Magyarországtól nem kapott nemzetközi védelmet, a háború azonban megmentheti az idemenekült orosz rakétatudóst a kiadatástól

Már a BBC is foglalkozott a 68 éves orosz rakétatudós, Anatolij Lazarev ügyével, aki 2018 októberében menekült Magyarországra, miután Oroszországban egy 21 millió rubeles csalás vádjával indult ellene büntetőeljárás, amelyet Lazarev a saját bizonyítékai alapján teljes koholmánynak tart.

Azonban a magyar hatóságok komolyan vették az orosz ügyészség állításait, akik 2019-ben egy Interpol-körözés követően Lazarev kiadatását kérték Magyarországtól. Így 2019 augusztusában a magyar rendőrség őrizetbe vette a férfit, aki ügyvédje, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Fazekas Tamás segítségével beadta a menedékkérelmet.

Ezt azóta kétszer is elutasította az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF), így Lazarev továbbra is kiadatási bűnügyi őrizet alatt áll, és nem hagyhatja el a lakóhelyét.

A BBC riportja szerint Lazarev egy karszalagon lévő jeladót viselve, feleségével és két kiskorú gyermekével várja az OIF, illetve a kiadatási ügyekben illetékes Fővárosi Törvényszék újabb határozatát. Az üzletember elmondása szerint véletlenül választotta új otthonául Magyarországot.

Egyszer meglátogattam egy barátomat egy itteni gyógyfürdőben, megtetszett, és azt gondoltam, hogy az egyik európai uniós ország olyan, mint a másik. Ha kell, a bíróságok majd megvédelmeznek

– fogalmazott Lazarev.

Az orosz állami űrvállalatnál, a Roszkozmosznál dolgozó férfi többek között a Szojuz-2 és a Proton űrrakéták üzemanyag-rendszereit tervezte, majd néhány kollágájával magáncéget alapított és beszállítóként kezdett dolgozni. Ám az orosz korrupciós gépezet hamarosan bekopogtatott az ajtaján.

Állítása szerint Putyin állampártja, az Egységes Oroszország nevében 1 millió dollárnak, akkor nagyjából 30 millió rubelnek megfelelő összeget kértek a cégétől, ami a teljes éves árbevételnek felelt meg. Így Lazarev nemet mondott.

Ezután elkezdődtek a fenyegetések, a férfi állítása szerint még az FSZB, az orosz titkosrendőrség is meglátogatta. Fazekas Tamás ügyvéd az rtl.hu-nak elmondta, az első eljárások még egészen nevetségesek voltak, például azzal vádolták Lazarev cégét, hogy nem szállított le egy megrendelést egy minisztériumnak, miközben azt egy másik minisztérium éppen átvette. Ez az ügy a polgári jog kategóriájába tartozna, ennek ellenére büntetőügyként kezelték. Ugyanúgy, ahogyan a korábban már említett 21 millió rubeles csalási vádban is, amelyben túlárazással gyanúsították Lazarevet. Pedig az üzletember állítja: dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy pontosan annyit számlázott ki, amennyi a szerződés alapján járt neki.

Fazekas Tamás elmondta, jelenleg két eljárás zajlik párhuzamosan. Az egyik a kiadatási ügy, amely addig nem haladhat tovább, amíg az OIF menekültügyi eljárásában nem születik döntés. Lazarevet ugyanis nem lehetne kiadni Oroszországnak, ha nemzetközi védelemben részesítik, tehát oltalmazott vagy menekült lesz.

Az ügyvéd szerint az OIF az első eljárásban többek között azért utasította el az orosz férfi menedékkérelmét, mert nem akarták figyelembe venni a másolatként, nem eredetiként benyújtott iratokat. Az ügy ezután a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elé került, amely első döntésében új eljárásra utasította az OIF-et, mert álláspontja szerint felületes és megalapozatlan döntést hoztak. Emellett az ítélet kimondta, hogy legalább kiegészítő nemzetközi védelmet kell adni Lazarevnek.

