Beethoven hajmaradványaiból derült ki, hogy a durva iszákosság is hozzájárult a zseni halálához

Ludwig van Beethoven genetikailag hajlamos volt a májbetegségekre, valamint hepatitis B fertőzésben szenvedett a halála előtt – erre jutott Cambridge-i Egyetem legújabb kutatása, amelyben a legendás zeneszerző hajtincsében rejlő genetikai információkat elemezték. 

Köztudott volt, hogy Beethoven élete végén sokat betegeskedett, de azt senki sem tudja, pontosan mi okozta a halálát. 

A kutatócsoport hajtincseket vizsgált meg a zeneszerzőtől, majd megállapították, hogy a különböző genetikai tényezők a durva alkoholfogyasztással párosulva hozzájárulhattak a májbetegségéhez.

Beethoven hajszálait köz- és magángyűjteményekben őrzik, onnan származtak a minták. Öt tincset a kutatók „eredetinek” minősítettek, ámde egy közülük egy ismeretlen európai férfitól származik – írja a BBC.

Ludwig van Beethoven 1770-ben született a németországi Bonnban, és 56 éves korában, 1827-ben halt meg Bécsben. A zongoraművész fokozatosan erősödő halláskárosodásban szenvedett – ami a húszas évei közepén-végén kezdődött –, ez 1818-ra már funkcionális süketséghez vezetett. Dr. Axel Schmidt, a bonni egyetemi kórház humángenetikai intézetének munkatársa hozzátette, nem lehet egyértelműen kizárni a halláskárosodás genetikai eredetét sem.

A nemzetközi kutatócsapat egyik tagja elmondta, hogy Beethoven rendszeresen ivott alkoholt, de az elfogyasztott mennyiséget nehéz megbecsülni. Ugyan kortársai többsége állítja, hogy 19. század eleji mércével csak mérsékelten ivott, ez még mindig olyan alkoholmennyiséget jelentett, amelyről ma már tudjuk, hogy könnyen májzsugorodáshoz vezethet.

Nyitókép: Wikimedia Commons