Képzeld el, hogy szeretnél vásárolni egy házat a Balatonnál vagy Budapest egyik népszerű agglomerációs településén – ám az önkormányzat egyszerűen nemet mondhat. Egy új törvénytervezet ugyanis lehetőséget adna arra, hogy a helyi önkormányzatok beleszóljanak abba, ki vásárolhat náluk ingatlant. A cél a helyi közösségek védelme és a túlzott beépítés megfékezése, ám sokan úgy vélik, ez az intézkedés sértheti a tulajdonjogot, és komoly felfordulást okozhat az ingatlanpiacon. A témáról Dr. Nagy Zoltán ingatlanjogásszal és Balogh László ingatlanszakértővel beszélgettünk.

Nézd meg, hogyan vált ez a különleges otthon művészeti alkotássá! Az RTL új realityje egyedi lakások nyomában jár.

Hamarosan jön az Ingatlanvadászok az RTL-re! Ha szereted a lakberendezést, mutatunk egy trükköt, hogyan rejtheted el a tévét elegánsan!

100 millió forint egy panellakásért? Ma már ez korántsem számít szokatlannak. Budapesten nemrég egy panellakás mindössze valamivel több mint egy hét alatt kelt el 99,8 millió forintért. Balogh László ingatlanszakértő szerint a budapesti társasházi lakások átlagos négyzetméterára jelenleg 1,3 millió forint. A téglaépítésű lakásokhoz képest a panelek még mindig olcsóbbnak számítanak. Budapesten már csak egyetlen kerület van, ahol a négyzetméterár egymillió forint alatt marad – ez pedig Csepel. A kínálatban pedig már egy 199 millió forintos panellakás is szerepel. Hogy pontosan hol található ez az ingatlan, az a videóból kiderül.

Dráguló lakások, bizonytalan jövő – szakértői szemmel vizsgáljuk, mi történik most a magyar ingatlanpiacon, és van-e még esély a megfizethető otthonokra. 

A kormány Lakhatási Tőkeprogramja akár több tízezer új lakás építését is lehetővé teheti, de kérdés, mennyire lesznek ezek megfizethetők. A 300 milliárd forintos keretösszegből bérlakások és kollégiumok is épülhetnek, ami enyhítheti a fiatalok lakhatási gondjait. Balogh László, az ingatlan.com szakértője elemzi a program hatásait, a lakásárak alakulását. 

Az elmúlt hetekben a belvárosi ingatlanpiac rendkívüli fellendülésének lehetünk szemtanúi. A lakások szinte villámgyorsan, napok alatt gazdára találnak, ami komoly kihívás elé állítja a vásárlókat. A jelenség mögött számos tényező áll, például a növekvő befektetői kereslet, az állampapírokból kiszálló tőke áramlása, valamint a belvárosi ingatlanok egyre népszerűbbé válása.

100 milliárd forinttal drágulhatnak az állami irodaház-vásárlások, erről a 24.hu írt. Információik szerint a Dürer Parki ingatlanért a kormányközeli beruházó cég kért több pénzt. Az online lap úgy számol, a három nagy beruházás az eddigi 600 milliárd helyett 700 milliárd forintba kerülhet. A Tisza Párt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy az állam titkos kormányhatározattal vásárol a miniszterelnök vejétől túlárazott irodákat. A Nemzetgazdasági minisztérium szerint híresztelésről van szó, amire nem reagálnak. 

A rövid távú szálláskiadás tiltása mellett voksolt a terézvárosi szavazók többsége, így a helyi önkormányzat 2026. január elsejétől nulla napban határozza meg a rövid távú lakáskiadásra használható napok számát a kerületi ingatlanpiacon, vagyis Budapest VI. kerülete betiltja az Airbnb-t. Milyen következményei lesznek ennek? Milyen változásokat hozhat az ingatlanpiacon a döntés? Mi lesz azokkal, akiknek ez a fő jövedelemforrásuk? A tiltás Budapesten belül és kívül továbbterjedhet? Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben.  

Az állampapírpiacon is eladásdömpinget hozhat, ha a kormány kiengedi a pénzeket a hosszú távú megtakarításokból az ingatlanpiacra. A háztartások ugyanis nemcsak közvetlenül, de közvetetten is több ezer milliárd forintnyi állampapírt birtokolnak. Kérdés, hogy ha a gazdagok pénzét ilyen módon rászabadítják az ingatlanpiacra, az jót tesz-e majd az országnak. 

Adómentesség bevezetésével ösztönözné a kormány, hogy a lakosság a hosszú távú megtakarításainak egy részét inkább lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy hiteltörlesztésre fordítsa. A még véglegesítés előtt álló döntés háttérbe szorítaná a hosszú távú pénzügyi öngondoskodást a lakáscélú önerő mielőbbi előteremtése és a fogyasztási fordulat felgyorsítása érdekében. Hogy ez kinek is lenne jó, arról Németh Dávid vezető közgazdász beszélt a Reggeliben.

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás. A lehetséges megoldásról Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben. Hogyan lehetne segíteni a lakbérfeszültségen, és mit tanulhatna Budapest Bécstől, ahol nem szálltak el az albérletárak?  

