Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.

12 hektáros majorságot vett meg 2011-ben Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző Hatvanpusztán. Ma már a környéken minden az Orbán vagy a Mészáros család tulajdonában van, a birtok alatt 1200 négyzetméter földalatti területet építettek, de van napelempark és pálmaház is. Az uradalom évek óta épül-szépül, és bár hivatalosan gazdaságként emlegetik, tulajdonképpen egy igazi luxusbirtok. A Házon kívül összefoglalta, hogyan gyarapodott minden megnyert választás után egyre jobban a hatvanpusztai uradalom. 

Senki sem felelős a szülei tettéért. Az viszont már közügy, ha valaki, aki fontos közhivatalt visel, ellentmondásosan nyilatkozik apja múltjáról. Mi is ezért foglalkozunk a következő történettel. Sulyok Tamás frissen beiktatott államfőről van szó, akinek apjáról nemrég derítette ki Karsai László történész, hogy nem pontosan olyan volt az élete, mint ahogy azt fia, az új köztársasági elnök több interjúban is elmesélte. Sulyok korábban azt hangsúlyozta, hogy apja a kommunizmus áldozata volt, arról azonban soha nem beszélt, hogy a II. világháború alatt a nácikkal szimpatizált.

Felmérhetetlen, hogy hány és hány beszélgetésben lett téma Karsai Dániel életvégi döntésért folytatott harca, ami egy pillanat alatt robbant be a köztudatba. Nemrég egy idősotthon lakóinak szerveztek beszélgetést a kegyes halálról. Van köztük mélyen hívő és vallástalan, van, aki ide szavaz, van, aki oda – ennek ellenére több ponton is teljes az egyetértés köztük. Tiszta szívükből támogatják Karsai Dánielt. A Házon kívül riportja.

A világon alig néhány országban engedélyezett az aktív eutanázia, és van, ahol az emberek összefogása kényszerítette rá a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a kegyes halálhoz való jogot azok számára, akik gyógyíthatatlan betegek, és elviselhetetlen fájdalmakkal küzdenek. De mit jelent az asszisztált öngyilkosság, és ez miben különbözik az aktív eutanáziától?

Két megrázó baleset után egyre több helyen kezdtek feltűnni az országban a fix traffipaxok, az úgynevezett traffiboxok, amikért, úgy tűnik, sorban állnak az önkormányzatok. A gyorshajtás ugyanis a közlekedési balesetek vezető halálozási oka. A boxokat jelzik az útvonaltervezők, így csak az nem lassít le előttük, aki nagyon nem figyel. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy jelentősen lassítják a forgalmat. A Házon kívül riportja.

Ami egy ideig tömegeket mozgatott meg, az mostanra már jóval kevesebb embert hoz lázba: az erőteljes rendőri fellépés, az idézések és a kihallgatások lassan felőrölték a diákok és a tanárok ellenállását. Az ötvenes évek óta használt fogalom, a „visszatartó hatás”, azokat a jogi szankciókkal fenyegető technikákat foglalja össze, amelyeket a hatalom arra használ, hogy eltántorítsa az embereket jogaik gyakorlásától. Ez ma, Magyarországon működik – mutatja meg a Házon kívül riportja.

Az elmúlt hónapokban többször is sárlavina öntötte el a recski Hunyadi utcát. A hegyről lezúduló eső több házat elárasztott, a helyiek rokonokhoz vagy tornatermekbe költöztek. Szerintük mindez a közelükben épülő andezitbánya miatt van, amelynek területén fákat vágtak ki, így nincs, ami megfogja a csapadékot. A kormány félmilliárd forintot különített el a károsultaknak, de még mindig csak a kárfelmérés zajlik, az érintett családok várnak. 

Az elmúlt hónapokban többször is sárlavina öntötte el a recski Hunyadi utcát. A hegyről lezúduló eső több házat elárasztott, a helyiek rokonokhoz vagy tornatermekbe költöztek. Szerintük mindez a közelükben épülő andezitbánya miatt van, amelynek területén fákat vágtak ki, így nincs, ami megfogja a csapadékot. A kormány félmilliárd forintot különített el a károsultaknak, de még mindig csak a kárfelmérés zajlik, az érintett családok várnak. 

