A Semmelweis Egyetemnek évente nagyjából százan ajánlják fel a holttestüket, de az intézetnek kétszer ennyire lenne szüksége – nemzetközi szinten is évente több tízezer holttestet bíznak a tudósokra. Sok felhasználási módja van az emberi testeknek, és nagy szükség is van az adományozók gesztusára. 

Egy friss ENSZ-jelentés szerint 43 év múlva zárulhat be végleg az Antarktisz feletti ózonlyuk, ami a nemzetek közti összefogás kézzelfogható eredménye.

2023 az Umbra krameri éve lesz.

Összesen 82 nő szagolta végig a pólóját 91 férfinak. A kutatók szerint a tesztoszteron lehet a ludas, de az is benne van a pakliban, hogy nem szeretnek tisztálkodni az egyedülállók.

Agyoncsapta az áram a washingtoni állatkertben élő ritka hüllőt.

Felfújható űrállomásmodult fejleszt a Lockheed Martin, és azt tesztelték, hogy mekkora túlnyomást képes elviselni a szerkezet. 

Több tudományos bizonyíték van rá, hogy különleges, jótékony folyamatokat indít be az emberi agyban a csúnya szavak használata, és a trágárság számos tényezőn javíthat a meggyőzőerőtől az izomerőig. Furcsa módon mindez negatív gyermekkori emlékekből fakadhat.

Röviden: a konvergenciavonal. Allaga Tamás azért elmagyarázza bővebben és érthetően.

A NASA személyzet nélküli űrhajója megkerülte a Holdat, és begyújtotta hajtóműveit, hogy a Föld felé tartó pályára álljon. 

Egy képen az új amerikai űrprogram lényege: a 432 210 kilométerre járó személyzet nélküli űrkapszula, valamint a Föld és a Hold.

A Gaia-elmélet szerint a Föld egy önfenntartó és önszabályozó rendszer, a kutatók pedig most még közelebb kerültek ennek bizonyításához. Kiderült ugyanis, hogy földtörténeti léptékben mérve nincsenek nagy kilengések a hőmársékletben, és a légkörbe kerülő széndioxidra megkötésére is van tuti módszere a bolygónak. Nem csoda, hogy a tudósok ezt megpróbálják lemásolni, egyelőre kevés sikerrel. Így viszont nem marad más, mint „Földanya”, de arra kár várni, hogy majd megment minket a klímaváltozástól és a természeti katasztrófáktól.

A NASA Artemis-1 holdmissziójának űrkapszulája több mint 400 700 kilométerre távolodott el a Földtől, megdöntve az Apollo-13 52 éves rekordját.

Nem került magyar jelölt az Európai Űrügynökség új, 17 jelentkezőből álló űrhajósosztályába, ha a Holdra nem is, de a Nemzetközi Űrállomásra még azért mehet magyar. 

Nem mindennapi lombikbébik születtek az Egyesült Államokban: 1992 áprilisában fogantak meg, de csak 2022. október 31-én jöttek világra.

Nem azért, amiért esetleg sokan gondolnák.

Hat nappal az új holdrakéta sikeres startja után a személyzet nélküli űrhajó 130 kilométerre megközelítette a Holdat az első közelrepülés alatt.

A pazar középkori ékszert november végén elárverezik, az értékbecslés szerint akár 18 millió forintot is fizethetnek érte.

Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián új előképzőket alkottak a rendkívüli kicsi, illetve óriási nagyságrendek jelölésére.

Az Artemis-1 küldetés gigászi rakétája magyar idő szerint háromnegyed nyolckor emelkedett el a floridai űrközpont indítóállásáról.

A bámulatos jelenséget az Európai Űrügynökség napfigyelő űrszondája kapta lencsevégre.

Nem is indulhatna jobban a hét, mint ezzel az ormányösszemérő vidám videóval.

Az ENSZ szerint a példátlan növekedés a közegészségügy, a táplálkozás, a személyes higiénia és az orvostudomány fejlődésének köszönhető. 

A Boeing által épített személyzet nélküli kis űrsikló 908 napot töltött a Föld körül keringve, felülmúlva ezzel a korábbi, 780 napos rekordját.

Zábori Balázs, a magyar űrhajósprogram projektvezetője szerint nem kizárt, hogy 1-2 évtizeden belül magyar űrhajós lép a Hold felszínére. A Magyar Tudomány Ünnepén még arra is vállalkozott, hogy megmondja, ez reálisan melyik évben fog bekövetkezni. Addig is a magyar kutatók vezetésével fejlesztett műszerek kulcsszerepet játszanak a NASA nemzetközi együttműködésben készülő, Hold körül keringő űrállomásának megvalósításában.

Ha minden klappol, akkor szerdán végre tényleg útnak indítják a Holdat egyelőre személyzet nélkül megkerülő Artemis-1 próbaküldetést.

A Warwicki Egyetem két hónappal ezelőtt eltűnt professzorának holttestét a La Silla obszervatóriumtól mintegy öt kilométerre találták meg.

