Kövesdi János a deportálások fő szervezőjének, Adolf Eichmann-nak a budapesti villájában dolgozott. De így sem menekült a haláltábor elől. Sokáig nem érzékelte a borzalmakat, csak akkor szembesült a valósággal, amikor a Szabadság hídról a halottakat a Dunába kellett dobnia. Történészek szerint a magyarok számára a holokauszt még mindig feldolgozatlan trauma.

Stiaszni Attila és Klein András a magyar zsidóság történetének egyik legnagyobb magángyűjteményének tulajdonosai. Szerintük a tárgyak is segítenek megérteni, mi történt a huszadik század legsötétebb éveiben.

Elnézést kért az érdi lelkész, amiért „úgy lehetett érteni a prédikációját, mintha” a holokauszt Isten büntetése lett volna.

A végső megoldás című regényében az agg Sherlock Holmes nyomoz egy elrabolt papagáj ügyében. A Jiddis rendőrök szövetségében pedig egy olyan világot képzelt el, ahol Izrael megsemmisült, a zsidók mentsvára Alaszka lett. Michael Chabon amerikai íróval készülő regényéről és az amerikai elnökválasztási versenyről, a Salman Rushdie elleni merényletről és az orvosi számlákat fedező Star Trekről, illetve Donald Trumpról és Orbán Viktorról is beszélgettünk.

A megmentettek többsége hősként tekintett Kasztner Rezsőre, aki életét kockáztatta az Eichmann-nal folytatott tárgyalások során. Más magyar zsidók kollaboránsnak tartották, és ez a nézet a mai napig tartja magát még azután is, hogy Kasztner nevét néhány éve tisztázták. Egy biztos, ma 80 éve, 1944 szörnyű nyarán gördült ki a vonat, amely nem a haláltáborok, hanem nyugat felé indult, és több száz magyar zsidó származású embernek az életet jelentette.

A magyar állam egy jogi kiskapu miatt válhatott alperessé az Egyesült Államokbanban, ahol a holokauszt túlélői rajtuk kérik számon a MÁV segítségével eltulajdonított értékeiket. Már 14 éve húzódik az ügy.

Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, a sajtóügyek kormánybiztosa dobta az első könyveket a zúzóba – ezzel a barbár cselekedettel vonult be a történelembe. 1944 júniusában a második világháború vége közeledett, de a magyarországi zsidóüldzés még csak akkor ért a tetőpontjára. Hogyan hatott a művészeti nagytakarítás a magyar irodalomra? Milyen művek és szerzők estek áldozatul a szélsőséges tisztogatásnak? 

Választási plakátra írt antiszemita szöveget, korábban a meleg közösség tagjai ellen uszított a 75 éves férfi.

Dédunokaöccse a közösségi médiában kérte az embereket, hogy menjenek el Esther Greizer temetésére.

„Nincs helye az antiszemitizmusnak, a gyűlöletbeszédnek és az erőszakos fenyegetésnek Amerikában" – mondta kedden Joe Biden amerikai elnök. Eddig több mint 2000 tüntetőt vettek őrizetbe az ország egyetemein és főiskoláin. A polarizált amerikai társadalomban egyre nagyobb gondot okoz az antiszemitizmus, de már Európában is szinte folyamatosak a palesztinpárti lázadások: Athénban, Amszterdamban, Madridban és Berlinben is tüntetnek. Mindeközben Magyarországon járt a köztudottan holokauszttagadó volt iráni elnök. Az izraeli nagykövetség úgy érzi, hogy Mahmúd Ahmadinezsád látogatása súlyosan megtiporja a holokauszt során meggyilkolt 600 ezer magyar zsidó emlékét. 

Szerintük a kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba. Az izraeli nagykövetség is elítélte a meghívást.

Mi késztet arra egy világhírű filmrendezőt, hogy a náciknak készítsen filmeket? Milyen kompromisszumok vezetnek oda, hogy G.W. Pabst, a filmtörténet egyik legnagyobb alakja elfogadja Goebbels ajánlatát, amikor Hollywoodban is átvészelhetné a háborút? Daniel Kehlmann ezeket a kérdéseket járja körül Mozgókép című új regényében. A világhírű német íróval Pabst alkujáról, Tarantino főhajtásáról és Christoph Waltz tanácsáról is beszélgettünk, meg arról is, hogyan élték túl a nagyszülei a vészkorszakot.

