Elszólhatta magát Von der Leyen beosztottja az Orbánnal kötött alkuról

Mint arról beszámoltunk, 2023 decemberében az Európai Bizottság úgy döntött: 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós pénzhez férhet hozzá Magyarország (míg 21 milliárd eurónyi uniós pénz azonban továbbra is zárolva van a 2021-2027-es költségvetésből Magyarországnak járó forrásaiból).

A kohéziós alapokban eddig körülbelül 30 milliárd eurónyi magyar támogatás volt befagyasztva, ennek csaknem a harmadát szabadította fel a Bizottság.

Nem sokkal a brüsszeli döntés előtt a Magyar Közlönyben megjelent az igazságügyi reformról szóló jogszabály, amely rendezte a Brüsszel által utolsó körben jelzett vitás kérdéseket. Maradtak még olyan összegek, amelyekhez más miatt nem fér hozzá Magyarország, ilyenek például a jogállamisági eljárás keretében zárolt pénzek.

A Politico hírlevelében most arról ír, hogy már a decemberi döntéskor sokan úgy vélték, a Bizottság háttéralkut kötött Orbánnal, hogy a magyar miniszterelnök is megszavazza Ukrajna 50 milliárd eurós segélycsomagját. Emlékezetes, hogy decemberben Orbán Viktor kiment kávézni vagy vécézni, így nem akadályozta meg, hogy Ukrajna uniós tagjelölt legyen, ám a pénzügyi csomagot akkor még megvétózta. Februárban azonban a magyar kormányfő nem vétózott.

Bár az időzítés alkut sejtetett, a brüsszeli diplomaták tagadták, hogy Orbánnal bármiféle háttéralku született, emlékeztet a Politico. 

Margarítisz Szhinász, az Európai Bizottság alelnöke azonban a lapnak most olyan célzásokat tett, amely az Orbánnal való alkura utal. Szhinász kijelentette, hogy Ursula von der Leyen „nagyon is egyértelműen viszonyult a pénzügyi kérdésekhez”, és hogy Orbánnal szemben a leghatásosabb módszer, hogy eljárást indítanak ellene, ha megszegi az uniós törvényeket. 

Ez a módszer segítségünkre volt, hogy orvosoljunk néhány ügyet

– tette hozzá az Európai Bizottság alelnöke

„Még így is befagyasztva tartottuk a Magyarországnak járó pénzek egy részét, de amikor az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagról tárgyaltunk, az nyilvánvalóan egy nagyobb megállapodás része volt” – folytatta Szhinhász.

Arra a kérdésre, hogy kik között született a megállapodás, a bizottsági alelnök azt válaszolta, hogy nem tudja. 

De nyilvánvalóan volt ilyen alku.  A pénzről azonban nem itt döntenek, a pénzről ott döntenek

– tette hozzá.

A Politico kérdésére az alelnök szóvivője az interjú után azt mondta: 

Az 50 milliárd eurós segélycsomagról az Európai Tanácsban döntöttek.

Mint arról beszámoltunk, az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot a magyarok visszatartott pénze miatt. Tízmilliárd euró a tétje a pernek, amelyet az Európai Parlament indított az Európai Bizottság ellen a visszatartott magyar pénzek miatt. Az ügy még decemberben kezdődött, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy döntött, hogy a magyar kormány elég reformot végrehajtott ahhoz, hogy megkapja a pénzek egy részét.

Ezt számtalan EP-képviselő „piszkos biznisznek” tartotta, és úgy látták, hogy von der Leyen beadta a derekát Orbán zsarolásának – miközben a magyar miniszterelnök a döntés után is hangosan ágállt Ukrajna tervezett EU-csatlakozása ellen.

Egy EU-tisztviselő úgy értékelte a helyzetet: von der Leyen addig alkudozott Orbánnal, amíg keresztbe tett magának.

Nyitókép: Pier Marco Tacca/Getty Images