A legnépszerűbb modellekből hiány van. 

Előfordul, hogy a család összes tagja megveszi az árstopos áruból a maximálisan elvihető mennyiséget.

Az iparkamara elnöke szerint az árstopokat akkor lehet a legkisebb kárral kivezetni, amikor az élelmiszerár-infláció eléri csúcsát.

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

Az agrárminiszter az Indexnek kedden azt mondta, hatósági árak nélkül 30 százalékkal többet költenének élelmiszerre a legszegényebbek. A GKI szerint a miniszter téved.

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.

Nem változtatnak a mennyiségi korlátozásokon a szigorúbb árstopszabályok miatt – ezt közölte a Tesco és a Lidl a Híradó megkeresésére. A boltoknak csütörtöktől kötelező a korábbi készlet dupláját tartaniuk az árstopos termékekből. A Kereskedelmi és Iparkamara szerint piaci zavarokat okoz, ezért ideje megtervezni az árstopok kivezetését. A kormány viszont április 30-ig megtartaná a szabott árakat.

Szerinte ez az év könnyebb lesz, mint az előző.

Még nem tudják, hogyan fogják betartani az árstopos termékek készletnövelését előíró rendeletet a kereskedők, ezért a jövő héten annak pontosításáról tárgyalnak a kormánnyal – ezt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára nyilatkozta az RTL Híradónak. A kormány az egyre gyakrabban jelentkező áruhiány miatt előírta, hogy január közepétől minden boltban kétszeres mennyiséget kell tartani az árstopos termékekből.

A vidéki kisvállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben.

Az új rendelet mindössze 15 napot ad a kereskedőknek, hogy elegendő árstopos árut szerezzenek be.

A magyarok többsége szerint a kormány gazdaságpolitikája, a gyenge forint és a magas energiaárak felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért, és nem az EU-s szankciók. 

Oroszország lerohanta Ukrajnát, Magyarország Lengyelországgal együtt elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert. Itthon életbe léptek az élelmiszer-árstopok, és meghosszabbították a védettségi igazolványok érvényességét, Liu Shaoang pedig aranyérmes lett a téli olimpián. Ezek voltak február legfontosabb eseményei.

Árstopot vezetett be a kormány néhány alapvető élelmiszerre, Oroszország és az Egyesült Államok tárgyalóasztalhoz ült Ukrajna ügyében, hogy megelőzzék a háborút, magyarokat menekítettek ki Kazahsztánból az utcai zavargások miatt. Visszatekintő sorozatunkban bemutatjuk az év legfontosabb eseményeit – ez történt idén januárban.

Hatósági áras lisztből és cukorból is csak 5 kilót lehet maximum venni az üzleteikben.

Az áruház így akarja elérni, hogy mindenkinek jusson az olcsóbb áruból.

Egy ember egy liter tejet, egy kiló krumplit, egy kiló cukrot, egy doboz tojást és egy kiló csirkét vehet. 

Április 30-ig meghosszabbította a hatósági élelmiszerárakat a kormány, pedig az ársapka az inflációt nem csökkenti, negatív hatása viszont annál több van. Az élelmiszerekre kivetett árstop áruhiányhoz és egyéb termékek drágulásához vezetett; az üzemanyagoknál eltörölték, de a benzinkutakon tapasztalt hiány sem fog egyik napról a másikra megszűnni. A Házon kívül stábja hatósági áras kristálycukrot, tejet és üzemanyagot próbált vásárolni – inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Április 30-ig marad az ársapka az élelmiszereken.

A hétfőn hatályba lépett szankciók nem vonatkoznak a Magyarországra csővezetéken érkező orosz olajra.

Eltűnt a káosz a benzinkutakról, rövidültek a sorok, de az ellátási nehézségek egyelőre nem mindenhol szűntek meg. A Mol szerint ez akár 1 hónapig is tarthat, miután tegnap éjjel a kormány bejelentette az üzemanyagárstop eltörlését. A benzin ára átlagosan 160, a dízelé 220 forinttal emelkedett. Emiatt a jövő évi infláció is magasabb lehet a GKI szerint.

A kormány magyarázata szerint az uniós szankciók miatt kellett azonnali hatállyal megszüntetni az üzemanyagokat kedden éjjel – erről posztolt Orbán Viktor is, aki azt is bejelentette, hogy az ebből keletkező, idézem: extraprofitot elvonják a cégektől. A bejelentésre zuhanni kezdett a MOL árfolyama. A Jobbik az üzemanyagok adójának csökkentését kezdeményezi.

Az élelmiszerárstopot is megszüntetheti a kormány, ha az országos ellátást veszélyeztetné – ezt mondta Gulyás Gergely miniszter Híradónk kérdésre. A gyártók szerint a karácsonyi készülődés fokozhatja a hatósági áras termékek hiányát. A jegybankelnök hétfőn azt mondta, azonnal ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok csökkentés helyett tovább növelték az inflációt.

Már a nagyobb áruházakat is elérte az áruhiány. Az árstopos termékek közül van, ahol cukrot, máshol tejet vagy tojást nem lehet kapni. Az üres polcokról több nézőnk is küldött fotókat. A cukorhiányt a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint részben az árszabályozás okozhatja. Az egyik nagyáruházláncnál viszont úgy látják, megnőtt a kereslet.

Kígyózó sorok, lezárt töltőpisztolyok vagy egész kutak és versengés az üzemanyagért. A hiányt részben a százhalombattai üzemzavar okozza, jelentős részben azonban a hatósági ár miatt alakult ki, hiszen emiatt nem éri meg az import. Így sok helyen már piaci áron sem lehet üzemanyaghoz jutni.