A szerencsétlenül járt űrsikló hasának jókora részét az Atlanti-óceán fenekén találták meg a History Channel búvárai még márciusban, a NASA most erősítette meg, hogy a Challenger egyik darabjáról van szó.

A NASA jövő hét szerdán próbálkozik meg ismét a starttal, addig jó lenne kideríteni, hogy okozott-e a rakétában valami kárt trópusi vihar, ami csütörtökön vonult át a Kennedy Űrközponton.

Ő lesz az Egyesül Királyságban az első, akit a neve felvállalásával boncolnak fel nyilvánosan a jövő generációjának megmentése érdekében.

A Hortobágyi Madárkórház szelíd ragadozója a múlt héten esett át egy komplikált agyműtéten, de végül nem sikerült megmenteni az életét.

Egy feledékeny spanyol tudósnak köszönhetően új módszer segíthet a műanyagok lebontásában. Nejlonzsákban felejtette a viaszmoly hernyóit, azok pedig nemcsak megették, de pár óra alatt le is bontották a műanyagot. Ez azért jelentős, mert jelenleg csak rengeteg energia felhasználásával lehet a plasztikot újrahasznosítani.

A bámulatos debreceni víztoronyszörnyet kevesen ismerik, pedig a brutalista hajdúsági gigász megérdemelné akár a nemzetközi hírnevet is. A 44 méter magas vasbeton monstrum akár a város egyik szimbóluma is lehetne, mivel hozzá fogható nincs az egész országban.

A Hortobágyi Madárkórház lakóját Budapestre vitték műtétre, ahol szívszorító kép készült a ragadozómadárról.

Ha az ezer fokra hevült acélt hirtelen lehűtik, az nem tesz jót a hídszerkezet szívósságának. Az oroszok épp ezt csinálták: tengervízzel oltották a hídon tomboló tüzet. Megkérdeztünk egy ipari professzort, hogy milyen károsodás érhette a két héttel ezelőtt felrobbantott kercsi hidat.

A Richter Anna Díj évről évre bizonyítja, hogy az egészségügyben, oktatásban, gyógyszerészetben dolgozók szívügye a fejlődés, és a nehezített körülmények ellenére tele vannak kreatív, innovatív ötletekkel. Idén negyedik alkalommal adták át a díjakat. Barna Istvánnal, a Richter Anna díj zsűritagjával és Somogyi Orsolyával, gyógyszerész kategória nyertesével beszélgettünk.

A Hubble korábbi képei is gyönyörűek voltak, de az új kép szinte három dimenzióban mutatja meg galaxisunk egyik aktív csillagbölcsőjét.

Példaként a 2016-os szibériai lépfenejárványt említik, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek.

A 450 kilogrammos M65 általános célú bombát 1939-ben fejlesztették ki az Egyesült Államokban, és széles körben használták a II. világháborúban, Magyarországra is ezrével dobtak ilyet. Jellemzően megerősített célpontok, például gátak és beton vagy acél vasúti hidak ellen használták. Magyarországon még most is rendszeresen találnak ilyeneket építkezéseken. A kormányzati plakáton egy stockfotót használnak, amit egy thaiföldi felhasználótól vásárolhattak meg. 

A római magánkórház sebészcsapata a rendkívül komplikált kilencórás műtét során sikeresen eltávolította a külföldi zenész fejéből a tumort, miközben a páciens többek között olasz himnuszt játszotta.

A ROM Vándor programban elsőként megújult középkori templomromnak megerősítették a falait, rendbe rakták korábban elhanyagolt környezetét, és könnyebben megközelíthetővé tették.

A Szegedi Vadasparkban éldegélő dél-amerikai tevefélék legfiatalabb egyedei már a kifutóikban szaladgálnak.

Neil deGrasse Tyson szerint Tom Cruise-nak rögtön a film elején meg kellett volna halnia, amikor a hangsebesség tízszeresénél katapultált. Csakhogy ez nem feltétlenül van így.

A Tunel Wielki barlangban talált, korábban 40 ezer évesre becsült kőeszközök korát egy új vizsgálat 500 ezer évesre teszi.

A veterán asztronautát az ukrán polgári célpontok elleni orosz rakétazápor bőszítette fel.

William Shatnert, a Star Trek sorozat Kirk kapitányáét elsöprő erejű szomorúság töltötte el röpke űrutazása során. 

A kutatókat nagy aggodalommal tölti el, hogy milyen hatása lehet a csecsemők egészségére a műanyagszennyezés.

Még a Tűztoronyba se lehet felmenni novembertől májusig.

A NASA által bemutatott szimuláció szerint a fiatal, még fortyogó Föld évmilliárdokkal ezelőtt összeütközött egy kisebb bolygóval, és a kifröccsenő kőzetanyagból lett villámgyorsan a Hold.

A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger munkásságát ismerte el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Samantha Cristoforetti, az ISS olasz parancsnoka bemutatja, hogyan lehet jógázni az űrben.