Két energiazabáló családi ház, egyetlen dilemma: tízmilliónál is többet fizetni korszerűsítésre, vagy havonta százezreket rezsire

Kiürült családi fészek

Fazekas Zsigmondné férjével a Békés megyei Vésztőn él egy 200 négyzetméteres családi házban. Három lányuk van, ezért az 1980-as években divatos, kétszintes ház korábban jó döntésnek tűnt, azonban a gyerekek elköltöztek, és csak keveset járnak vissza. A korszerűtlen épületben élő nyugdíjas házaspár nyárig is átlagosan havi 100 ezer forintot fizetett a gázért, nem meglepő hát, hogy nagyon érzékenyen érintette őket, amikor a kormány a rezsicsökkentés részleges eltörléséről döntött.

Akkor én pillanatnyilag sokkot kaptam 

– mondta az asszony.

Fazekasék évek óta gázzal fűtenek, de megtartották a régi, vegyes tüzelésű kazánt is. Most áldják az eszüket érte, hiszen jelenleg mindent át kell gondolniuk, hogy spórolni tudjanak.

Az éves gázfogyasztásunk közel 5000 köbméter. Hogyha levesszük a támogatott részt, kiszámoltam, már hárommillió forintba kerülne a fűtésköltség gázzal 

– mondta az asszony. Férjével együtt azonban kettejük havi nyugdíja nem éri el összesen a 300 ezer forintot.

A Házon kívül stábja egy energetikai szakértőt hívott, hogy felmérje a ház állapotát és megállapítsa, hogyan és mennyiért lehetne azt korszerűsíteni. Mucsi Sándor szerint bőven lenne teendő az évtizedekkel ezelőtt téglából épült házzal. Szigeteléssel, nyílászáró cserével és fűtéskorszerűsítéssel szerinte jelentősen le lehetne faragni a költségeket, ehhez viszont nagyon sok pénzre lenne szükségük.

A teljes ház szigetelése olyan 7 és fél millió forintba kerülne, az ablakcsere az további 1 millió 800 ezer. A kondenzációs kazán beépítése, cseréje a jelenleginek az még másfél millió forint. A hőszivattyú 2 és fél millió forint durván 

– sorolta Mucsi Sándor.

Mindent összegezve tehát, ha a házaspár a gázkazán mellett döntene, 11 millió forintra, ha pedig a hőszivattyút választanák, 

12-13 millió forintra lenne szükségük. Ha még napelemeket is felszereltetnének, akkor a teljes felújítás 15 millió forintba kerülne, 

ezzel viszont akkor nullára lehetne vinni az energiaköltségeket. Az energetika szakértő számításai szerint ezek a beruházások nagyjából 15 év alatt térülnének meg.

Farkasék azonban egy ekkora kiadást nem engedhetnek meg magunknak, ezért a szakértő egy olcsóbb megoldást is ajánlott a rezsiköltségek csökkentésére. Ez főként a fűtött tér szűkítésére koncentrál.

Lent legalább egy szobát, és fönt egy szobát lezárunk, így kalkulálunk. Ha nem is csináltunk semmilyen beruházást, csak a fűtést csökkentettük, akkor nagyjából egy 30 százalékos energiamegtakarítást lehet realizálni

 – mondta a szakértő.

De a belső szigetelés is sokat segítene, ami 1 millió 200 ezer forintból jönne ki. Ezzel és a lakótér csökkentésével összesen körülbelül 50 százaléknyi energiát takaríthatnak meg Fazekasék.

Ha viszont a házaspár viszont úgy dönt, hogy körülbelül 40 százalékkal csökkenti az életterét, három helyiséget klímával fűt, a limiten belül használják a gázt, bevetik a fafűtést is, leszigetelik a csöveket és néhány belső falat, akkor nagyjából ugyanúgy havi százezer forint körül fognak a fűtésért fizetni, mint korábban. Ezt a megoldást az asszony szerint már érdemes alaposan megfontolniuk.

Kétgenerációs, egykonyhás

Vésztőtől 150 kilométerre, Nyíregyházán, egy csendes kertvárosi környéken található Takácsék otthona. Ahogy az itt található házak többsége, ez is a 80-as években épült. Egészen pontosan 1985 áprilisában kezdték meg az építését. Takács Csaba azért is emlékszik rá olyan pontosan, mert ős is rendesen kivette a részét a kivitelezésből.

Amit mester dolgozott ezen a házon, az csak a kőműves munkálatok és a tető. Minden mást én csináltam, a saját kezemmel

– mesélte a családfő.

A ház családi fészeknek épült és az is maradt. A tetőtérben eddig Csaba fia lakott a két unokával, most lánya költözik fel férjével és a 12 éves unokával. A Házon kívül látogatásakor már javában zajlott a felújítás.

