Az eladók hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy hatósági áras kristálycukrot kértünk

Inflációs többletet okoz az ársapkák alkalmazása – mondta Matolcsy György jegybankelnök december 5-én az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, hangsúlyozva, hogy a Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint az ársapkákat ki kell vezetni.

Aki hatósági áras termékeket szeretne vásárolni, jó ideje tapasztalja, amiről Matolcsy beszélt. A jegybankelnök bizottsági meghallgatása utáni napon a Házon kívül stábja autóba ült, és Pest megyei települések boltjaiban nézett körül, kaphatók-e bárhol ársapkás élelmiszerek.

A kormány február elsején, a választások előtt két hónappal és az orosz-ukrán háború, valamint az első szankciók előtt három héttel fixálta hat termék árát. Egy kilogramm kristálycukrot például 260 forint körüli áron kell adniuk a kereskedőknek, olcsóbban, mint amennyiért beszerzik.

Ársapkás cukrot és tejet stábunk nem talált a kisboltokban, volt ahol az eladók hangosan felnevettek, amikor hatósági áras kristálycukrot kértünk. 

A kormány kommunikációja eleinte arról szólt, hogy a termékekre kiszabott ársapka az infláció mérséklését szolgálna, pedig – ahogy a jegybankelnök is rámutatott – az ársapkák épp ellentétes hatást értek el. A második körben hatósági árassá tett burgonyánál és tojásnál már csak visszafogottan esett szó inflációcsökkentésről.

Csiki Gergely elemző, a Portfolio lapigazgatója ezzel kapcsolatban „pénzillúzióról” beszél:

A legutolsó árstop bevezetésénél, a tojásnál és a burgonyánál az volt a cél, hogy a lakosság alacsonyabb összegeket fizessen ki bizonyos termékekre, ami egy érzülethatás, talán pénzillúziónak is lehet nevezni. 

A vásárló illúziója pedig az, hogy amiből nincs, azt olcsóbban is meg tudná venni, vagy ha nem is tud akkora mennyiséget beszerezni, de azt legalább olcsóbban – magyarázta Csiki.

Amit megspórolnánk, azt kifizetjük máshol

Úgy látja, az intézkedésnek inflációleszorító hatása nincs, negatív hatása viszont annál több. Azoknál a nagyáruházaknál, ahol egyáltalán még van hatósági áras termék, a keletkezett veszteséget szétterítik a többi árucikken, tehát amennyivel olcsóbban kell adniuk a cukrot meg a tejet, annyival drágábban adnak más termékeket.  

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szóvivője szerint egy másik negatív hatás az áruhiány, illetve az, hogy a szűkösség miatt megdrágult egyéb termékek már nem lesznek olcsóbbak, akkor sem, ha kivezetik a hatósági árakat. További negatív következmény, hogy tömegesen mehetnek csődbe boltok a kisebb településeken.

„Már augusztusban el lehetett mondani, hogy egy kisebb boltnál is több millió forint volt a veszteség, amit ezeken a termékeken elszenvedtek. Mostanra – mivel már 40 százalék feletti az infláció, és ezeknél a termékeknél is folyamatosan emelkedik a beszerzési ár – minden eladott terméknél folyamatosan növekvő veszteségei vannak a vállalkozásoknak. Ezeket a terheket nem lehet tovább növelni” – fogalmazott.

Annak ellenére, hogy mára országos a hiány egyes termékekből, mind az érdekképviselet szóvivője, mind a gazdasági elemző úgy gondolja, hogy a kormány kitart a hatósági árak mellett húsvétig.

Sajnos nem lesz vége a hatósági árnak január elsején, valószínű, hogy a húsvét is hasonló hangulatban fog telni

– mondta Neubauer Katalin. (Azóta már bebizonyosodott, hogy igaza van: kedd este jelentették be, hogy a kormány április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot.) 

Csiki Gergely úgy vélekedett: politikai marketing és kommunikációs szempontból a húsvét tűnik észszerű határidőnek – mert gazdasági racionalitása nem lesz az árstop fenntartásának.