Ennek ellenére az OIF második döntése is elutasító volt. Arra hivatkoztak ugyanis, hogy Lazarev csak az orosz büntetőeljárás alól akar kibújni a menedékkérelemmel. És ha el is ítélné az orosz bíróság, az OIF indoklása szerint az orosz férfi nem kerülhetne megalázó és embertelen börtönkörülmények közé,

mert az orosz legfőbb ügyész helyettese írásos garanciát adott a magyar hatóságoknak arra még 2019-ben, hogy be fogják tartani az oroszok által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseit.

Az OIF tehát már új bizonyítékként hivatkozott az orosz ügyészségi garanciára, ekkor került a döntés elleni fellebezés másodszor is a Fővárosi Törvényszék elé. Az új bizonyítékkal az volt az OIF célja, hogy megindokolják, miért tértek el korábban a bíróság utasításától, vagyis miért nem adtak nemzetközi védelmet Lazarevnek. Ennek ellenére a Törvényszék másodjára is megsemmisítette az OIF elutasító határozatát és új, immár a harmadik eljárásra kötelezte őket.

Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az rtl.hu-nak elmondta, a bíróság azért is semmisítette meg az OIF-határozatát, mert az nem vette figyelembe az oltalmazottkénti kérelem elbírálásakor,

hogy Oroszország 2022. március 15-én bejelentette kilépését az Európa Tanácsból, így a tagságával kapcsolatos valamennyi egyezmény, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatálya alól is kikerült.

Mint ismert, Oroszország 2022. február 24-én háborút indított Ukrajna ellen, és az emiatt meghozott nyugati szankciókra adott válaszául jelentette be távozását a Tanácsból.

Így Szabó József szóvivő szerint a korábban az orosz ügyészség által adott garanciavállalás „már erősen aggályosnak tűnik, tehát ezzel összefüggésben tovább kell vizsgálódni”. Szabó József szerint a bíróság meglátása az, hogy a felperest jelen állapotok szerint oltalmazottként el kell ismerni Magyarországon.

Ez pedig összefügg a kiadatási eljárással is. Ha ugyanis megtörténik a kiadatási bűnügyi felügyelet alatt évő orosz állampolgár oltalmazottkénti elismerése, akkor Szabó József szerint „nagy valószínűséggel a kiadatás nem teljesíthető”.

A BBC megkérdezte az OIF-ot is, akik ezt válaszolták:

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, mint bűnüldöző szerv, a hatályos jogszabályok alapján jár el (…) Egyedi döntéseket hoz az eljárásaiban, amelyeket a legkülönbözőbb magyar és nemzetközi forrásokból származó országinformációk támasztanak alá. A hatóság ügyel arra, hogy a felhasznált források objektívek legyenek, és ne általánosítanak a származási ország alkotmányos, társadalmi, jogi vagy intézményi elemeire vonatkozóan.

Fazekas Tamás ügyvéd szerint egyértelmű, hogy Magyarország kapcsolatai Oroszországgal befolyásolhatják a menekültügyi döntéseket, noha hozzátette, hogy minden egyes országban van politikai háttere a menekültügynek, az az emberi jogi minimumot nem érintheti. Szerinte a háború megváltoztatta a szituációt, hiszen a magyar állam immár az EU és a NATO által megkövetelt irányban kezdett el viselkedni, például az olajembargóval kapcsolatos vétófenyegetés ellenére is. Ez a fordulat az ügyvéd szerint azt eredményezheti, hogy a harmadik eljárásban az OIF-on talán kisebb lesz a politikai nyomás és szakmailag megalapozott döntés születhet Lazarev ügyében.

A BBC riportja szerint az új hazájaként Magyarországot választó orosz rakétatudós gyermekei már magyarul beszéltek egymás között. Sőt, Lazarev fia azt mondta apjának, hogy már magyarul is álmodik.

Teljesen megértem Magyarország helyzetét, ami egy nagyon kicsi ország, nagy országokkal körülvéve. Nagyon nehéz lehet önálló politikát folytatni

– zárta a riportot a tovább reménykedő Lazarev.

Nyitókép: Getty Images