Szőrén-szálán eltűnt „a 100 ezer ukrán menekült”, akiket Orbán Viktor emlegetett
2024. február 29. 17:19
100 ezer ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország – ezt állította 2016. februárban Orbán Viktor. Ennek azonban semmi nyoma nem volt a hazai nyilvántartásokban, és Bakondi György, a kormányfő főtanácsadója sem tudott részleteket róluk. A történelem ismétli magát az orosz-ukrán háború kitörése óta Orbán ugyancsak arról beszél, hogy élen járunk az ukrán menedékkérők befogadásában, az adatok mégsem ezt mutatják.
2015-ben 100 ezer ukrán bevándorlóról beszélt Orbán Viktor, miközben nem volt semmi nyomuk a bevándorlási hivatalnál. A statisztikai hivatal közlése szerint 2014-ben 37 ukrán állampolgárságú menedékkérő érkezett Magyarországra. A kormányzati tájékoztatási központ pedig annyit válaszolt: Kárpátalján sok a magyar állampolgársággal rendelkező kettős állampolgár, akiknek nem kell menedékkérelmet beadniuk.
Úgy tűnik, hogy a történelem mellett Orbán Viktor is ismétli önmagát. Két éve, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és nagy számú ukrán menekült érkezett az országba, először a civilek cselekedtek, és próbálták megelőzni a humanitárius katasztrófát. A kormánynak több hétbe telt, hogy stratégiát alkosson a helyzet kezelésére. A miniszterelnök idén február elején adott rádióinterjújában erről úgy fogalmazott, hogy „a legnagyobb humanitárius akciót hajtották végre”. Azt mondta, több mint egymillió embernek biztosítottak belépését és/vagy áthaladását Magyarországon, és több tízezer ukrán él Magyarországon, „akiknek mi adunk munkát”.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának statisztikája merőben mást mond, ahogy arra a 24.hu rámutatott. Aszerint Európában december végéig összesen 5,9 millió ukrajnai menekültet tartottak nyilván, közülük közel 2 millióan tartózkodnak az ukrajnai válság kezelését célzó, úgynevezett Regionális Menekültügyi Cselekvési Terv (RRP) partnerországainak valamelyikében, ahova Magyarország is tartozik.
Az ENSZ statisztikája szerint alig több mint 41 ezer ukrajnai menedékkérő kért védelmet nálunk tavaly december végéig, amit ha a népességszámhoz és az ország területéhez viszonyítunk, csak az utolsó előtti helyre elég a befogadó országok rangsorában.
Nyitókép: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda