Ki találta fel a carbonarát? Olasz legenda vagy amerikai katonai recept? A vita új fordulatot vett.

1945 augusztusában Hirosimára, majd néhány nappal később Nagaszakira is atombombát dobtak le az amerikaiak. Vajon tanultunk a múltból?

A Valahol Európában mondanivalója a mai napig érvényes felnőttnek, gyermeknek egyaránt. Szalai Kriszta rendező ha kellett, díszletet készített, közösséget épített, és a legutolsó előadásra elhívta az egykori „Sztehlo gyerekeket” is.

80 éve ezen a napon a náci vezérkar egy része merényletet kísérelt meg Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom diktátora ellen. A Führernek szerencséje volt: aznap a hőség miatt nem a betonból épített bunkerben, hanem egy faépületben tartották meg az értekezletet, az egyik tiszt pedig odébb tette a bombát tartalmazó táskát. A Valkűr-hadművelet hamarabb véget vethetett volna a második világháborúnak, emberek millióinak életét mentve meg, de végül teljes kudarcot vallott.

A megmentettek többsége hősként tekintett Kasztner Rezsőre, aki életét kockáztatta az Eichmann-nal folytatott tárgyalások során. Más magyar zsidók kollaboránsnak tartották, és ez a nézet a mai napig tartja magát még azután is, hogy Kasztner nevét néhány éve tisztázták. Egy biztos, ma 80 éve, 1944 szörnyű nyarán gördült ki a vonat, amely nem a haláltáborok, hanem nyugat felé indult, és több száz magyar zsidó származású embernek az életet jelentette.

Először a második világháború miatt kellett félévet halasztania a néninek, aki most végre elérte célját.

Mi késztet arra egy világhírű filmrendezőt, hogy a náciknak készítsen filmeket? Milyen kompromisszumok vezetnek oda, hogy G.W. Pabst, a filmtörténet egyik legnagyobb alakja elfogadja Goebbels ajánlatát, amikor Hollywoodban is átvészelhetné a háborút? Daniel Kehlmann ezeket a kérdéseket járja körül Mozgókép című új regényében. A világhírű német íróval Pabst alkujáról, Tarantino főhajtásáról és Christoph Waltz tanácsáról is beszélgettünk, meg arról is, hogyan élték túl a nagyszülei a vészkorszakot.

Melyek egy közelgő háború jelei? Észre akarjuk venni azokat, vagy inkább elfordítjuk a fejünket? A hétfői XXI. század a második világháború előtti évekkel foglalkozik, azt vizsgálja, milyen egyértelmű jelei voltak a következő nagy háborúnak. Mit tudtak róla az emberek és a sajtó, hogyan figyelmeztettek a háború lehetséges következményeire a politikusok? Vajon mit tanulhat ebből a mai ember?

A híres kép, amelyet azóta már színesben is meg lehet nézni, fekete amerikai katonákat ábrázol, akik robbanó tojásokat küldenek a náci diktátornak húsvétra.

Rádiós volt a támadás idején.

Nemtelen támadásnak tartja az apjával kapcsolatban „elhangzott vádakat” Sulyok Tamás államfő. „Szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita emberként” jellemezte édesapját.

Három éve még mást mondott apja történetéről Sulyok Tamás államfő – mondta az RTL Híradónak Karsai László. A történész múlt héten a hvg.hu-n írta meg, hogy Sulyok Tamás kedden hivatalba lépett államfő tévesen állította tavaly, hogy az apját a népbíróság halálra ítélte, ezért 10 évig bujkált. Most kiderült, hogy 2021-ben még egészen másképpen emlékezett családja történetére Sulyok Tamás. A köztársasági elnök nem reagált a megkeresésünkre.

Katalin gyermekként elvesztette az édesapját, családjával együtt a nyilasok hajtották a Duna-partra, ahol válogatás nélkül ölték a vízbe az embereket. Kisebbfajta csodaként éli meg, hogy megmenekült. Az a Raoul Wallenberg kellett hozzá, aki zsidók ezreit mentette meg a második világháború utolsó hónapjaiban Budapesten. Több mint 3000 temetetlen holttest volt a Klauzál téren, amikor 79 évvel ezelőtt, 1945 januárjában felszabadították a budapesti gettót.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Aki a tudomány válogatott eszközeivel akarja győzelemre vinni a vesztes országot. Aki állami propagandával szítja a gyűlöletet, miközben hívő keresztény. De ne képzeljenek el most már senkit, hiszen tudják, kiről van szó. Veress Kriszta filmje Teleki Pálról szól.