Viktória és Sándor családjához párhetesen került egy kislány, miután édesanyja eldobta őt magától. A nevelőszülők annyira megszerették, hogy örökbe akarták fogadni, de kérelmüket elutasították – a család szerint törvénytelenül. A gyámhatóság helyett a gyermekvédelmi szakszolgálat döntött, a több hónapos kötelező összeszokás helyett pedig pár nap alatt került új szüleihez a gyermek. A nevelőszülők ügyvéd segítségével küzdenek a kislányért, aki nagy űrt hagyott maga után.

Az eddigieknél jóval keményebben léptek fel a rendőrök diákokkal, tanárokkal és politikusokkal szemben a miniszterelnök munkahelye előtt a május 3-i tüntetésen. Volt olyan gyerek, akit közvetlen közelről fújtak arcon, többeket őrizetbe vettek, pedig sokan, mint utólag kiderült, semmi törvénybe ütközőt nem csináltak. Első sorban álló diák, volt rendőrnyomozó és országgyűlési képviselő beszélt a történtekről.

A csendért és a tiszta levegőért költöztek az erdő mellé, de nem számítottak rá, hogy évek múlva kavicsbánya nyílhat a szomszédjukban. Az Alsónémedi és Dunaharaszti szélén élők zajszennyezéstől, környezetkárósítástól és rengeteg portól tartanak. A cég szerint viszont a jogszerűen jártak el, a sóderbánya működtetéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt megkapták. A két önkormányzat most perel.

A fővárosi II. kerület vezetése nemrég vizsgáltatta ki egy önkormányzati cég gazdálkodását, amelyet a korábbi vezetés azért hozott létre, hogy gyerekek sportolását és szabadidőtevékenységét segítse. Luxusutak és luxusórák kifizetését találták, drága tévéket és telefonokat, amelyeket használhatatlan állapotban adtak vissza. Az önkormányzati cég korábbi vezetőjének ügyvédje azt közölte: Becsey Péter elvárható gondossággal dolgozott.

Egy focipálya azért focipálya, hogy pattogjon a labda, és a gyerekek örömükben vagy bánatukban hangosan is kifejezzék az érzelmeiket. Bonyolultabb a helyzet, ha egy ilyen pálya lakóházak közelében van: Cegléden 20 évnyi harc után néhány lakó bezáratott egy pályát, amin felháborodott a város. Kérdés, hogy ha egy focipálya bezáratható, vajon érdemes-e pereskedni minden zajforrás miatt. És vajon milyen zajt kell eltűrnie egy budapestinek? A Házon kívül riportja.

Meddig érdemes ragaszkodni a megszokotthoz és a múlthoz, vagy mikor kéne elengedni? Ezzel a dilemmával találkoztak egy belvárosi társasház maradék lakói, akiknek mostanra már nincs beleszólásuk abba, hogy mi történik körülöttük. A többségi tulajdonos ugyanis egy hostelt üzemeltető befektetési csoport lett. A hostel pedig tömeggel, zajjal, rengeteg kellemetlenséggel jár. Bár a megmaradt lakók korábban nem is kaptak rossz kivásárlási ajánlatot, mégis maradtak, most azonban perelnek. De nem a hangzavar miatt.

Két és fél szobás ház egymillió forintért – Budapesten vannak olyan kerületek, ahol egy négyzetmétert nem lehet kapni ennyiért. Pedig Magyarországon legalább nyolc olyan település van, ahol 30 ezer forintnál olcsóbbra jön ki egy négyzetméter. A Házon kívül stábja végigjárt néhányat ezek közül, hogy kiderítse, miért nincs kereslet az ottani ingatlanokra.

A most négyéves Milánt karácsony előtt vitték el nevelőszüleitől. A kisfiú néhány hetes korában került hozzájuk, ahol megszerették, gondját viselték, a család vérszerinti gyermekei testvérükként kezelték, ahogy testvérként kezelte egy másik, szintén ott nevelt kisfiú is. Balogék szerették volna örökbe fogadni Milánt, de a gyámhivatal ezt nem engedte. A cslád viszont váratlanul segítséget kapott, különféle szakemberek álltak melléjük, hogy Milán valahogy visszakerülhessen hozzájuk.

