„Félünk, hogy lejön a föld, és meghalunk” – a házak fölött 80 méterre halmozták a földsáncot a recski bányamonstrum kiásásakor

Június 8-án Recsken a hegyoldalról lefolyó sár elárasztotta a Hunyadi utcát. Volt, ahol fél méter magasan hömpölygött az iszap, ajtókat, ablakokat nyomott be, egész házakat öntött el. Két héttel az első sárlavina után újabb eső és újabb sárcsuszamlás jött. A heves esőzés azt a földet mosta le, amit a lakók tiltakozása ellenére a házak közelében megnyitott bánya halmozott fel. 21 otthon vált átmenetileg lakhatatlanná, 50 embert kellett evakuálni. Azokat, akik nem tudtak rokonokhoz menni, a helyi tornateremben helyezték el. 

A bánya közelében lakók már nem érzik magukat biztonságban az otthonukban. A nyár közepén lakossági fórumot hívtak össze, amin ott volt Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos is. Ezen a helyiek dühösen, pfujolva hallgatták a politikusokat.

1950-ben kaptunk egy tábort ajándékba, most kaptunk egy bányát úgy, hogy nem tudtunk róla

– fogalmazott Vas Imre Zsolt civilszervezet-vezető.

Recsk mindig is bányaváros volt, volt olyan időszak, amikor egyszerre hét is működött. A mostani bánya ott magaslik, ahol korábban erdő volt. A telek 2019 óta Nagy Istváné, az Andezit Bau nevű cég tulajdonosáé. 

Ebben szerzett tulajdont Fiák István is, akit Kósa Lajos Fidesz-alelnök jó ismerősének tartanak – együtt vezetik például a magyar korcsolyaszövetséget. Fiák júliusban azt írta a Híradónak: mivel csak 20 százalékban tulajdonosa a cégnek, nem jogosult nyilatkozni.

Tavaly a Hunyadi utca lakói minden tiltakozásuk ellenére egyszer csak észrevették, hogy tőlük néhány száz méterre andezitbánya nyílik. Minden ellenvetésükre azt a választ kapták, hogy minden jogszerűen történik, van hatósági engedély, és a településnek szüksége van többletbevételre.

Nagy Sándor független polgármester azt mondta, előbecslések szerint az Andezit Bau iparűzési adója az eddigiekhez képest 100 százalékos növekményt jelentene Recsk költségvetésében. Az önkormányzat 2022. október 19-i testületi ülésen elhangzott, hogy a tervek szerint Paks II-höz és a Belgrád-Budapest vasútvonalhoz szállítják a köveket állami megrendelés keretében.

0,6 hektárról több mint 50 hektárra nőtt

Egy összedobált fércmunka

– mondta a környezetvédelmi hatástanulmányról Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park volt munkatársa, akit érdemtelenség miatt bocsájtották el, miután többször felemelte a szavát a környezetpusztítás miatt.

Az előkészületek, a munkaterület kialakítása, a tarvágás tavaly év végén kezdődött el. A szakember szerint rengeteg probléma van a bányával és a bánya körül, ezek közül három rendkívül súlyos: 

• a lakott terület közelsége;
• az, hogy az itt kitermelt kőzet nem alkalmas arra, amire szánják;
• valamint a lépték.

Eredetileg egy 0,3 hektáros hajdani TSZ-kőfejtőt szerettek volna 0,6 hektáros kőbányává bővíteni. „Az előzetes környezetvédelmi engedélyezés innen indult ki, és egyszer csak átfutott a több mint 50 hektáros bányatelekké” – ismertette Baráz Csaba.

Idén januárban a házak felett 80 méterre megjelent egy hatalmas földsánc, a bánya oda halmozta a kitermelt földet, februárban pedig óriási robbantásokkal megkezdődött a kitermelés. Már erről is azt mondták a helyiek, hogy ilyenkor minden remeg a házban, és lehetetlen így élni.

