„Álmomban sem gondoltam volna, hogy tizennégyszeres áremelés jön” – átvészelték a covidot, de a rezsiválság padlóra küldi őket

Nemrég még színek, illatok, hangok töltötték meg azokat a helyeket, amelyeknél ma lehúzott rács, lakat és szomorú üzenetek fogadják az embereket. Senki nem mer arra vállalkozni, hogy akárcsak megsaccolja, hány étterem, kávézó, pékség vagy legendás cukrászda húzta le a rolót az elmúlt hetekben. A Házon kívül több tucat helyet keresett meg, hogy osszák meg a történetüket. 

Akik válaszoltak, 90 százalékban azt írták, hogy a vállalkozásuk olyan volt, mint az édes gyerekük, a régóta dédelgetett álmuk, ami most szertefoszlott, ezért nem is képesek beszélni róla.

Bíró Attila, a GreenGorilla korábbi tulajdonostársa állatetikai okokból nem eszik húst. Az egyik tanfolyamon találkozott egy vegán cukrászmesterrel, hamar kiderült, hogy van egy közös álmuk: egy kis belvárosi vegán cukrászda és pizzéria. Megtalálták a megfelelő helyet, és ez még nem volt minden.

„Mintegy sorsszerűen megtalált bennünket egy olasz vegetáriánus pizzaszakács, aki csatlakozott hozzánk” – idézte fel Bíró.

Már lecsengőben volt a pandémia, amikor megnyitottak tavaly június 15-én. Vendéglátásban jártas mentoraik azt mondták, körülbelül egy évbe telik majd, míg az üzlet beindul, és így is lett.

Beletettük az egy évet, és szinte menetrendszerűen idén júniusban megérkezett az első pozitív hónapunk. Nagyon boldogok voltunk – és ez volt az egyetlen és utolsó pozitív hónapunk.

Öt héttel később be kellett zárniuk, mert nem akartak és nem is tudtak volna négyezer forintnál többet elkérni egy pizzáért. Bíró Attila elmondta: bármilyen nehéz volt, meg kellett hoznia ezt a döntést, hiszen két kicsi gyerek apukájaként nem sodorhatta veszélybe a család megélhetését. Az étterembezárás nemcsak anyagilag, mentálisan is megterhelő volt, a nehézségeken pszichiáter segítségével tudott túllépni.

Most megint próbálkozik, ezúttal beszállítóként. Egy kis vegán tortaüzemet szeretne nyitni, ahol újra alkalmazná azt a két munkatársát, akik a pizzéria bezárása óta nem tudtak elhelyezkedni.

300 ezer munkanélküli

Idén júliusban beszélt arról Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, hogy nehéz időszak jön. „Azt tanácsolom mindenkinek, akinek van munkája és van állása, hogy azt becsülje meg, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy meg is tudja tartani, mert a következő hónapokban már európai gazdasági visszaeséssel kell számolni” – mondta a miniszterelnök.

Októberben Berlinben pedig már arról beszélt a miniszterelnök, hogy hamarosan megnégyszereződik a munkanélküliek száma. A prognózisával egyetért a Portfólió makrogazdasági elemzője, Hornyák József, ugyanakkor szerinte túlzó Orbán Viktor 12 százalékos jóslata. A szakértő szerint a jövő év első, második negyedévében érheti el az 5 százalékot a munkanélküliség. Így a jelenlegi 185 ezer regisztrált munkanélkülihez képest majdnem kétszer annyian, 300 ezren maradhatnak állás nélkül.

Jelenleg a szálloda-, a szórakoztató- és a vendéglátóipar energiakitettsége a legjelentősebb, ezért ezekben a szektorokban várhatók további bezárások, illetve elbocsátások. A leépítéseket az állami szektor sem úszhatja meg. Székesfehérvár önkormányzatának rezsiköltsége 9 milliárd forinttal emelkedett, ezért a testület úgy döntött, hogy 

a bölcsődéken, óvodákon, bentlakásos szociális intézményeken és háziorvosi rendelőkön kívül mindent bezárnak, vagy már most, vagy az ünnepek után.

