Orbánék lesújtó brüsszeli megítéléséről ír a Süddeutsche Zeitung.

Az EU külügyminiszterei hétfőn döntöttek volna újabb, Oroszország elleni szankciókról, de a magyar EU-nagykövet egy nevet kifogásolt a szankciós listán, így nem születhetett megállapodás.

Ezt Szijjártó Péter tárcája is megerősítette.

Az Európai Békekeret nyolcadik részletét jövő hétfőn utalták volna Ukrajnának, de a magyar kormány blokkolta az 500 millió eurós transzfert.

Blokkolta a közös állásfoglalást a magyar kormány, így Josep Borrell, az EU külügyi képviselője a saját nevében adott ki egy nyilatkozatot. Varga Judit is akciózott.

A Politico diplomáciai forrásai szerint négy emberről lehet szó.

A magyar kormány korábban jelezte: nem kizárt, hogy blokkolja a hetedik uniós békekeretcsomagot.

Az ukránoknak szánt uniós fegyvervásárlási pénzügyi támogatására mondhatott nemet Magyarorország.

A rendelkezés szerint mindössze három hónapnak kell eltelnie annak kezdetétől, hogy a transzneműek választott nemük tagjaiként élnek addig, hogy legálisan is nemet válthassanak.

Alighanem mindenki tudta, mire céloz.

A külügyminisztert nem érdekli, hogy mit és hogyan értékelnek a brüsszeli újságírók. 

A módosított verziót sürgősségi eljárásban tárgyalták.

Alexander Schallenberg bizakodóan nyilatkozott a Magyarországgal folytatott vitáról az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt. 

A magyar kormány megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélyt, de az Európai Bizottság nem hagyta magát.

Egy aradi nagyvállalkozó arra szólította fel honfitársait, hogy ne költsék a pénzüket osztrák termékekre, ausztriai üdülésre, ő pedig elviszi számláit az osztrák bankoktól, és üzemanyagot sem vesz tőlük a munkagépeibe.

Romániával és Bulgáriával kapcsolatban elnapolták a döntést.

A bővítést azonban leginkább az osztrákok ellenzik.

18 milliárd eurótól esik el Ukrajna a magyarok miatt.

Emiatt elhalasztották a magyar helyreállítási terv elfogadását, valamint a háromezer milliárd forintnyi EU-s fejlesztési pénz befagyasztásáról szóló döntést is

Továbbra is 3000 milliárd forint a tét.

Mikuláš Bek, Csehország európai ügyekért felelős minisztere szerint minél több a vétó, annál több a bíráló az EU-n belül.

A migráció témáját is érinti az a megállapodástervezet, amely gondot okoz.

Orbán Balázs magyarázatot vár arra, hogy miért lenne jó támogatni az újabb közös adósságvállalást, ha a korábbi pénzeket sem adják oda a jogállamisági viták miatt.

A magyar miniszterelnök szerint a javaslat ebben a formában elfogadhatatlan.

Olaf Scholz szerint, ha az EU geopolitikai tényező kíván maradni, akkor meg kell szabadulni az egyhangú döntéshozatal szabályától.

Bár korábban Orbán Viktor jogilag értelmezhetetlennek tartotta az uniós szankciók vétóját, kedden egy berlini nyilvános rendezvényen arról beszélt, hogy ha Magyarországnak elfogadhatatlanok az uniós tervek, akkor vétózik. Beszélt arról is, hogy moszkvai tárgyalásai után érezte, hogy baj lesz, ezért ezt azonnal jelentette a NATO főtitkárának. Szerinte a világ szimpátiáját Ukrajna irányába az amerikai média tartja fenn, béke is csak orosz-amerikai tárgyalások útján születhet.

A magyar miniszterelnök hétfőn Berlinben beszélt arról, hogy ha olyan szankciót fogadna el az Európai Unió, amely szembemegy Magyarország érdekeivel, akkor vétózni fog. Bécsben ugyanakkor néhány hete azt mondta, filozófiailag kizárt a vétó, a tagállamok ugyanis közösen hozzák a döntéseket. 

A lehető leghatározottabban szólított fel a háborús bűnök kivizsgálásra a magyar államfő. 

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a vétóval fenyegetés már a kormány brüsszeli tárgyalástechnikája része, de a mostani esetben kérdés, hogy mi a valódi cél.

Korábban Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a büntetőintézkedéseket, ha nem törlik három orosz oligarcha nevét a feketelistáról.

Brüsszelben azt találgatják, miért lengethette be a kormány a vétót. 

Amerika azért lép ki az 1979-ben kötött szerződésből, mert a magyar kormány akadályozza az EU-t a globális minimumadó bevezetésében.

Ötpárti összefogás Magyarországgal szemben.

A magyar kormány volt az egyetlen az uniós tagok között, amely ellenezte a globális minimumadót.

Erdoğan követel.

Meg akarják szüntetni a vétópolitikát.

Az Európai Unió egységesen akart csatlakozni a globális minimumadóról szóló kezdeményezéshez, de nemet mondott rá a magyar kormány.

Ezt több diplomata is megerősítette egy német hírügynökségnek.

Korábban több nagy külföldi lap is Orbán Viktor győzelméről írt.

Magyarországnak teljes mentességet ajánlottak az uniós tagállamok az orosz olajembargó alól, ám Orbánnak ez sem elfogadható.

A Fidesz EP-képviselője szerint homokra épül az embargó.

Ez veszélyes! – üzenték az orosz arról, hogy a svédek és a finnek immár hivatalosan is felvételüket kérték a NATO-ba. A csatlakozást az a Törökország vétózhatja meg, amelynek vezetője korábban jó kapcsolatot ápolt az oroszokkal, viszont keményen kritizálta Putyint az ukrajnai háború miatt. Mi áll a hátterében annak, hogy Erdogan most vétóval fenyegeti a NATO-t?

De vajon hozzátette, hogy „ennyi”?

Az orosz állami cég képes végrehajtani a paksi atomerőmű bővítését.

A Twitteren kelt ki az EP-képviselő Orbán Viktor ellen. Szerinte rossz az az EU-s rendszer, ami megengedi, hogy a magyarok mindig mindent megvétózzanak.

Elfogadták a miniállam javaslatát, ami szerint az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjainak meg kell magyarázniuk, ha vétót emelnek egy döntés ellen.

Csak a magyarok nem voltak hajlandók elítélni, hogy az orosz elnök rubelben követeli a pénzt az orosz gázért.

A héten Brüsszelben NATO- és európai uniós csúcs lesz, amin valószínűleg Magyarország támadni fogja az Oroszország elleni egységes európai fellépést.

Megvétózza a javaslatot Ferencváros polgármestere.

Magyarország vétója miatt nem képviselhet közös álláspontot az Európai Unió az Egyesült Államok jövő héten kezdődő Demokrácia Csúcsán. Magyarország az egyetlen az uniós országok közül, amely nem kapott meghívást az online konferenciára. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, az uniós alapszerződés szerint a közös külpolitikához minden ország kell, így ha Magyarország nincs jelen, ott egyhangúságról sem lehet beszélni.