Nem vétózza meg a főváros a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezését - erről beszélt tegnap az ATV-nek a főpolgármester. Karácsony Gergely ezt azzal indokolta, hogy tudomása szerint a kormány kihátrált a Fudan Egyetem budapesti terjeszkedése mögül. Ma az RTL Híradó kérdésére azt mondta: minderről diplomáciai forrásokból értesült, de hozzátette: készek az atlétikai vb vétójára, ha mégis elindul a projekt. A kormány nem reagált Karácsony Gergely bejelentésére. 

Nem szavaznak az atlétikai világbajnokság vétójáról holnap a fővárosi közgyűlésben, ugyanis a napirenden nem szerepel az erre vonatkozó javaslat. Korábban azt ígérték: ha a Fudan Egyetem ingyen állami telkeket kap, vétóznak. És akkor is, ha a főváros nem kapja meg az egészségügyi fejlesztésre szánt aktuális kormányzati támogatását. Fürjes Balázs államtitkár szerint nemsokára utalják a 10 milliárd forintot. A Fudan Alapítványnak ígért telkek sorsáról nincs hír.

Megvétózta az unió gyermekjogi stratégiáját Varga Judit igazságügyi miniszter, egy állítólagos LMBTQ lobbira hivatkozva. Bár a javaslat szövegében még hasonló sem szerepel, a miniszter mégis azért mondott rá nemet, mert szerinte egyes tagállamok vezetői LMBTQ-aktivistákat engednének be az iskolákba. A stratégia egyébként az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezménye alapján készült, amely elfogadása óta része Magyarország jogrendjének.

Megvétózza a főváros az atlétikai vb-t, ha a kormány végrehajtja a Fudan-törvényt, és nem teljesíti a korábban vállalt egészségügyi fejlesztéseket - így döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A DK azt szerette volna, ha nem támasztanak további feltételeket a kormánynak, hanem visszavonják a hozzájárulást a rendezéshez, ám ezt a javaslatukat leszavazták. Az atlétikai szövetség és a Fidesz szerint ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat nem szerződő fél, így sem lehetősége, sem joga nincs megvétózni a vb-t.

A kormány szerint nem befolyásolja az atlétikai világbajnokság megrendezését a főváros esetleges vétója, hiszen az eseményt magyar részről a kormány és a hazai atlétikai szövetség szervezi. Ezt mondta Híradónknak Palkovics László miniszter. A Momentum elismeri, hogy Budapest nem szerződő fél, de szerintük a fővárosiak véleménye megkerülhetetlen a vébé ügyében.

Magyarország minden megnyilvánulást elutasít, amely Izraelt teszi felelőssé az izraeli-palesztin konfliktusért, vagy egyenlő félként kezeli a zsidó államot és a Hamász nevű palesztin terrorszervezetet. Ezzel indokolta a külügyi államtitkár, hogy a tagállamok közül egyedüliként Magyarország miért nem támogatta tegnap az azonnali tűszünetet követelő közös uniós fellépést. A harcokban már több százan haltak meg. ENSZ szakértők az izraelieket és a palesztinokat is háborús bűnökkel vádolják.

A kormánypártok hatalmas sikerként, az ellenzék történelmi vereségként értékeli, hogy megállapodott egymással az Európai Uniós soros elnöksége, valamint a vétóval fenyegető Magyarország és Lengyelország. A kiszivárgott kompromisszum szerint hiába követelte Orbán Viktor az eltörlését, megmarad a jogállamisági mechanizmus, de elhalasztják a bevezetését. Cserébe a magyar és a lengyel kormány visszavonja az uniós költségvetés vétóját.

Visszavonja a vétót a magyar és a lengyel kormány. Legalábbis erről számolt be több hírügynökség is délután. A két ország hetek óta blokkolja az uniós költségvetés és a koronavírus miatti helyreállítási alap elfogadását, mert az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötnék. Sajtóhírek szerint ez a jövőben is így lenne, de a mechanizmust csak évek múlva alkalmaznák, korlátozottabb formában. A kormányt egyelőre hiába kerestük.

Váratlanul ismét Varsóba utazott délután Orbán Viktor. Lengyel lapinformációk szerint azért, hogy megegyezzen lengyel kollégájával egy Angela Merkel német kancellárral kötendő kompromisszumról. A csütörtökön kezdődő uniós csúcs az utolsó esély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány elálljon a vétójától és életbe léphessen az uniós költségvetés, valamint a járványügyi helyreállítási alap. Sajtóértesülések szerint a két kormány ultimátumot kapott, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor nélkülük döntenek a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról.

Minden magyar embertől fejenként 250 ezer forintot vesz el a magyar kormány azzal, hogy vétózza az Európai Unió költségvetését és helyreállítási alapját – erről tartottak hétfőn közös sajtótájékoztatót a Parlamentben az ellenzéki pártok. A miniszterelnök viszont továbbra is kitart a vétó mellett. Szerinte egyetlen forintot sem veszít az ország, sőt csak nyerhet azzal, ha a közös hitelfelvételen alapuló helyreállítási mentőcsomagban nem vesz részt. 

Kitartanak a vétó mellett - ezt közösen jelentette be a magyar és a lengyel miniszterelnök Budapesten. A két kormány azért mondott nemet az uniós költségvetésre és a válságkezelő csomagra, mert a jövőben jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós támogatások kifizetését, ez pedig szerintük elfogadhatatlan. A pénzügyminiszter szerdán már arról beszélt: a vita elhúzódása miatt jövőre akár 2500 milliárd forintnyi támogatással kevesebb érkezhet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ennél optimistább.

Az uniós tagállamok szakminisztereinek többsége kiállt a jogállamisági kritériumok bevezetése mellett mai online csúcstalálkozójukon. Többen is felelőtlennek nevezték a magyar és a lengyel kormányt, akik megvétóznák a megállapodást. A Magyarországot képviselő Varga Judit azt mondta: az a felelőtlen, aki a koronavírus-válság miatti életbevágó pénzügyi döntéseket politikai feltételekhez kötné.

Megvétózza a magyar kormány az Unió következő hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány kezelésére létrehozandó mentőcsomagot. Erről Orbán Viktor levélben is tájékoztatta Európa vezető politikusait. Így döntöttek a lengyelek is. A két kormánynak az a problémája, hogy a tagállamok többsége és ez Európai Parlament is jogállamisági kritériumokhoz kötné az uniós támogatások kifizetését. A Momentum szerint Orbán Viktort csak a saját hatalma érdekli.