Ursula von der Leyen kénytelen alkudozni, a szélsőjobb és a zöldek már helyezkednek

Bár az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nem akarja feladni tisztségét, a vasárnapi választást követően még nem lehet biztos abban, hogy ki van kövezve az út az újabb ötéves kinevezése előtt. Az uniós végrehajtó testület vezetőjét a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács jelöli, kinevezését pedig a 720 tagú Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni egyszerű többséggel, azaz 361 szavazattal.

Fasírtban vannak

A tagállamok vezetői június 17-én tartanak informális megbeszélést, ahol arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az EU vezető pozícióiba. A Politico arról írt kedden, hogy az Európai Tanács élén álló Charles Michel azt javasolta, hogy ne hívják meg a találkozóra von der Leyent, aki régi riválisa a belga politikusnak. A brüsszeli portál értesülései szerint a tagállamok vezetői is látják, hogy Michelnek személyes motivációi vannak, és ez zavarja őket, ráadásul nem volna ellenére, ha megkaphatná az uniós külügyi főképviselői tisztséget, amiről szintén egyeztetnek jövő hétfőn az Európai Tanácsban. Egy uniós diplomata a Politicónak erről azt mondta: ha Michel ki akarja zárni von der Leyent a megbeszélésről, akkor saját magát is ki kellene.

Míg Emmanuel Macron francia államfő – aki az EP-választási eredmények fényében hazájában előrehozott választásokat írt ki – jelezte, hogy támogatja von der Leyen kinevezését, a német kormánykoalíció szigorú feltételeket szabott. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), ahonnan von der Leyen érkezik, két és fél éve ellenzékben van, Németországot szociáldemokrata-liberális-zöld koalíció irányítja. Olaf Scholz kancellár leszögezte, hogy az újonnan felálló Európai Bizottság nem támaszkodhat a szélsőjobb támogatására, így a német kormány akkor tud beállni von der Leyen mögé, ha nem működik együtt ilyen erőkkel, közöttük az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládjával, amelynek húzóneve Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.

A német kormánykoalíció liberális tagja, a Szabaddemokrata Párt (FDP) további feltételeket szabott von der Leyen támogatásáért: az első, hogy az Európai Bizottság elnöke nem kezdeményezhet közös európai hitelfelvételt. Az FDP ezzel az álláspontjával az európai liberálisok közül is kilóg: az Újítsuk meg Európát (Renew) francia és más tagjai az uniós védelmi ipar megerősítését hitelből képzelik el, mutat rá az Euractiv. Emellett az FDP elvárja, hogy az Európai Bizottság következetes bevándorlási- és menekültpolitikát folytasson, illetve vizsgálja felül azt a jogszabályt, ami 2035-től betiltaná a belső égésű motorral szerelt új autók értékesítését az EU-ban. A német kormány szóvivője a liberális követelésekről csak annyit mondott, hogy a feltételekről a koalíción belül kell egyeztetni.

Friedrich Merz, a CDU vezetője minderre az EP-választás eredményeinek fényében úgy reagált, hogy „a veszteseknek nincs joguk megszabni”, hogy kikkel tárgyalhatnak von der Leyen támogatásáról és kikkel nem.

Akár Magyar Péterre is számíthat

Amikor vasárnap este arról kérdezték von der Leyent, hogy lát-e esélyt arra, hogy az újonnan megválasztott Európai Parlament megszavazza maradását a Bizottság élén, ő azt mondta, hogy ennek érdekében a szocialistákat és a liberálisokat fogja először megkeresni, hogy az elmúlt öt évben kialakult együttműködésüket tovább építsék. Kijelentette: az a cél, hogy Európa-párti, Ukrajna-párti, jogállamiság-párti szövetségre alapozva folytassák a munkát.

Ám az a 400 képviselői mandátum, amit az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a Renew szövetségesei elnyertek, szűken haladja meg a von der Leyen újabb kinevezéséhez szükséges 361 szavazatot, főleg, hogy a Politico által idézett tisztviselők arra számítanak, hogy legalább tizedük nem fog von der Leyenre szavazni. Ahhoz, hogy az újabb elnöki ciklusát bebiztosítsa, szüksége lehet arra, hogy más pártcsaládok támogatását is megszerezze. Az egyik a már említett ECR – a velük való megállapodással viszont von der Leyen a meglévő támogatóinak elvesztését kockáztatná.

Az ECR mellett már a Zöldek pártcsaládja is jelezte, hogy hajlandók lennének támogatni von der Leyen kinevezését, de ezért cserébe garanciákat várnak arra, hogy a Bizottság nem fog hozzányúlni a Green Dealhez, azokhoz a jogszabályokhoz, amelyek azt célozzák, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességet. Azt is elvárják, hogy csökkenjen a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása. Mindez azonban szöges ellentétben áll az EPP szándékaival.

A Green Deal, mint első ciklusának legjelentősebb politikai eredménye, Ursula von der Leyen számára is fontos, a Zöldek pedig arra az álláspontra is juthatnak, hogy inkább támogatják az ő jelöltségét, mintsem hogy olyan elnöke legyen az Európai Bizottságnak, akit egyáltalán nem érdekel a környezetvédelem. Azt ugyanakkor a Zöldek is leszögezték, hogy nem hajlandók csatlakozni egy olyan szövetséghez, amelyben az ECR is benne van. Erre azonban éppen a Zöldek miatt nem is feltétlenül lenne szükség. 

A Néppárt után a második legtöbb mandátumot elnyerő S&D főtitkára is közölte, hogy nem fognak egy levegőt szívni az ECR-rel és ugyancsak szívügyük a Green Deal megőrzése, ezért nyitottak arra, hogy a Zöldekkel szövetkezzenek.

A megválasztott európai parlamenti képviselők közül száz nem tartozik egyik európai pártcsaládhoz sem. Ha lesznek köztük, akik csatlakoznak a középen álló frakciókhoz – így például Magyar Péter Tisza Pártja az Európai Néppárthoz –, az kényelmesebb helyzetbe hozhatja Ursula von der Leyent. De az is lehet, hogy az EPP, az S&D és a Renew soraiból a hezitáló képviselők végül úgy döntenek: inkább támogatják a Bizottság elnökének újbóli kinevezését, mint hogy von der Leyen a szélsőjobboldalt vagy a Zöldeket helyzetbe hozva tartsa meg a tisztségét.

Nyitókép: REUTERS/Piroschka van de Wouw