Az év elején többen is kongatták a vészharangot, hogy az első nagyobb esőnél megindul a földsánc, mert már nincs, ami megfogja. 

Baráz Csaba is számított rá, hogy ha nagy eső jön, sárlavina lesz. Szerinte nem alakulhatott volna ki villámárvíz, ha nem csupaszítják le a hegyoldalt. „Megszűnik az a növénytakaró, ami a vizet megtartja, és hogyha egy ilyen eltűnik, akkor a lehulló csapadék gyorsan lefolyik azon a területen, és villámárvizeket okoz, viszi a talajtakarót. Ezt nevezzük sárlavinának vagy sárfolyásnak” – magyarázta.

Az Andezit Bau azonnali, 100 ezer forintos kárpótlást fizetett a károsultaknak, egy hónappal később pedig kormányrendelet jelent meg arról, hogy félmilliárd forintot szán a kormány az áldozatok lakhatására. A rendelet szerint a villámárvíz okozta a katasztrófát, a bánya esetleges felelőssége nem szerepel benne.

Ez fogadott augusztusban Recsken

A Házon kívül stábja augusztusban kétszer is forgatott Recsken. A helyzet augusztus elejére egyáltalán nem lett jobb. 

Félünk, hogy ha visszahozom a gyereket, nem önt-e be megint, vagy lejön a föld, és meghalunk 

– mondta egy helyi férfi.

Két hónappal az első sárlavina után még mindig dolgozott a kotrógép. 11 ingatlan károsodott jelentősen. Az utca hegy felőli házaiba azóta sem költöztek vissza a lakók, vagy azért, mert lakhatatlanná vált az otthonuk, vagy azért, mert félnek visszamenni.

Mezei László és Farkas Krisztina háza van legközelebb a bányához, két gyereket nevelnek. Június 8-a óta rokonoknál, egy komfort nélküli melléképületben élnek. Amikor visszajárnak a házba mosni – mert csak ott van mosógépük –, akkor az ötéves kislányuk inkább megvárja őket a kocsiban, mert nem érzi magát biztonságban, mesélte az anyuka.

A helyiek nem tudják, mikor és mennyi kárpótlást kaphatnak, azt sem, hogy elköltözhetnek-e, vagy maradniuk kell. Ők elmennének, de úgy érzik, már megint a fejük felett, a megkérdezésük nélkül döntöttek a sorsukról.

Én csak egyet szeretnék, egy biztonságos otthont. Teljesen mindegy, hogy hol, csak ne itt legyen ebben az utcában

– tette hozzá Farkas Krisztina.

A félmilliárd forint sorsáról a Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. dönt. (Ez az a lakásalap, amelynek a nehéz lakhatási helyzetben lévők segítése a feladata, de közpénzből csaknem 1,3 milliárd forintot költött szakértőkre 2022-ben. A százmilliók elköltése után is sikerült nyereségesre kihoznia az évet.) Rájuk van bízva, hogyan használják fel a recski károsultaknak szánt 500 millió forintot, hogy felújítják-e az ingatlanokat, kivásárolják-e a lakókat, vagy szociális bérlakásokat építenek. A Hunyadi utca lakói attól tartanak, hogy csak felújítás lesz.

Augusztus végére a forróság kővé dermesztette a felkotort sárhalmokat. Az utca egyik fele lakatlan volt, a családok még mindig a rokonoknál vártak. 

A Nonprofit Kft. megkeresésünkre azt válaszolta: három hónappal a sárlavina után a kárfelmérés még mindig folyamatban van, azért, hogy minden családnak megfelelő lakhatási megoldást találjanak.

A bányában a termelés zavartalanul folyik. A recskiek azt szeretnék tudni az Andezit Bau tulajdonosaitól, hogy mit tettek azért, hogy a tragédia ne ismétlődhessen meg. A cégtől kértünk interjút, de hiába.