November 1-jén 24 óra alatt több mint száz települést vett tűz alá az orosz haderő Ukrajnában, soha ennyi településre nem támadtak még egyetlen nap alatt. A szakértő szerint ennek két oka is van: az egyik, hogy az ukrán ellentámadás kifulladt, nem tudták áttörni az orosz védelmet, a másik, hogy az oroszok rengeteg lőszert és rakétát kaptak Észak-Koreától. 

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

J. Robert Oppenheimer neve valószínűleg akkor is fennmaradt volna, ha nem bízza meg őt az amerikai kormány azzal a második világháború alatt, hogy fejlessze ki a világ első atombombáját. A tudós a Nagaszakiban és Hirosimában történt pusztítást látva megbánta, hogy részt vett a Manhattan-projektben, később pedig szembe is került saját hazájával, miután sokan a kommunistát látták benne.

Gino Bartali, az acélember, a hegyi szakaszok királya nemcsak elképesztő sportoló, hanem kivételes ember is volt. A fasiszta Olaszországban kiváltságos státusza volt, ám ezt arra használta, hogy segítsen azoknak, akiket üldöztek: ellenállóknak, másképp gondolkodóknak és zsidó családoknak. Hőstetteiről nem szívesen beszélt, fiát is arra kérte, nehogy elmondja bárkinek. Idős korában ezt mondta alázatosságáról: Az számít jó cselekedetnek, amit véghez viszel, nem pedig az, amiről csak beszélsz. Vannak medálok, amiket a lelkedre akasztanak, nem pedig a nyakadba.

Az orosz-ukrán háború csataterein már több háborús bűnt is elkövethettek, ezek többségével az orosz hadsereget vádolják. Egyelőre csak tippelni lehet, hogy a jövőbéli orosz kormányok hogyan fognak ezekhez hozzáállni, de nem sok jót remélhetünk, ha azt nézzük, hogyan dolgozta fel a múltat a 20. század véres háborúit kirobbantó vagy azokban rossz oldalra álló nemzetek többsége.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

1944-ben senki sem ünnepelte őt, mert mindenki mással volt elfoglalva.

Korda György élete egy napon múlott és azon, hogy már nem fért be abba az autóba, amivel a gyerekeket vitték a Duna-partra.

Május végén egy orosz kémdelfint találhattak Svédország partjainál. Ez az eset nem is túl meglepő annak fényében, ha visszanézünk a hadviselés történelmére: az évszázadok alatt számtalan hadsereg vetett be állatokat ellenségei ellen, hol nyilvánvaló, hol egészen különleges módokon, hol teljesen sikertelenül. Cikkünkben összeszedtük a legkirívóbb eseteket kezdve a lángoló malacoktól egészen az akusztikus macskáig.

Az ukrán hadsereg pár igazán különleges eszközt is bevet az orosz hadsereg ellen: fából készült rakétavetőket, felfújható lufitankokat, amiket meleget árasztó lámpák és radarjeladók tesznek tökéletessé. Bár támadni nem lehet velük, fontos feladatot látnak el: átverik az ellenséget. A hadi trükkök sorával nem csak az ukránok élnek: a modern hadviselés története egyben a megtévesztések története is.

A százkilós bomba gyújtószerkezete még éles.

Na akkor hogyan is tört ki a második világháború?

A 250 kilós bomba robbanását csaknem 25 kilométerre is érezték. 

Jelentős, szemtelen csúsztatások.

Jaroslaw Kaczynski szerint Lengyelország a második világháború áldozata volt.

Szinetár Miklós zeneszerző és karmester akart lenni, még zeneszerző szakra is járt a Zeneakadémián, de zongorázni fiatalkori betegsége miatt csak harmatosan tanult meg. Meghatározó emlékeit 12-13 évesen, Budapest ostromának idején szerezte – erről is beszélgetett Alföldi Róberttel a Főszerepben legújabb epizódjában, amelyet teljes egészében az RTL+-on lehet megnézni.