Múzeumok, könyvtárak, képtárak, galériák, művelődési házak és a színház is bezár, az intézkedés összesen 27 épületet és majdnem ezer alkalmazottat érint. Idén még van némi tartaléka az önkormányzatnak, ezért átcsoportosítással vagy otthoni munkavégzéssel, de megoldják, hogy ne kelljen senkit elbocsátani. De 1-2 hónapnál tovább nem látnak előre.

A bizonytalanságot bírjuk a legnehezebben. Egy ekkora monstrum rendszer, mint egy önkormányzati rendszer az intézményeinkkel, a vállalatainkkal, alapvető közszolgáltatásainkkal, ez a legrosszabbul azt viseli, ha nem tudjuk, mi lesz fél év múlva 

– panaszolta Cser-Palkovics András, a város polgármestere.

Lekapcsolni a villanyt, elküldeni az alkalmazottakat és minimum március végéig bezárni az épületeket – ez lenne a logikus lépés Kecskeméten is. Egy helyi vállalatcsoport vezetői mégsem a könnyebb utat választották. Orbán Róbertéknek négy egymáshoz kötött cégük van, 32 alkalmazottal. Többen közülük már 5-6 éve dolgoznak nekik, ezért is döntöttek úgy Orbánék, hogy nem húzzák le a rolót. „Azért az nem úgy működik, hogy egyik napról a másikra elküldöm őket, és bezárom a helyet. 

Embernek maradni, és a vállalkozást is észszerűen működtetni nagyon-nagyon nehéz.

2018-ban nyitották meg az első munkásszállásukat Kecskeméten: kétszintes épület, benne 27 fürdőszobás szoba. A nyitás napjától kezdve telt házzal működtek, túlélték a koronavírust, és idén nyáron úgy tűnt, hogy visszaállhat minden a normális kerékvágásba – egészen a rezsicsökkentés csökkentésének bejelentéséig.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy tizennégyszeres áremelésről beszélünk

– Orbán Róbert szerint egy ekkora drágulás irreális és teljesen kezelhetetlen.

A meleg víz és a fűtés ára körülbelül havi 400 ezer forintról ötmillióra ugrott, ezért a szobák árát 3 500 forintról először 5 ezerre, majd utóbb 6 500 forintra emelték, de ez a maximum, amit az általában balkáni országokból érkező vendégmunkásoktól el tudnak kérni.

A covid után, amikor még a fellendülésben hittek, a cégcsoport megvette egy korábbi bútorgyár irodaházát, és néhány hónapja nyitottak egy 64 szobás, 140 férőhelyes munkásszállót is. A krízisben próbálnak előre menekülni, először is egy újabb beruházással: minden szobába hűtő-fűtő légkondit szerelnek. És miközben sorra zárnak be a vendéglátóhelyek, ők egy 500 fős rendezvénycsarnokot és egy 80 fős éttermet nyitnának a szálló földszintjén, amivel, ha sikerül, 50 új munkahelyet teremtenének. Persze csak ha kitartanak addig a tartalékaik.

Bármennyire is furcsán hangzik, Orbán Róbert szerint még a karantén alatt is könnyebb volt, mint most.

„Akkor volt egy olyan támogatás, hogy aki megtartja a munkaerőt, annak hathavi bért fizetett a munkaügyi központ. Hát most nincs támogatás. Most abszolút semmilyen támogatás nincs” – fogalmazott.

Néhány napja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy azok a vállalkozások, amelyek energiaszámlái elérik az összköltségek legalább 2 százalékát, igényelhetnek állami támogatást. Cserébe a kormány azt várja el a vállalkozóktól, hogy az alkalmazottaik legalább 90 százalékát próbálják megtartani.