Április 30-ig meghosszabbította a hatósági élelmiszerárakat a kormány, pedig az ársapka az inflációt nem csökkenti, negatív hatása viszont annál több van. Az élelmiszerekre kivetett árstop áruhiányhoz és egyéb termékek drágulásához vezetett; az üzemanyagoknál eltörölték, de a benzinkutakon tapasztalt hiány sem fog egyik napról a másikra megszűnni. A Házon kívül stábja hatósági áras kristálycukrot, tejet és üzemanyagot próbált vásárolni – inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Van, aki már bezárta vállalkozását, és van, aki minden erejével és pénzével azon van, hogy megmaradhasson. Egy kis étterem rosszkor nyitott, egyetlen sikeres hónap után bezárt, a tulaj pedig újragondolja az életét. Egy nagyvállalkozó egyelőre mindenkit meg tudott tartani, de ez rengeteg pénzébe kerül. Székesfehérvár pedig 27 intézményét zárta be, ami közel 1000 ember életét érinti. 

Egy budapesti lakóparkban harmadik éve szedi szét egymást három ember. A szomszédok egymásnak ellentmondó történetekkel állnak elő, a rendőrség pedig van, hogy egy harmadik variációval. Hogy hogyan mérgesedett ennyire el a szomszédok viszonya, annak a Házon kívül próbált utánajárni.

Augusztus óta sokan törik a fejüket, vajon hogyan és mennyi pénzből tudnák úgy átalakítani otthonukat, hogy lényegesen kevesebb rezsit fizessenek. Főleg, ha többet fogyasztanak, mint az átlag, ugyanis ezért a rezsicsökkentés részleges eltörlése óta a korábbi ár akár hétszeresét kell fizetni. Vajon létezik olcsó megoldás, és mennyiért lehet teljesen függetlenedni a drága gáztól és villanytól? Két szakértő két család otthonába látogatott el, ahol alaposan megvizsgáltak mindent, és kiszámolták, mennyiből és hogyan lehetne korszerűsíteni a régi, pazarló házakat.

Éppen az vette meg árverésen az eladósodott család bébi házát, akitől segítséget reméltek: a falu tehetős polgármestere, mélyen áron alul. Mivel az önkormányzatnál határozták meg az ingatlan értékét, és az majdnem éppen annyi volt, mint a polgármester megtakarítása, az ügyben nyomozás indult. A Házon kívül felkereste az érintetteket.

A 67 éves asszony 1984 óta élt újpalotai lakásában, de a moratórium lejárta után tartozásai miatt kilakoltatták. Nem ment messzire: beköltözött az épület folyosójára, és zacskókból él. A lakók egy részét persze zavarja a helyzet, segítséget is kértek, de hiába, nincs, aki megoldja a helyzetet. 

Hosszasan lehet sorolni, hogy mit ajánlottak fel a tiszaszigeti család segítségére, akiknek május elején égett le a háza. Ilyen összefogást, ilyen önzetlen segítségnyújtást ritkán látni.

Folytatjuk sorozatunkat arról, milyen érthetetlen vagy felháborító módon költ el Magyarország uniós pénzeket.

A Club Aliga a rendszerváltásig a szocialista elit elzárt világa volt, aztán kinyíltak a kapui a köznép előtt. Helyi civilek most azért küzdenek, hogy ez így is maradjon. 

A krimiszerű esetek a magyar határtól néhány kilométerre történtek, magyar és szlovák szereplőkkel.

Páran túlmentek az első felháborodáson, ötleteket, időt és munkát fektettek bele, és addig szervezkedtek, amíg győztek.

Most épp nincsenek a szemünk előtt, de nemrég nehéz volt nem találkozni az utcán, a neten vagy bárhol máshol a „Gyurcsányozós” hirdetésekkel. Mint egy szőnyegbombázás, úgy terítették be az országot a volt miniszterelnököt és politikai szövetségeseit lejárató reklámok. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működnek az effajta politikai kampányok, amelyek még a gyerekeink agyába is belemászhattak.

A pedagógus, a mozgásterapeuta, a kis falu polgármestere, és az idegenvezető. Ők mesélnek arról a ma esti Házon kívülben, nekik mekkora anyagi segítséget jelent majd a jövő évi adóvisszatérítés. A kormány döntése minden gyerekesre vonatkozik majd, és a célja az, hogy segítsen azokon, akiket, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, nagyon megviselt a válság.