Nemcsak a krími híd robbant fel, hanem az internet is az orosz híd felrobbantása után terjedő mémek és Putyint cikiző posztok miatt. Amik közül sokat az ukrán kormány és tagjai tettek közzé. 

Az orosz parlamentben a jelenlévő képviselőknél többen szavazták meg az elfoglalt ukrán területek elcsatolását. E szavazás apropóján összeszedtünk néhány hasonlóan furcsa eredményt szülő, a győztesek szerint teljesen szabad és demokratikus választást – ahol az eredmények kellemetlen kérdéseket ébresztenek az emberben.

Az ukránok szerint a Sajkovka katonai repülőteren megsemmisítettek két Tu-22M Backfire típusú orosz stratégiai bombázót.

Ma 70 éves Vlagyimir Putyin, akire többek szerint úgy emlékezhetünk majd, mint most Hitlerre. Sok mindent tudunk már az orosz elnökről, de a magánélete hétpecsétes titok. Nem tudni pontosan, hogy ki a párja és azt sem, hány gyermeke apja. Azt viszont igen, hogy az ENSZ szerint az általa indított ukrán háború 1,2 milliárd embert érint közvetve vagy közvetlenül. Köztük minket, magyarokat is. Meddig maradhat hivatalban az orosz elnök és mi lesz utána?

Alaposan kielemzi a Politico a miniszterelnök politikai játszámit.

A civil társadalom jelentőségét demonstrálják. 

Az amerikai elnök szerint Putyin „nem viccel”, amikor nukleáris fegyverek használatáról beszél. Hatvan éve, a kubai rakétaválság óta nem volt olyan közel a világ az atomkatasztrófához, mint most – mondta.

Ukrajnába kellett volna menniük harcolni, de nem akarták vállalni a kötelező katonai szolgálatot.

Az európai energiahelyzet és az Oroszországgal szembeni esetleges újabb közös lépések is a napirendre kerülnek a csütörtökön kezdődött prágai informális csúcstalálkozón, amelyen nemcsak az uniós tagállamok, hanem a kontinens szinte összes állam- és kormányfője részt vesz. Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta: a szankciós politikát újra kell gondolni, ennek ellenére a magyar kormány szerdán megszavazta a nyolcadik szankciós csomagot is Oroszország ellen. A külügyminiszter szerint azért, mert Magyarország kivételeket kapott.

Súlyos szabotázst említenek.

Erről Steiner Attila államtitkár adott hírt.

Az ukrán titkosszolgálatok eddig 1309 kollaboránst fogtak el, közülük 450-et már ki is végeztek.

Nem tudnak leállni a cseh poéngyárosok mióta Putyin bejelentette, hogy a megszállt ukrajnai területek hivatalosan is Oroszország részét képezik. A trollkodás célpontja egy olyan orosz terület, aminek nincs kapcsolata az anyaországgal. Ez a kalinyingrádi exklávé, ami Lengyelország és Litvánia közé van beékelődve. A cseh viccmesterek a térséget Csehországhoz csatolták, ami valóságos mémcunamit zúdított a helyi internetre. 

Szijjártó Péter szerint elérték, hogy a magyar embereknek ne fájjon.

Sőt, az állítólagos szeretőjét is figyelmeztette, hogy készüljön Moszkva elhagyására.

Dmitrij Baltrukov szerint hülye ötlet az orosz elnöktől az ellenzék felfegyverzése.

A vele éneklő másik nőt lecsukták. 

Jönnek előre.

A szeptember 21-én bejelentett mozgósítás hatására csak Kazahsztánba 200 000 orosz állampolgár menekült át.

A hivatásosok provokálták az újoncokat, mire azok összeverték a régieket. 

A házelnök szerint senkit nem kéne zavarjon plusz-mínusz egy szavazat.

Házi őrizetben várta a tárgyalását, aminek a végén akár tíz évet is kaphat. 

Oroszország és az Egyesült Államok egymást fenyegető üzenetei újra elhozták az atomháború veszélyét. Tényleg meglépné ezt Vlagyimir Putyin? És mi lenne erre a NATO válasza? A Fókuszban Feledy Botond külpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet: a gyengeség jele lenne válasz nélkül hagyni egy fenyegetést, értelmezése szerint az amerikaiak egy nukleáris fenyegetésre hagyományos katonai eszközökkel válaszolnának, nem egy másik atombombával.

Moszkva tesztelni akarja a torpedóját?

Az elemző szerint ez akkor is lehetetlen célkitűzés lenne, ha használhatnának nyugati alkatrészeket.