Amikor az ország először szembesült a rezsicsökkentés részleges eltörlésével, szinte azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb vesztesek között ott vannak a kétgenerációs korszerűtlen házak is, mint ez. Aztán az első korrekciós hullámban megjelent, hogy a kormány mentőövet dob az így élő családoknak. Takácsék meg is nyugodtak, egészen addig, amíg el nem olvasták a rendelet szövegét. Ebben ugyanis az áll, hogy csak akkor minősül a ház kétgenerációsnak, ha két konyha van benne.

Ez egy marhaság, mert nem értem meg, hogy ha a gyerekek családtagként vannak bejelentkezve a lakásba, későbbiekben ők lesznek az örökösök, akkor egy közös konyhában – elég nagy a konyha –, miért nem lehet nekik főzni?

– tette fel a kérdést Csaba, ami valószínűleg sok másik családban is felmerült.

A plusz konyha hiánya éves szinten 600 ezer forint többletkiadást jelent a Takács családnak. Az aktív éveiben műszaki területen dolgozó családfő szerint a környéken tíz házból kilenc olyan, ahol több generáció él együtt, de csak egy konyha van.

Takácsékhoz Czabarka Mihály érkezett felmérni a ház állapotát. A házigazda büszkén mutogatta az épületenergetikai szakértőnek, mi mindent megtettek az évek során azért, hogy korszerűbbé varázsolják otthonukat.

Három évvel ezelőtt a külső falak belülről három centis nikecellel le lettek szigetelve. A tetőtéri falakat pedig 15 centis hőtükrös kőgyapottal leszigeteljük, a tetejére meg 15 centis tervolin paplant fogunk betenni 

– mondta, majd hozzátette: ez utóbbihoz az anyag 350 ezer forintjukba került.

Három éve a fűtést is korszerűsítették, ekkor váltottak vegyes tüzelésű kazánra, emellett pedig a család már évek óta takarékosan bánik az energiával. Minden tél előtt majdnem félmillió forintért feltöltik a tárolót fával és brikettel. Napközben fával fűtenek, és csak éjszaka, amikor elkezd hűlni a ház, vált át a termosztát a gázfűtésre. De még így is jóval a kormány által kiszámolt átlagfogyasztás felett vannak.

2174 köbméter gázfelhasználásunk volt a tavalyi évben, holott csak éjszaka megy a gázkazán, erre kihozták a kvótát 1714 köbméterre. Nem a valóságban élt, aki ezt kitalálta

– mondta Takács Csaba.  

A férfi szerint, ha csak rajtuk múlott volna, a tetőn már napelem is lenne, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Januárban beadták az igényt 100 százalékos napelem támogatásra, amire április végén meg is érkezett a válasz: gratulálunk, a pályázat sikeres volt, a későbbiekben majd tájékoztatjuk. 

A későbbiek augusztus 18-án lett, amikor megkaptam a támogatói okiratot, hogy igen, elindulhat a kivitelezés, viszont kaptam hozzá egy meglepetés csomagot is, mert közölte a kivitelező, hogy 430 ezer forintot nekem rá kell, hogy fizessek.

– mondta Takács Csaba, aki egyike annak a sok százezer embernek, aki egyike azoknak, akik pórul jártak a kormány 100 százalékos állami támogatásról szóló napelemes pályázatán. Erről korábban a Híradó is részletesen beszámolt.

A szakértő szerint a ház jelenleg a GG vagy HH épületenergetikai osztályba tartozik, ez az átlagosat megközelítő, vagy a gyenge energetikai osztály. Czabarka Mihály elmondása szerint akár még az is megoldható, hogy az épület a legjobb minősítést kapja, ehhez azonban sok munkálatra lenne szükség.

A homlokzati hőszigeteléssel körülbelül olyan 30 százaléknyi megtakarítást lehet elérni. A pincefödém hőszigetelése olyan 10 százalék körüli megtakarítást tud hozni. Ennél jóval nagyobb a zárófödém, tehát a magastető, illetve a padlásfödémnek a hőszigetelése, az olyan 20 százalékos megtakarítást tud hozni.

– sorolta a szakértő. Emellett pedig a korszerűsítéshez gyakorlatilag elengedhetetlen lenne a nyílászárók cseréje, ami szerinte körülbelül 2 és fél millió forintba kerülne.

Mindent összegezve Czabarka úgy véli, mintegy 10 millió forint lenne az épület komplett energetikai felújítása mai áron, és szintén mai áron ez a befektetés 7 év alatt térülne meg. Takács Csaba ennek hallatán mosolyogva csak annyit reagált:

Míg élünk nem fogunk összeszedni ennyit.