Kétségbeesés a benzinkutakon az árstop kivezetése előtt

A hatósági áras élelmiszer-keresés után a Házon Kívül stábja üzemanyaghoz próbált jutni – szintén december 6-án, mielőtt a kormány késő este bejelentette volna, hogy a benzin tavaly novemberben bevezetett hatósági ára este 11 órától megszűnik.

Budapest belvárosából a XXI. kerület felé tartva, ahol a térkép szerint nyolc benzinkút található, sehol nem lehetett tankolni: hosszú sorok vagy „üzemen kívül” táblák fogadták az autósokat.

Akkor már elindult a pánikvásárlás az autósok körében a folyamatos üzemanyaghiány és a terjengő hírek miatt, miszerint a kormány eltörölheti az ársapkát. A közösségi médiafelületeken segítették egymást az autósok, hogy merre érdemes elindulni, hol és melyik töltőállomáson van még benzin.

Hagyni kell a piacgazdaságot úgy működni, ahogy kell. (…) A környező országokban sehol sincs ársapka, és benzinhiány sincs

– mondta aznap egy autós a Házon kívülnek.

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu főszerkesztője felidézte: „Láttuk, hogy november óta milyen negatív hatásai voltak az ársapkának a piacra nézve. Üzemanyaghiány alakult ki, és eljutottunk egy olyan állapothoz, ahol már az ellátásbiztonság is veszélybe kerül, hiszen 

ha már egy mentőnek jelent problémát megtankolni, az már az a pont, ahol nem lehet tovább feszíteni a húrt.

Egy szigetszentmártoni benzinkút tulajdonosa azt mondta, álom volt ez a családi vállalkozás. Finszter Csaba az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett francia-biológia szakos tanárként, dolgozott a tököli büntetés-végrehajtási intézetben nevelőként, majd hosszú éveken át Luxemburgban. Az ott összegyűjtött megtakarításaiból és családi örökségből vette meg a benzinkutat.

Egy év és körülbelül 70 millió forintnyi ráfordítás után megnyitottak. A kút nem autópálya mellett van, így kitartó munkával tudták elérni, hogy a környékbeliek oda járjanak tankolni. Kávézójuk közösségi találkozóhely lett, a következő lépés autómosó és grillterasz kialakítása lett volna. 

A világjárvány és a 480 forintos benzinár bevezetése között hat jó hónapjuk volt.

Finszter négy héten át nem kapott üzemanyagot a beszállítótól, helyette minden héten megkapta azt a levelet a Moltól, amelyben közlik, hogy az ország energiabiztonsága miatt azon a héten sem tudnak dízelt és motorbenzint szállítani a kis kutakra. Ezért vezetett be ötliteres korlátozást.

A december 6-i forgatás után néhány órával jelentette be Gulyás Gergely, hogy eltörlik a benzinárstopot. A kormányzati kommunikáció a kőolajszankciók hatályba lépésével magyarázta a kialakult helyzetet, pedig az olajembargó alól Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet kapott. 

Idő kell, hogy a Mol utolérje magát

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu főszerkesztője szerint a 480 forintos árplafon volt a pánikvásárlás és a benzinhiány oka. A szakértő hangsúlyozta: import nagyjából február óta nem érkezik Magyarországra, és ehhez adódott hozzá a Mol kapacitáscsökkenése is. Ez a hiány pedig nem fog egyik napról a másikra megszűnni.

Ezt a nagy lyukat nem lehet egy-két nap alatt betömködni. Az importőrök elindultak, tartályautókon most is érkezik üzemanyag a benzinkutakra, de az import jelentős része vasúton érkezik, és annak elindítása és ideérkezése időt vesz igénybe.

Szakértők szerint körülbelül másfél hónap kell, hogy teljesen helyreálljon az ellátás, a magyarországi piacot ugyanis 70 százalékban a Mol, 30 százalékban az importőrök elégítették ki.

Ezt erősíti az a levél is, amit a körülbelül félezer magánbenzinkút kapott a Moltól nem sokkal a hatósági benzinár eltörlése után. Eszerint a kis kutak továbbra sem kapnak dízelt vagy motorbenzint, az indoklás szerint azért, mert a Molnak időre van szüksége ahhoz, hogy logisztikában utolérje magát.