A visszaúton mindannyian életüket vesztették – ritkán látott fotókon elevenedik meg az Antarktisz meghódítása
2023. március 19. 11:05
Páratlan fényképgyűjteményt tett közkinccsé nemrég az Ausztrál Nemzeti Levéltár (National Archives of Australia, NAA): a 20. század elején készült felvételek az Antarktisz felfedezésének hőskorát elevenítik meg, amikor brit, ausztrál, új-zélandi kalandorok igyekeztek minél mélyebbre hatolni a Déli-sarkvidék csupa hó és jég birodalmába.
Az Ausztrál Nemzeti Levéltár kollekcióját képező több száz fénykép, üvegnegatív és dia digitalizálása után most először élheti bele magát a publikum abba, hogy milyen lehetett nekivágni a gyilkos fehérségnek a századforduló utáni néhány évtized épp csak meglóduló műszaki, tudományos fejlődése közepette.
A rejtélyes déli kontinensre indított ausztrál és brit expedíciók szervezői szerencsére gondoskodtak arról, hogy tartson velük fotográfus is, aki megörökíti kalandjaikat, dokumentálva erőfeszítéseiket és a feltáruló idegen világot. Nem utolsó sorban pedig segítenek a felfedezőutakat finanszírozó hivatalokat és pénzembereket meggyőzni, hogy nem kidobott pénz hatalmas hajókat felszereléssel és ellátmánnyal megrakva az ismeretlenbe útnak indítani.
Ami a Déli-sark eléréséért folytatott versenyt illeti, Robert Falcon Scott, Ernest Shackleton és Edward Wilson brit felfedezők voltak az elsők, akik megpróbáltak utat találni az Antarktisz partvonalától a Déli-sarkig 1901-1904-es expedíciójukon – sikertelenül. Shackleton később a Nimród-expedíció vezetőjeként ismét kísérletet tett a Déli-sark elérésére: 1909. január 9-én három társával 180 kilométerre közelítette meg a déli pólust, de végül vissza kellett fordulniuk.
A földrajzi déli sarkot végül elsőként a norvég Roald Amundsen és csapata érte el 1911. december 14-én. Scott is visszatért az Antarktiszra második expedíciójával, a Terra Novával úgy, hogy nem is tudott Amundsen expedíciójának sikeréről.
Scott és négy társa 1912. január 17-én érte el a Déli-sarkot, harmincnégy nappal Amundsen után. A visszaúton mindannyian életüket vesztették.
1914-ben Shackleton újabb brit transz-antarktiszi expedíciót indított azzal a céllal, hogy átkeljen a kontinensen, de hajóját, az Endurance-t foglyul ejtette és összeroppantotta a jég, és 11 hónappal később elsüllyedt. Shackleton expedíciója kudarcot vallott.
A fenti galériába összeválogattunk jó néhány lenyűgöző képet, amik révén bepillanthatunk a déli sakkörön túlra merészkedő rettenthetetlen felfedezők életébe, gyönyörködhetünk az általuk elsőként megpillantott, hóviharok tépázta tájakban, rácsodálkozhatunk a jeges-sziklás partokat benépesítő állatvilágra.
Az NAA gyűjteményében megtalálhatók a neves ausztrál fotós és kalandor, Frank Hurley képei, aki 1914 és 1916 között számos antarktiszi expedíción vett részt, így ő volt Ernest Shackleton transz-antarktiszi expedíciójának hivatalos fotósa is a HMS Endurance nevű hajón, írja a Petapixel. Az újonnan digitalizált gyűjteményben szereplő fényképek jelentős részét az 1900-as évek elején készítette John King Davis angol származású ausztrál felfedező, aki 1911 és 1914 között a Nimrod, Aurora és Discovery nevű hajókkal érte le az Antarktiszt.
Az Antarktisz felfedezése az ötvenes évekre gyakorlatilag lezárult. A Föld egyetlen állandó lakosság nélküli földrésze azóta olyan védett terület, aminek nemzetek fölöttiségét az 1959-es Antarktisz-egyezmény foglalta írásba. A 60. déli szélességtől délre eső szárazföld és jégmező a szabad tudományos kutatás terepe, amin tilos mindennemű katonai tevékenység, és az élővilág valamint az különleges természeti környezet megvédése érdekében szigorúan korlátozzák a turizmust is.