A Komárom-Esztergom megyei Únyon augusztus végén zárt be a postahivatal. És itt már kocsma sincs. A faluban így már csak a zöldséges és a kisbolt az a pont, ahol találkozhatnak az emberek. A legközelebbi város, ahol el lehet valamit intézni, az egy órányira lévő Dorog. Két megyével arrébb, a Nógrádi Kutasón mobil a posta, mobil a zöldséges, és nem ez az egyetlen kistelepülés, ahol gyakorlatilag már semmi sincs. Stábunk megnézte, milyen a megállni látszó élet Magyarország legkisebb falvaiban.

Nem tudják átvállalni a posta működtetését a Hajdú-Bihar megyei Váncsodon, helyette egy vegyesboltban adhatnak majd fel levelet a helyiek – mondta a település polgármestere a Híradónak. A hét elején derült ki, hogy a Magyar Posta levélben tájékoztatta az 1500 főnél kisebb települések polgármestereit, hogy vállalják át a posta üzemeltetését. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint a kistelepüléseknek ez kigazdálkodhatatlan, így marad a bolti postapult, vagy a mobilposta.

Két és fél szobás ház egymillió forintért – Budapesten vannak olyan kerületek, ahol egy négyzetmétert nem lehet kapni ennyiért. Pedig Magyarországon legalább nyolc olyan település van, ahol 30 ezer forintnál olcsóbbra jön ki egy négyzetméter. A Házon kívül stábja végigjárt néhányat ezek közül, hogy kiderítse, miért nincs kereslet az ottani ingatlanokra.

Havonta kétszer, összesen legfeljebb 40 ezer forintot fizethetnének ki az üzletek, a meglévő díjtalan, 150 ezer forintig járó bankautomatás pénzfelvételen felül. A szakértő szerint ezzel jól járhatnak a posta nélkül maradt falvak – miután a múlt hónapban 366 postát zártak be ideiglenesen országszerte az energiaválságra hivatkozva –, de tovább dagadhat a készpénzállomány, amelynek kezelése már évi több százmilliárd forintba kerül.

Van, aki már csak kézzel mos, és van, akinek fogalma sincs, hogyan fizeti ki az 50 ezres villanyszámláját. Nemcsak a családok vannak gondban a rezsiválság miatt Jákfalván, hanem maga a település is. Az önkormányzat egyszerűen kifogyott a pénzből, támogatást pedig hiába kért a kormánytól.

A lakosság jelentős része várja kétségbeesve az emelt számlákat. Pénzügyi tartaléka szinte senkinek nincs, így sokan szombaton és vasárnap is dolgoznak, hogy ki tudják majd fizetni a rezsit. Van, aki csak nappal fürdik, hogy ne kelljen felkapcsolnia a villanyt, más pedig a sütőt is kihúzza, hogy a rajta lévő óra se pörgesse a villanyórát. A fogyasztás csökkentése a többség számára azonban lehetetlennek tűnik, mert már eddig is spóroltak. Az olcsóbbnak gondolt tűzifa ára az egekbe emelkedett, és kevés is van belőle.

Van, ahol hiába pályáznak a Magyar Falu Program keretében különböző fejlesztésekre, mert folyamatosan tartaléklistára kerülnek, majd elutasítják őket. Így van ez három tiszántúli településen is, amelyeket nem titkoltan ellenzéki érzelmű polgármesterek vezetnek, szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból. A Házon kívül riportja.

15 település polgármestere nemkívánatosnak nyilvánította falujában Márki-Zay Pétert – éppen abban a választókörzetben, ahol Lázár Jánossal csap majd össze áprilisban. Miért írtak erről levelet a képviselő-testület megkérdezése nélkül? Mennyire váltak kiszolgáltatottá a falvak a kormánynak, és mit szólnak mind ehhez a falvak lakói?