Idegenek, Brüsszel, Soros és baloldal – Orbán Viktor szinte mindig harcot hirdetett március 15-én

2015, amikor biztonsági őrök szorították ki a tiltakozókat

A miniszterelnök 2015-ben arról beszélt, hogy szerinte csak együtt lehet sikeres az ország függetlenségéért folytatott harc, amely 1848 után most is zajlik. Azt mondta: Magyarország 1848-ban példát mutatott demokráciából a világnak. A kormányfő beszédét a központi állami ünnepségen ellentüntetők próbálták megzavarni, de a biztonsági őrök és a rendőrök kiszorították őket múzeum előtti területről. Kisebb dulakodás is kialakult, egy embert előállítottak.

2016 és a Kálvin téri „csata”

20216-ban a miniszterelnök a Nemzeti Múzeumnál rendezett díszünnepségen mondott beszédet. Ekkor már masszívan benne volt az ország és Európa a menekültválságban, amit részben a kormány okozott azzal, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül buszoztatta az illegális migránsokat az osztrák határra. Orbán Viktor ennek ellenére arról beszélt, ha kormánya nem fékezi meg Brüsszelt, előbb-utóbb olyan idegeneket kell majd szolgálnunk, akik „kiadják utunkat saját országunkból”. Összefogásra buzdított, mert szerinte senki nem mondhatja meg, hogy a magyarok kiket engedjenek be a hazájukba. Az ünnepségen Lengyelországból érkezett szimpatizánsok is voltak, miközben a Múzeumkerthez közel, civilek ellentüntetést tartottak. Tiltakozásukat végig hallani lehetett a miniszterelnök beszéde közben.

Az Orbán beszédébe beszűrődő tiltakozók és a kormányfő hívei többször egymásnak estek 2016-ban a Kálvin térnél, ahová civil szervezetek szerveztek eredetileg békésnek hirdetett demonstrációt. A két társaságot rendőrsorfal választotta el, mégis többen átjutottak az ellentüntetők közé. Egy férfi egy transzparenst ki is tépett a tüntetők kezéből. A Fidesz akkor arról beszélt, a Múzeumkertnél egy maroknyi gyurcsányista békétlenkedett.

2017, a füttyögés éve

2017-ben sem volt nyugodt az ünnep: végig fütyültek, de nem tudták megzavarni a miniszterelnök beszédét az Együtt szimpatizánsai. Az utolsó pillanatban döntött a bíróság, hogy füttyszóval tiltakozhatnak a kormány politikája ellen a Nemzeti Múzeumnál. Az ünneplők és a tüntetők többször összeszólalkoztak, de súlyosabb összecsapás ezúttal nem történt. A Fidesz szerint Juhász Péter megzavarta az ünnep méltóságát.

2018, az új ellenség Soros

2018-ban Orbán Viktor a Kossuth téren tartotta meg ünnepi beszédét, ekkor már Soros György volt az ellensége. Akkor arról beszélt, hogy vele és hálózatával kell megküzdenie a Fidesznek az április választáson. A miniszterelnök úgy fogalmazott, meg fogják nyerni ezt a harcot és haza fogják küldeni Gyuri bácsit Amerikába. Azt állította, hogy az ellenzéki pártok jelöltjei valójában Soros György emberei, ők indulnak majd a Fidesz jelöltjeivel szemben.

2019-ben már a kereszténységet féltette

Ebben az évben Orbán Viktor visszatért a Nemzeti Múzeumhoz. Ekkor már a keresztény kultúrát féltette. Híveinek azt mondta, e nélkül nem lesz szabad élet többé Európában, és szeretné, ha ezt Európa népei is belátnák. 

2020 és 2021, a koronavírus évei

2020-ban, a koronavírus-járvány miatt Budapesten és a megyeszékhelyeken elmaradtak a rendezvények. Áder János azt kérte, mindenki otthon emlékezzen meg március 15-éről.

2021-ben is elmaradtak a március 15-i ünnepi rendezvények és programok. Nyilvános beszédek helyett a politikusok inkább a közösségi médiában, videókban üzentek. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a koronavírus elleni küzdelemmel is lehet példát mutatni bátorságból. 

2022, újabb választási siker előtt

2022-ben Orbán Viktor arról beszélt, szerinte jól álltak a csillagok, 19 nappal a választás előtt még soha nem volt akkora esélye a jobboldalnak, mint akkor. A miniszterelnök akkor úgy kalkulált, hogy a baloldal a szétesés határán billeg. Ünnepi beszédében szólt az Ukrajnában dúló háborúról is. Azt mondta, április 3-án a békepárti jobboldal és a háborúpárti baloldal között választanak majd az emberek.

A siker érdekében a Békemenetet is bevetették.

2023, amikor Orbán Viktor elhagyta Budapestet

Tavaly Orbán Viktor már nem Budapesten, hanem Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőháza előtt tartotta meg ünnepi beszédét. Akkor azt mondta: 

Minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar

Kakukktojás

Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. március 15-én még nem Orbán Viktor, hanem Cserhalmi György mondott beszédet.

A Petőfi-szobornál gyülekezett a tömeg, amely aztán több 10 ezer fősre duzzadva a Szabadság térre ment. Sok civil ruhás rendőr is volt köztük, de senki nem akart erőszakot, hiába fűtötte azzal az állami propaganda a közbeszédet, hogy néhány rebellis a tévészékház elfoglalására készül. Az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését a kor legnépszerűbb színésze, Cserhalmi György olvasta fel a Magyar Televízió lépcsőjén. De milyen út vezetett idáig?

Nyitókép: Kovács Tamás / MTI és Máthé Zoltán / MTI