Megmutatjuk a magyar településeket, ahol egy teljes családi házat lehet venni kétmillió forint alatt

Magyarországon legalább nyolc olyan település van, ahol két évvel ezelőtt kevesebb mint harmincezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát ingatlanok. A Központi Statisztikai Hivatal néhány hónapja jelentette meg a Magyarországi lakásárak, 2005-2021 című kiadványát. Ennek alapján a Portfolio újságírója összeállította azt a nyolcas listát, amelyen azok a kistelepülések szerepeltek, ahol 2021-ben egy 100 négyzetméteres családi ház ára nem haladta meg a hárommillió forintot.

Elmentünk a lista második, negyedik és hatodik helyén szereplő falvakba, egyrészt azért, hogy megtudjuk, mi az oka ennek az elképesztő olcsóságnak, másrészt, hogy lássuk, változott-e a helyzet az elmúlt egy évben kialakult inflációs, megélhetési és energiaválság hatására. 

Voltak meglepetések.

A második legolcsóbb település: Pálfa

A „legolcsóbb falvaink” elnevezésű listán második helyén szerepel Pálfa. A Tolna megyei településen a 2021-ben gazdát cserélt ingatlanok átlagos négyzetméterára nem érte el a 24 ezer forintot. Jelenleg a településen kapható legdrágább ingatlant 30 millió forintért hirdetik.

Pálfa független polgármestere, Séta Mérei Melinda vezetett minket körbe a településen. Elmondása szerint az igazán olcsó ingatlanok nem túl jó állapotúak, a leendő vevőknek több millió forintot kell költeniük a felújításra.

Ez egy kis ház, olyan kétmillió forintba kerül, de ez nincs 100 négyzetméter

– mutatott a polgármester a főút mellett található ingatlanra.

Azt gondolhatnánk, azért ennyire alacsonyak az árak, mert szegény a település, és minden bizonnyal szolgáltatási és ellátási gondokkal küzd, itt azonban erről szó sincs.

Nálunk teljes nyolc órában van háziorvos, védőnői szolgálat, tanyagondnok. Az ellátottsága megvan a falunak

– mondta stábunknak Dr. Orova Dániel, Pálfa jegyzője.

Az alacsony árakra inkább az lehet a magyarázat, hogy a település éppen annyira van messze a több munkalehetőséget kínáló nagyobb városoktól, hogy már ne érje meg ide kiköltözni és innen bejárni dolgozni.

Ha valamelyik településen kap az ember állást, valószínűleg megpróbál a környezetében lakni. Mi pont a háromszög – Sárbogárd, Paks és Szekszárd – közepén vagyunk

– magyarázta a jegyző.

A negyedik legolcsóbb település: Nagyér

A Csongrád-Csanád megyében található Nagyér negyedik helyen szerepel azon a bizonyos listán. Itt is település szintén független polgármesterével, Lőrincz Tiborral nézünk szét. A helyiek feltételezhetően elégedettek a munkájával, hiszen 1994 óta hétszer választottak meg.

Rögtön meg is mutatott nekünk egy felújításra szoruló 180 négyzetméteres ingatlant, ami nemrég 3,5 millióért kelt el.

Felújításra szorul, a nyílászárók cseréje, hát rá kell költeni egy 6-8 millió forintot

– magyarázta a polgármester, de akárhogy is számoltunk, a tulajdonosnak a végén alig több mint 10 millió forintból egy közel 200 négyzetméteres ház lesz a birtokában.

A településen ötszázan élnek. Van óvoda, iskola, sportpálya, egészségház, művelődési ház, panzió és még idősgondozó is. A válság nem érinti a települést, mert évekkel ezelőtt korszerűsítették az energiaellátásukat. Nulla forint az önkormányzat gázszámlája, így nem is kellett intézményt bezárniuk a megnövekedett rezsiköltségek miatt.  

22 ingatlan kelt el az elmúlt másfél évben, és egy ingatlant építettek. Olyan nagy keresletről most már nem beszélhetünk, mert amik még vannak, azok rövid időn belül gazdára találnak

– mondta Lőrincz Tibor.

Ha az a kérdés, hogy mégis miért van a legalacsonyabb ingatlanárak listáján a folyamatosan fejlődő, rendezett település, akkor a polgármester válasza az, hogy nincs munkalehetőség. Nagyér 230 kilométerre van Budapesttől, autóval két és fél óra. A betelepülők többnyire olyanok, akik számára vonzó a megfizethető ár, vagy van valamilyen kötődésük a faluhoz.