A fotó 1943-ban készült, Izlandon.

A kárpátaljai II. világháborús emlékmű a szlovák határátkelő közelében állt mostanáig.

Szerinte Washington képtelen feladni azt a vágyát, hogy mindenki felett uralkodjon.

A szakembereknek fogalmuk sincs, hogyan kerülhetett oda a Luger.

Míg Oroszországban Gorbacsov számít az egyik legkevésbé népszerű vezetőnek, Joszif Sztálin kultusza még mindig él Putyin rezsimjében, sőt új erőre kapott. Miért rajonganak az oroszok a kommunista diktátorért, akinek a lelkén több millió ember halála szárad? És miért éri meg Putyinnak kinevelni a Sztálin bűneire vak generációkat?

Nem felejtették el a nácik bűneit.

Andrzej Duda felszólította szövetségeseiket és az egész világot, hogy támogassák Ukrajnát. 

Honvédségi tűzszerészeket riasztottak a helyszínre.

A pilóta meghalt. A balesetet, amely egy légi bemutatón történt, videóra vették.

A Nyugati és a Keleti pályaudvarok közötti lakónegyedeket szőnyegbombázták, Magyarország 1944 nyarán addig soha nem látott károkat szenvedett.

Az orosz-ukrán háború borzalmai, Mariupol és Szeverodonyeck ostromai sajnos nem egyedülállóak az európai történelemben. Bár mára mindkét várost feladták az ukrán védők, az ellenséges orosz csapatok előzőleg már szinte porig rombolták azokat. Az ilyesfajta pusztítás sajnos nem egyedülálló az európai történelemben, a második világháború idején a kontinens lakói egyszer már tapasztalhattak hasonlót. Leningrád (ma Szentpétervár) ostroma csaknem 900 napig tartott és egymillió ember halálával járt. Bemutatjuk a második világháború legkegyetlenebb városi csatáit, és csak remélni tudjuk, hogy a történelem ennyire brutálisan nem ismétli meg önmagát. 

A német kancellár szerint a második világháborúban az oroszok és ukránok még együtt harcoltak a nácizmus ellen, ma viszont Oroszország az agresszor.

Átértelmezi a második világháborút egy hamis információktól hemzsegő, magyar nyelvű bejegyzés, amit rengetegen osztottak meg.

A május 9-ei győzelem napja történelmi okokból valójában a hazugság napja, a Szovjetunió ugyanis nem szabadított föl senkit. Az orosz-ukrán háború nemcsak azért emlékeztet a második világháborúra, mert az oroszok Lenin-szobrot állítanak és „nácimentesítenek”, hanem mert most is segítő szándékkal indokolják, hogy bevonultak Ukrajnába.

Egy hónap alatt 242 esethez riasztották őket.

A két ország között a második világháború vége óta megoldatlan területi vita áll fenn, az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett japán szankciókra hivatkozva Oroszország kiszáll a békeszerződés tárgyalásaiból.

A 91 éves nagymama nem tudja elhagyni az otthonát.

Kevesen ismerhetik Göncz Árpád életének azt az epizódját, amikor 22 éves joghallgatóként a német megszállás idején ellenállóként működött, fegyvert kobzott el a nyilasoktól, és lábon lőtték. Őt szeretnénk most bemutatni: a Bors utcai partizánt, aki megfogadta, hogy az országot se jobbra, se balra nem hagyja el.

Egy meggyilkolt partizán szobrával szelfizett.

A Japán Birodalom 1945-ben adta meg magát, amivel véget ért a második világháború. A Csendes-óceán szigetein azonban császári katonák sora bujkált, akik folytatták a harcot. Nem tudták, hogy a háborúnak vége, de olyanok is akadtak, aki ugyan hallottak róla, de szégyellték, hogy nem haltak hősi halált, ezért nem adták meg magukat. Ezek egyike volt Jokoi Soicsi, aki 28 éven át bujkált Guam dzsungelében, mire helyiek ötven évvel ezelőtt felfedezték.