Űridőjárás: kellemetlen napszél fújdogálhat a hétvégén

Gigászi, a Föld méreténél húszszor nagyobb lyuk nyílt a Nap felszínén, geomágneses vihar tombolhat a hétvégén a Földön, az életre veszélyes napszél fenyegeti bolygónkat – ilyen és ehhez hasonló hatásvadász címekkel riogatják napok óta az olvasókat internetes híradások tucatjai.

Az apokaliptikus jóslatoknak van valóságalapja: az elmúlt napokban valóban megjelent egy újabb, úgynevezett koronalyuk a Nap felszínén. A koronalyukat azonban nem úgy kell elképzelni, mint valami mély szakadékot, amiből lávaként Fröcsköl a föld felé a Nap belseje. A koronalyuk a Nap fölső légkörének olyan átmenetileg képződő, a többi régióhoz képest relatíve hűvösebb része, ahol a plazma kisebb sűrűsége miatt a Nap mágneses mezeje az átlagosnál messzebbre nyúlik ki az űrbe.

A koronalyuk jellegzetessége, hogy ezekből a régiókból erősebb napszél áramlik ki, azaz a szokásosnál jóval több és nagyobb energiájú töltött részecskék hagyják el a Nap felszínét. Az erősebb napszél a Föld légkörével ütközve többféle anomáliát okozhat, leglátványosabb ezek közül a sarki fény, de zavarokat okozhat a rádiózásban, a műholdas kommunikációban, az eélektromos hálózatokban.

A mostani koronalyuk a múltkorinál kisebb, így az űridőjárás előrejelzések szerint amikor a belőle fújdogáló napszél szombaton eléri a Földet, a sarkokhoz közelebb fekvő országok lakói ismét szép sarki fényben gyönyörködhetnek, igaz, nem olyan látványosban, mint amilyet a múlt héten még Magyarországról is meg lehetett figyelni.

Az aktuális előrejelzés szerint a hétvégével bezárólag G1, legfeljebb G2 osztályú, azaz viszonylag gyenge geomágneses vihar várható a Földön (összehasonlításképp: a múlt heti geomágneses vihar G4 osztályú volt, amihez foghatót jó ideje nem lehetett tapasztalni). 

Mivel a Nap jelenleg épp 11 éves aktivitási ciklusának csúcsán van (ez a megfigyelések 1755-ös kezdete óta a 25.), a koronalyukak jövése-menése mellett napkitörések (flerek) is gyakrabban fordulnak elő. Ezek viszont hirtelen, előre meg nem jósolható anyagkilökődések – mint amilyen március 28-án is történt –, amik viharos napszéltevékenységgel járnak, és ha pont a Föld felé irányulnak, akkor valóban súlyos gondokat okozhatnak.

Nyitókép: a NASA Solar Dynamics Observatory friss felvétele a Nap felszínéről, amin jól látszik a már felőlünk elforduló nagyobbik és a felénk forduló kisebbik koronalyuk – Fotó: NASA SDO