Ennyi pénzből 15 ezer lakást lehetne építeni, ennyi családnak lehetne lakhatást biztosítani – állította Arató Gergely.

Hatvanhárom képviselő bérelt irodát, 93 pedig lakást az állam pénzén. Élen járnak irodabérlésben a DK-sok, köztük Gyurcsány Ferenc is.

Az Eurostat friss adatai szerint háromszorosára emelkedtek az ingatlanárak 2010 óta Magyarországon. Csak Észtországban mértek nagyobb drágulást az Európai Unióban. Ráadásul nálunk ismét gyorsul az árnövekedés, egy átlagos lakásért már 6 és fél százalékkal többet kérnek tavalyhoz képest. A Bankmonitor úgy számol, a családtámogatások ellenére is nehezebb lakáshoz jutni, mint 2010-ben.  

A Szamos és Városmajor utcák sarkán álló házban levő ingatlan nagyjából 30 százalékkal olcsóbban lett piacra dobva, mint egy kőbányai panel, írta Pokorni utódja, az MKKP-s Kovács Gergely.

Ez a hír nem arról szól, mikor javulhatnak meg a magyar vasút problémái.

Magyar Péter szerint „az egész sajtó ezen csámcsog”, úgyhogy megosztott „pár észrevételt” saját vagyonával kapcsolatban. Bejelentette: ha pártja felhatalmazást kap, akkor teljesen új vagyonnyilatkozati rendszert vezetnek be.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése indulhat a roham az albérletekért. Július elején már 250 ezer forint volt Budapesten az átlagos bérleti díj, de már Debrecenben is közel ennyiért lehet kiadó lakáshoz jutni. A legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak, a ponthatárok kihirdetése pedig nemcsak a kínálaton, hanem várhatóan az árakon is dobni fog. Mire figyeljenek a lakáskeresők, és mekkora áremelkedést bír még el a piac? Balogh Lászlóval elemeztük a helyzetet.

A szövevényes ügy gyanúsítottjai között ügyvédek és bírósági végrehajtók is vannak.

Motorjavító cégtől bérel évi csaknem 60 millió forintért Gellért-hegyi villát a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mindez azután derült ki, hogy Hadházy Ákos független képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a február óta működő szervezethez. A képviselő szerint érthetetlen, hogy miért van szükség általa luxusingatlannak tartott épületre a hivatal munkájához úgy, hogy közben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is bérelnek irodákat.

Egy tulajdoni lap lekérése már 4800 forintba kerül majd, pedig nemrég emelték 1000 forintról 3000 forintra.

A több mint 200 négyzetméteres otthont kezdetben 159 millió forintért árulták, és bár azóta 30 milliót engednek az árból, így sem sikerült túladniuk rajta.

Százmilliárdos tételben kapott állami vagyonelemeket a Fidesz káderkeltetőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium: van anyagi mozgásterük az ingyen kapott ingatlanok mellett újabbakat vásárolni, illetve más piacokon is megvetni a lábukat. A debreceni Aranybika épületében elvileg képzési központot alakítanak ki, ehhez elbontják a szocializmus idején épült szárnyat, helyére pedig a szecessziós eredetihez jobban passzoló épületrészt húznak fel.

Már 41 millió forint egy átlagos, budapesti panellakás.

A fővárosi átlagot is meghaladta a balatoni ingatlanok vásárlására fordított összeg idén.

A Quaestor-vezér házát megvásárló cég vezetője ki akarta lakoltatni Tarsoly Csabát a házából.

Az egyik legnagyobb alkusz cég szerint 14 százalékkal, majdnem 50 ezer forintra ugrott az éves átlagdíj márciushoz képest, amikor évfordulótól függetlenül felmondhatták szerződésüket, akik jobb konstrukciót találtak. De vége a nagy kedvezményeknek, amelyeket a kampányidőszakban az ügyfelek megszerzésért vezettek be a társaságok. 

A növekedés a befektetők fantáziáját is megmozgathatja.

Arról az ingatlanról van szó, amivel korábban a kormánysajtó a DK-s alpolgármestert támadta.

Karsay Ferenc, Budafok fideszes polgármesterének tulajdonában áll az a Halk utcai telek, amelyre egy többszintes házat húztak fel az elmúlt hónapokban – a helyi ellenzék nem tudja, miből telt erre. Karsay Ferenc megkeresésünkre nem kívánt reagálni, mert választás előtti lufinak tartja az ügyet, de azt ígérte a június 9-i voksolás után minden kérdésre válaszol.

Újra emelkednek a lakásárak, a DunaHouse friss kutatása alapján 5 százalékkal többe kerültek az ingatlanok január és április között, mint egy évvel korábban. A jegybank szerint harmadával ugrott meg az adásvételek száma, mert többet érnek a fizetések és bátrabban költöznek a magyarok. Lakáshitelből már több mint kétszer annyit vesznek fel, mint tavaly.     