Míg Oroszországban Gorbacsov számít az egyik legkevésbé népszerű vezetőnek, Joszif Sztálin kultusza még mindig él Putyin rezsimjében, sőt új erőre kapott. Miért rajonganak az oroszok a kommunista diktátorért, akinek a lelkén több millió ember halála szárad? És miért éri meg Putyinnak kinevelni a Sztálin bűneire vak generációkat?

Ez is azt bizonyítja, hogy Moszkva elsősorban nem oroszokat küldene a frontra.

Már a puszta túlélésről szól az orosz elnök-diktátor számára a háborús győzelem – mondta az rtl.hu-nak Kaiser Ferenc, az NKE docense. A most besorozott oroszok legfeljebb a megszállt területek terrorizálására lesznek alkalmasak, a kőkemény kelet-európai télben pedig mindkét szemben álló haderő szenvedni fog, akárcsak Napóleon vagy Hitler seregei.

Miközben itthon konzultációt hirdetett a szankciók eltörléséről.

Orosz katonák állították meg Ihor Murasov autóját, bekötötték a szemét, majd egy ismeretlen helyre vitték.

Orosz katonák a háború első heteiben rendszeresen telefonáltak haza, hogy elmondják, mi zajlik valójában Ukrajnában. A hívásokat lehallgatták, és most nyilvánosságra kerültek. 

Oroszország 4 új régióval bővült – jelentette be péntek délutáni beszédében Vlagyimir Putyin. A második világháború óta ez a legnagyobb erőszakos annexió Európában. Az orosz elnök beszédében felszólította a kijevi vezetést, hogy minden katonai tevékenységet függesszenek fel, és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, Moszkva ugyanis készen áll erre. Ugyanakkor közölte: a régiók „választása” nem vita tárgya. A régiók bekebelezését kizárólag Moszkva ismeri el, Ukrajna, a nyugati kormányok és az ENSZ már korábban is érvénytelennek és illegitimnek minősítették a „népszavazásokat”.

Finnország lezárta határait az orosz turisták előtt, Norvégia megerősíti az ellenőrzést.

Orbán Viktor nem látott előzetes számításokat arról, hogy az Európai Unió Oroszország elleni energiaszankciói melyik félnek okoznak majd nagyobb kárt, de nem is érdekelte volna, mert mint mondta, Magyarország nem szavazta meg azokat. Erről péntek reggel az állami rádióban beszélt a miniszterelnök. Szerinte a brüsszeli döntések miatt drága az energia. A szocialista Ujhelyi István szerint ez nem igaz, hiszen a kormány már jóval a háború kirobbanása előtt hatósági árat vezetett be az üzemanyagokra.

Svédország és Dánia pénteken benyújtotta az ENSZ-nek az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szándékos támadásokról szóló hivatalos jelentésüket.

Ünnepel a Kreml. 

A végén még Moszkva fogja magát megtámadott áldozatnak előadni.

Állítása szerint erre bizonyítékaik is vannak. 

Az ukrán hatóságok közlése szerint a civil autók éppen el akarták hagyni Zaporizzsja városát, amikor rakéták sora csapódott be. 

Az elszakadásról rendezett népszavazások érvényességét Moszkván kívül senki nem ismeri el.

A BBC felvette a kapcsolatot az állítólagos hirdetőkkel, akik fordítóprogramon keresztül beszélik az ukrán nyelvet.

Sokan Moszkvát gyanítják a szabotázsakció mögött.

Az oroszok mainstream hírforrásoknak álcázott propagandaoldalakat használtak.

A vezetékek fel voltak töltve, a gáz pedig nagyon drága, állítja Dimitrij Peszkov.

Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy „nem blöff” az orosz figyelmeztetés, hogy atomfegyvereket is bevethetnek. 

Az Európai Unió szerint szabotázs történhetett, ellenlépéseket helyeztek kilátásba.

Az ukrán elnök szerint az elfoglalt területeken tartott népszavazás annyira átlátszó volt, hogy még csak „népszavazásutánzatnak” sem lehet nevezni. 

Kiderült: túl időseket, rokkantakat, vagy épp katonai tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező férfiakat is besoroztak.

„Oroszország már nem óriás, gazdasága nem az Európai Unió, hanem egyetlen uniós tagállam gazdaságával is összemérhető" – mondta az RTL Híradónak Bod Péter Ákos közgazdász. Hétfőn a miniszterelnök a parlamentben eközben arról beszélt: energetikai értelemben az unió törpe, Oroszország óriás.

Véletlenül sem Vlagyimir Putyint. Az Ukrajna elleni támadást és a mozgósítást elrendelő politikai vezetés számára ugyanis kényelmesebb, ha a gyűlölet azokra irányul, akiknek a végrehajtással kell bajlódniuk. Az orosz egyes csatorna műsorvezetője a fülüknél fogva, nyilvánosan rángatná ki a donbaszi frontra a vétkeseket.