kezdődött a kampányidőszak, és már el is lepték a köztereket a pártok plakátjai. A törvény szerint ezekre kötelező ráírni, hogy ki a felelős a kiadásukért, vagyis a választóknak tudniuk kell, kinek a plakátját látják. A fenti képre kattintva lapozható galéria nyílik, amiből kiderül, a „Brüsszel alázatos szolgái” és a „Karácsony=Gyurcsány” plakátokon hol van ilyen impresszum, hol nincs. A Fidesz plakátjaival egyébként nemrég szintén volt némi probléma, akkor meg is kellett változtatni azokat. Kérdésünkre a Fidesz közölte, előfordulhatott, hogy a kihelyezést végző cég levágta az impresszumot, és megköszönték, hogy ezt jeleztük.

Emmanuel Macron francia elnök meghívta az Európai Bizottság elnökét Párizsba, hogy közösen tárgyaljanak a kínai elnökkel.

Liberális ellenfelei szerint rejtegetik a német kereszténydemokraták Ursula von der Leyent az EP-választás kampányában. 

Sikertörténetnek nevezte Von der Leyen a 2004-es bővítést, amikor Magyarország is EU-tag lett.

Az Európai Ügyészség nyomozói bűncselekmény gyanújával folytatnak vizsgálatot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti oltóanyag-tárgyalások ügyében.

Mintegy hárommilliárd euró az idei nyereség, ezt fegyverekre költenék.

Egy friss bizottsági javaslat megszüntetné az egyhangúsági követelményt bizonyos területeken az EU-bővítésnél, ami hatástalaníthatja az Orbán-vétót.

Mit akar elérni az Európai Parlement azzal, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen, és éppen a magyarok pénze miatt? Kiknek a belharca állhat a háttérben, és ki mindenki kerülhet célkeresztbe Ursula von der Leyen EB-elnök mellett? Kinek van esélye a győzelemre? A Politico szerint öt kérdésre biztosan választ ad az eddig példátlan uniós pereskedés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke decemberben engedélyezte 10,2 milliárd euró korábban befagyasztott forrás felszabadítását Magyarországnak. Sebezhetővé tette magát.

Számos uniós politikus nem hiszi el, hogy Ursula von der Leyen azért engedélyezte 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós forrás felszabadítását, mert Magyarország igazságügyi reformokat vezetett be.

Az Európai Bizottság elnökének saját pártcsaládja is úgy látja, hogy a testület megszegte azon kötelezettségét, hogy megvédje az európai adófizetők pénzét a visszaélésektől.