Csak bizonyos feltételekkel fenntartható a mostani állapot.

Az ország biztonságára és energiabiztonságára hivatkoznak.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a kormány gazdságpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon húsz százalék fölött van az infláció. Közben a kormány csak az uniós szankciókat hibáztatja. Az IMF úgy látja: az árstopok sem segítik az áremelkedés elleni küzdelmet. Ezt gondolja a DK is. Szerintük az adócsökkentés segíthetne letörni az árakat.

Közéleti tematikájú poszttal és sejtelmes képpel örvendeztette meg követőit.

A miniszterelnök szerint az árstopot nem lehet mindenre bevezetni, mert az kommunizmus lenne, a szankciókat pedig nem megszavazták, hanem elengedték.

Úgy gondolják, hogy az Európai Uniónak kellene beavatkoznia – értesült a Politico.

Szó sincs lelkesedésről – nem értenek egyet a híradónak nyilatkozók Nagy István agrárminiszter szavaival. A tárcavezető tegnap az RTL Híradónak úgy nyilatkozott, az emberek lelkesedése miatt alakul ki áruhiány az árstopos termékekből, mert szerinte a vásárlók egy része bespájzol. Az MSZP úgy reagált: a miniszternek ezzel nem kellene poénkodnia.

Semmit nem ad ki a kereső.

Az RTL-nek azt mondta, szerinte csak be akarnak spájzolni a vásárlók, mert félnek, hogy véget fog érni az „akció”.

Egy-két rántotta árát, legfeljebb havi 500 forintot spórolhat a tojás és a krumpli árának befagyasztásán egy átlagos család a GKI szerint. Ráadásul úgy számolnak, a piacokon, ahol nem érvényes az árstop, minden korábbinál drágábban árulhatják mindkét terméket, mert a boltokban hiány alakulhat ki az árplafon miatt. Több üzletben már korlátozzák az egyszerre vásárolható tojások mennyiségét.

A termelőknek nem lesz könnyű biztosítani, hogy legyen elegendő tojás. 

Sok boltban még nem tudták átárazni a tojást és a krumplit, ugyanis az újabb árstopról szóló Magyar Közlöny csak éjszaka jelent meg, csütörtöktől viszont már hatályba is lépett a szabály. A Kereskedelmi Szövetség közleményben jelezte, hogy lehetetlen ennyi idő alatt felkészülni a változásra. Délután a kormány közölte, hétfőig türelmi időt kapnak a boltok. Az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács közben a hatósági ár miatt krumplihiánytól tart.

Szerintük a kiskereskedelmi árstop tavaly november 15-i bevezetése óta legalább százmilliárdos veszteséget okozott.

A rendelet kihirdetésekor a legtöbb üzlet már zárva volt, a vásárlók türelmét kéri az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Az üzletekben viszont már csütörtöktől alkalmazni kell a hatósági árakat.

A kisboltoknál csőd- és elbocsátási hullámot okozhat az árstop kiterjesztése, míg a nagyobb üzletláncoknak a nem hatósági áras termékek drágításával, az árstopos árukból pedig olcsóbbak beszerzésével próbálják minimalizálni az intézkedés miatti veszteségüket – mondja a makrogazdasági elemző. A krumplira és a tojásra nem áll, hogy „dominánsan magyar előállítású” termékek, ahogy Nagy Márton miniszter előrevetítette.

Az M-es méretű tojás, valamint az új- és az édesburgonya kivételével a krumplira is árstopot vezet be a kormány. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy ezeknek a termékeknek az ára nem lehet magasabb, mint a szeptember 30-i szint. Az árstoppal a tojás ára 25 százalékkal fog csökkenni, a burgonyáé 10 százalékkal, így a tárcavezető becslése szerint az infláció 0,1-0,2 százalékkal csökkenhet.

A G7 az átlagok alapján számolt éves inflációs adata 54,3 százalék.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint 25 százalék körül tetőzhet az infláció év végén.

A miniszter a postabezárások miatti felzúdulásra is reagált.

Újabb termékek árát maximalizálná a kormány – erről Orbán Viktor beszélt az állami rádióban. Azt azonban nem közölte, mik kerülhetnek be az árstopos körbe. A hivatalos adatok szerint a kenyér és a sajt drágult leginkább az elmúlt egy évben. A Híradónak nyilatkozó vásárlók szívesen látnának több árstopos terméket, a kereskedőknek és a termelőknek azonban újabb terhet jelentene az intézkedés. A GKI vezérigazgatója szerint az árstop nem mérsékli, hanem éppen gyorsítja az inflációt.

Több mint hatmilliárd forintnyi adót csalhatott el egy főként árstoppos termékekkel kereskedő céghálózat. A NAV munkatársai szeptember végén csaknem 50 helyszínen csaptak le a bűnszervezet tagjaira. A gyanú szerint a külföldről behozott élelmiszereket fiktív céghálózaton keresztül juttatták el a boltoknak, adót azonban nem fizettek. Hat gyanúsítottat letartóztattak.

Kenőpénzért külföldi rendszámú autósok is hatósági áron tankolhattak egy mosonmagyaróvári benzinkúton. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn csapott le rájuk. Összesen több mint 400 esetről tudnak, ezalatt csaknem 18.000 liter gázolajat adtak el törvénytelenül a kutasok. A NAV szerint a főnökeik mindenről tudtak. A benzinkúthálózat elítélte a visszaélést.

Egyre több cég helyettesíti gázolajjal a földgázt.