A belga külügy és menekültügy szerint ha a magyar kormány beváltja ígéretét, a Brüsszelbe szállított migránsok illegálisan lépnék át több tagállam területét.

Az uniós statisztikai hivatal friss adatai szerint a 2023-ashoz képest két százalékkal nőtt az Európai Unióban menedékjogot kérők száma.

100 ezer ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország – ezt állította 2016. februárban Orbán Viktor. Ennek azonban semmi nyoma nem volt a hazai nyilvántartásokban, és Bakondi György, a kormányfő főtanácsadója sem tudott részleteket róluk. A történelem ismétli magát az orosz-ukrán háború kitörése óta Orbán ugyancsak arról beszél, hogy élen járunk az ukrán menedékkérők befogadásában, az adatok mégsem ezt mutatják.

A szakértő szerint az oroszok kis erőfeszítéssel elérik céljukat, ha a finnek túlreagálják a próbálkozást.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogsértő volt Szerbiába toloncolni egy héttagú jemeni és egy háromfős afganisztáni családot, miután menedékjogot kértek.  

Az egész Európai Unióban Magyarországon regisztrálják a legkevesebb menedékkérőt. A szomszédos uniós tagállamokban viszont egyre nő a menekültek száma, akik az érintett kormányok szerint Magyarországon keresztül érkeznek Nyugat-Európába. A magyar kormány a lengyellel közösen ismét megvétózta a közös uniós menekültpolitikáról szóló nyilatkozatot. A Momentum szerint minden tagállam látja, hogy ez – mint fogalmaztak – hiszti az Orbán-kormány részéről.

Paradox módon éppen a kemény menekültpolitika miatt jönnek Európába még mindig olyan sokan Magyarországon keresztül – írja az osztrák közszolgálat.

Magyarország nem fogja betartani a menedékkérők áthelyezéséről szóló szabályokat – jelentette be Orbán Viktor pénteken Bécsben. Az uniós bel- és igazságügyminiszterek tanácsa egy hónapja fogadott el egy tervezetet, amely alapján lehetőség lenne az unióba érkező menekültek szétosztására. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ha Magyarország nem tart be egy uniós jogszabályt, kötelezettségszegési eljárásra számíthat, amelynek a vége jelentős bírság is lehet. Bár az eljárás évekig húzódhat.

Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy kerítésépítést nem fognak finanszírozni, más határőrizeti eszközöket azonban igen.

A helyi közösség elnöke szerint a környéken élők nincsenek veszélyben.

Az országba érkezők többségének volt magyar állampolgársága, vagy már eleve rendelkezett a jogszerű tartózkodás feltételeivel.

Egy család négy tagját helyezett el a karitatív szervezet egy vidéki intézményében.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkipásztora azoknak osztott volna kenyeret és halat, akiknek elsőre elutasították a menedékkérelmét, így nem biztosítottak nekik ellátást. Az ő ügyükben a Helsinki Bizottság fordult Strasbourghoz, ott pedig kötelezték Magyarországot arra, hogy gondoskodjon a menekültekről. Iványi Gábor szerint magyarként, Szent István ünnepén szégyen, hogy nem segít az állam a nélkülözőkön.  

Nem jelent őrizetet, hogy ha valaki beadja menedékkérelmét a határon a tranzitzónában, és onnan a bírálat végéig nem jöhet ki - ezt Pintér Sándor belügyminiszter mondta Tompán. Szerinte ugyanis a tranzitzónában mindenki szabad akaratából tartózkodhat. A Magyar Helsinki Bizottság szerint bármit mond a miniszter, a menedékkérőket valójában fogva tartják. A tompai tranzitzónában 250-en férhetnek el, a családokat és a 14 és 18 év közötti gyerekeket is itt tartják menekültkérelmük elbírálásáig.

Megtiltotta a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy visszaszállítsanak a tranzitzónába 9 menedékkérőt, 8 tinédzsert és egy terhes asszonyt. Mától él a jogi határzár, amely szerint a menedékkérelmeket a határ mentén felállított tranzitzónában bírálják el. Ez alatt a menekültek csak Szerbia felé távozhatnak, vagyis már nem mozoghatnak szabadon az országban. A törvény miatt kedden Budapesten egyeztetett a migrációs ügyekért felelős uniós biztos, aki az RTL Híradónak azt mondta, minden nemzeti jogszabálynak illeszkednie kell az uniós és nemzetközi jogi környezetbe.

Hiába nem akarja a kormány, visszaküldik Európából a menekülteket. Szeptemberig 1106 menedékkérőt toloncoltak vissza Magyarországra. A belga idegenrendészet szóvivője azt mondta: folytatják a visszatoloncolásokat, annak ellenére, hogy civil szervezetek szerint Magyarországon nem európai normák szerint működik a menekültügyi rendszer.

Két hét alatt 273 büntetőügyet tárgyalt a Szegedi Törvényszék. Aki nem a hivatalos határátkelőnél lépi át a magyar-szerb határt, az szeptember közepe óta bűncselekményt követ el, ezt a bíróság megtárgyalja, és az illetőt kiutasítják. Fellebbezni lehet, de ez egyetlen egy esetben történt.

Tettenérés, beismerő vallomás, gyorsított eljárás és ennek megfelelően sebes ítélet: kiutasítás futószalagon. A vádlott, amúgy menedéket kérő, az egész eljárásból semmit nem ért. Mit tehetnek, és mit tesznek a hatóságilag kirendelt védők és miért tiltakozik majdnem 200 ügyvéd a gyorsított ítélkezés ellen? Ügyvédek vitája.

Gyerekmenekülők. Legtöbbször szüleik egyetlen reményeként indulnak útnak azok a tizenévesek, akik kísérő nélküli menedékkérőként kerülnek a magyar gyerekvédelmi rendszerbe. Idén több mint 8 ezren érkeztek, de csak 50-en maradtak itt. Hova tűnnek el ezek a fiatalok, és ki felel értük? Dolga a kormánynak, hogy marasztalja őket? Magyarul Balóval 23.30-tól az RTL Klubon!

Jogvédők attól félnek, ezentúl meg sem hallgatják majd a menedékkérőket, úgy küldik vissza őket Szerbiába. A kormány ugyanis úgy döntött, biztonságos harmadik ország Szerbia. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint azonban egyáltalán nem az, ott nincs megfelelő menekültügyi rendszer, nincs semmilyen ellátás, a menedékkérők többsége hajléktalanként tengődik az utcákon és az erdőkben.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak egyetlen bevándorlót sem kell befogadnia, miután Bulgáriával együtt különleges bánásmódban részesül. A csütörtöki uniós csúcson a kvótarendszert elvetették, és úgy döntöttek, az országoknak önkéntes alapon kell átvenniük menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól. Orbán Viktor szerint Magyarország komoly sikert ért el azzal, hogy egyetlen bevándorlót sem kell befogadni.