Jelen pillanatban 40 százalékkal nagyobb az ingatlankínálat a piacon, mint 2 évvel korábban. Ez erős alkupozíció lehet a vásárlóknak Balogh László, ingatlanszakértő szerint. Budapesten a használt lakások négyzetméterára 1 millió forint, míg az új építésűeké 1,3 millió. A kisebb lakásoknál reális az egymilliós ár, a nagyobbaknál már nem, ez is lehet az alku része. A videóban az albérleti díjakról is beszélt a szakember.

A kormány a 24.hu információi szerint 120 milliárd forintért megveszi a Városliget mellett épített Dürer Park irodaházait, és nyolcvanmilliárd forintot már ki is fizetett.

Egy ingatlanhirdetésben tűnt fel a csobánkai villa.

Az rtl.hu információi szerint a Leisztinger Tamáshoz köthető Stúdió-V Kft. nem adásvétel, hanem csere útján juthat hozzá egy 43 négyzetméteres ingatlanhoz, amely a Parlamenttől néhány száz méterre lévő társasházban található. A csereként felajánlott lakás többet ér, mint a kerületé, az üzletbe pedig a lakás bérlője is beleegyezett. Látszólag tehát mindenki jól járt, de a helyi ellenzék szerint ezzel a kerület társasházakban meglévő maradék tulajdona is magánkézbe kerülhet. A fideszes vezetés ugyanakkor arra hivatkozhat, hogy minden szabályosan történt, és anyagilag is jól jár a kerület.  

Tavaly a kínaiak vásároltak legnagyobb számban magyarországi ingatlanokat az EU-n kívülről. 

Túlkínálat és túlárazottság jellemzi a balatoni ingatlanpiacot, a legtöbb eladó idén is próbálja megtartani a magas árakat a helyi ingatlanközvetítők tapasztalata szerint. A tavalyi visszaesés után még csak éledezik a piac, leginkább a jó minőségű, 80 millió forint alatti lakásokat és házakat keresik a vevők, a déli parton a közepes állapotú 40-60 milliósokat is, de ilyen árakon már nehéz megfelelőt találni. Élénk lehet a kereslet a 100 milliós kategóriában is. A régóta hirdetett, illetve sürgős eladásoknál ugyanakkor 10-20 százalékot is lehet alkudni az árból.

Hosszú hónapok után jutott hozzá jogos tulajdonához Szabó Károly. Az érdi vállalkozó tavaly tavasszal vásárolt egy családi házat 150 millió forintért, valamint további 50 milliót fizetett a berendezésért, de a ház lakói nem engedték be tulajdonába. Amikor végre bejutott, mégsem volt elégedett: az érdi ingatlant teljesen lelakott állapotban kapta meg, beázott mennyezettel, tönkretett bútorokkal, ajtókkal. A trezorban pedig valami egészen gyanús anyagot találtak.

A kapcsolattartók emailcíméből következtettek a kötődésre, Matolcsy Ádám nem reagált a portál megkeresésére. 

Bócsi András örökösei több éve próbáltak túladni az ingatlanon, de csak most jártak sikerrel.

A millió fölötti kerületek között két pesti és öt budai van. Tippeljen, melyik a legdrágább!

A rezsidíjakon kívül a felújítás és az egyéb adminisztratív költségek is emelkedhetnek.

Lezárult az otthonfelújítási program társadalmi vitája, már készül a végleges kiírás. A június eleji indulásig az igénylőknek érdemes minden szükséges dokumentumot beszerezni és ellenőrizni. Itt a lista, mi kell a benyújtáshoz.

Csaknem kéttucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány az elmúlt években – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a megvásárolt épületek között palota és kúria is található, a legtöbb ingatlant pedig valamilyen külképviseleti vagy kulturális feladatra használják. A legdrágább tétel a müncheni főkonzulátus épülete volt, amelyre csaknem 6 milliárd forintot költött az állam, de az albán és a szlovák nagykövetség által használt ingatlanokra is elment összesen 5,6 milliárd forint. Szijjártó Péter külügyminiszter munkatársai tehát pazar környezetben dolgozhatnak, otthonukról azonban keveset tudni, a lakáscélból vásárolt ingatlanlista ugyanis titkos.

A kormány az elmúlt években már többször belengette, hogy megszűnik az 5 százalékos lakásáfa. Most újra meghosszabbították. 

38 százalékos volt a visszaesés tavaly.

2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, mintegy százezer darabot a friss adatok szerint. Az árak infláció alatt emelkedtek, a használt lakások átlagosan 5 százalékkal, az újak 11,5 százalékkal drágultak. Az inflációt is figyelembe véve a lakások reálértéke a 3 évvel ezelőtti szintre mérséklődött. Az új lakások iránt bezuhant a kereslet, a használt családi házak ára tovább csökkent.

A családtagok soha nem fogják eladni az ingatlant.

75 millió forintot akartak kicsalni egy vállalkozótól, másfél, illetve két év börtönbüntetésre ítélték a két külföldit. A cégvezető egy ingatlant árult tavaly nyáron, a szerb és a bolgár nő pedig azt ígérte, tudnak egy vevőt, aki sokkal többet ajánl az ingatlanért, ezért közvetítői díjat kértek. A vállalkozó gyanút fogott, és hívta a rendőröket.