Zsuzsa és férje tősgyökeres fővárosiak. Budapesten születtek, ott dolgoztak, éltek és nevelték a gyerekeiket egészen addig, amíg Zsuzsa édesanyja meg nem betegedett.

Édesanyám itt született, és mindig azt mondta, hogy szeretne hazajönni anyukájához, apukájához

– mesélte az asszony. Idős édesanyja állapota tavaly annyira leromlott, hogy már nem tudta egyedül ellátni önmagát, így Zsuzsa úgy döntött, feladja munkáját, otthonát és addigi budapesti életét, és Nagyérre költözik, hogy anyukáját ápolni tudja. Végül férje is csatlakozott hozzájuk.

Fontos volt, hogy a ház a főút mellett legyen, az orvosi rendelő közelében. Hárommillió forintért vették meg a házat 130 négyzetméteres lakótérrel és hatalmas kerttel. Kialakították az akadálymentes szobát és fürdőt a nagymamának, aki egy nappal a költözés előtt meghalt. Zsuzsáék azonban maradtak.

A terveik szerint idén be tudják fejezni a felújítást, ami sokszorosa lesz a ház eredeti árának. Úgy számolnak, körülbelül 20 millió forintot fognak rákölteni. De 

23 millió forintért lesz egy gyönyörűen felújított, 130 négyzetméteres házuk 

ott, ahol a nagymama és az ő szülei születtek.

A hatodik legolcsóbb település: Pitvaros

Csongrád-Csanád megye Makói járásában található Pitvaros, ahol 7 adásvétel alapján az átlagár 29 ezer forintra jött ki négyzetméterenként 2021-ben. Így a település a legolcsóbb ingatlanok listáján a hatodik helyre került akkor. Jelenleg a megközelítőleg 1500 fős Pitvaroson van a legtöbb eladó családi ház a listán szereplő községek közül. Több hirdetés is szerepel a hirdetőportálokon, ezeket a házakat 33-100 ezer forint közötti négyzetméteráron adnák el a tulajdonosaik.

Hét eladó ingatlan van most Pitvaroson, többségük 10 millió forint alatt. Egy-kettő van felette, de azok nagyobb 120-130 négyzetméteres családi házak

– mondta a Házon kívül stábjának a település polgármestere.

Radó Tibor már öt választáson nyerte el a választók bizalmát, négyszer függetlenként, legutóbb pedig a Fidesz támogatásával. Egy olyan házat mutatott nekünk, aminek a tulajdonosa tavaly halt meg. Az örökösök most 8,5 millió forintot kérnének a több mint 90 négyzetméteres ingatlanért, és körülbelül fél éve árulják. De van olyan is, aki 12 500 forintos négyzetméteráron vásárolt házat a településen.

Mi egész jól kifogtuk. Egymillióért vettük a házat

– mondta stábunknak Gihr Ágnes. Egy két és fél szobás, körülbelül 80 négyzetméteres házhoz sikerült hozzájutniuk ennyiért.

Hasonlóan az előző településhez, Pitvarost sem érinti az energiaválság, hiszen az önkormányzatnak nincs gázfogyasztása, és a fűtést is biztosító energiát is maguknak termelik. 

Van iskola, óvoda, másfél kilométerre bölcsőde, új egészségközpont, védőnő, fogászat, idősgondozó, művelődési ház könyvtárral, és mindent nyitva is tudnak tartani.

Ha minden ennyire idilli, akkor mégis miért ennyire alacsonyak az ingatlanárak? A válasz itt is hasonló, mint a korábban említett településeken.

Itt mezőgazdaság van. Aki nem szeret kapálni, az ne ide tervezze a munkahelyét. Itt mindennap dolgozni kell, fel kell korán kelni, állatokat kell tartani, növényeket termelni, viszont a saját zöldséget fel tudja szelni, amikor a vasárnapi ebédet főzi

– magyarázta a polgármester.

Ahol viszont jól fizető munkahely van, ott a négyzetméterárak is az egekben vannak. A KSH kiadványából kiderül, hogy Budapesten van három olyan utca, a Parlamentnél, a Várban és a II. kerületben, ahol még kétmillió forintból sem jön ki egy négyzetméter. Volt, ahol házat, máshol viszont egy négyzetmétert sem lehet ekkora összegért venni.