A holokauszt idején elhurcolt művészek műveit mutatják be a Magyar Nemzeti Galériában. A rajzok a gettókban, a munkaszolgálat alatt, a koncentrációs táborokban készültek. A művek jelentős részét soha nem állították ki így egyben. 

80 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a zsidók deportálása Magyarországon. A Fókusz Pluszban túlélők mondták el megrázó élményeiket. „Valahogy tudomásul vettük, hogy ez a sorsunk és meg fogunk halni, de nem volt bennem halálfélelem” – mondta az egyik túlélő, Biksz János, aki Auschwitzban vesztette el a szüleit. Van, aki a mai napig csak sírva tudja felidézni a 80 évvel ezelőtt átélt szörnyűségeket. Az is kiderül, mit tudhattak az emberek 1944 tavaszán Magyarországon a koncentrációs táborokról és milyen volt az élet a Bécs környéki munkatáborokban.

Székesfehérvár ekkor éli legszörnyűbb napjait, négyes sorokban hajtják a zsidókat a Kígyó utcából és más csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő használaton kívüli Szabó-téglagyárba, és onnan a halálba. 

Hitler „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy német lap szerkesztőit. Milyen embernek tűnt a diktátor a kamu feljegyzések tükrében? Hogyan képeztek legendát az állítólagos naplók köré, és mi motiválta a hamisítókat? Németország legnagyobb sajtóbotrányát az RTL+ sorozata, a Faking Hitler dolgozza fel.

A Demokrata főszerkesztője alvilági módszert emleget. 

„Ha úgy tetszik, tudatosan hazudtam” – mondta az Indexnek Bayer Zsolt azzal kapcsolatban, hogy miért állította 2016-ban, hogy kikérte a nagyapja ügynökaktáit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából, miközben ez valójában nem történt meg.

Bayer Zsolt nagyapja kiskőrösi nyilas párt egyik alapítója volt, aki gettóorvosként testüregi motozást tanított be – állítja Ungváry Krisztián levéltári dokumentumok alapján.

A holokauszt nemzetközi emléknapján ismét tízezrek vonultak utcára a szélsőjobboldali AfD ellen Németországban. 

A miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján vélekedett így.

A DNS-vizsgálat vezetett a kisebbfajta csodához.

Katalin gyermekként elvesztette az édesapját, családjával együtt a nyilasok hajtották a Duna-partra, ahol válogatás nélkül ölték a vízbe az embereket. Kisebbfajta csodaként éli meg, hogy megmenekült. Az a Raoul Wallenberg kellett hozzá, aki zsidók ezreit mentette meg a második világháború utolsó hónapjaiban Budapesten. Több mint 3000 temetetlen holttest volt a Klauzál téren, amikor 79 évvel ezelőtt, 1945 januárjában felszabadították a budapesti gettót.

„Anyu nehezen viseli apu elvesztését, rengeteget jár ki hozzá a temetőbe” – mesélte Sas József lánya.

A falusi konyhám – ezzel a címmel jelent meg Mautner Zsófi új szakácskönyve, amely nemcsak receptgyűjtemény, de családtörténet is egyben, főszerepben a kunmadarasi nagyszülői házzal. A hentes nagypapáról, az orosz laktanya gazdasági előnyeiről, a kaporutálókról, a család pesti ágáról és Paul Austerről is beszélgettünk. És arról is, milyen közéleti kritikákat kap egy gasztroblogger.

A kutatás Amerikában készült – vajon Magyarországon is hasonló eredményre jutnának?

Elég merész elmélet. Meggyőzőbb lenne, ha lenne rá bármilyen bizonyíték.

A holokauszt 70. évfordulóján egész évben konferenciákat, kiállításokat tartottak 2014-ben. November 21-én a záró rendezvényre Rudolf Höss, az auschwitzi tábor parancsnokának unokája, Rainer is eljött. Azt mondta nagyon furcsa volt Magyarországra jönnie úgy, hogy tudja, mit tett a családja, különösen a nagyapja. Rainer Höss megszakított minden kapcsolatot a családjával, és arra tette fel az életét, hogy minél több embernek elmondja a történetét. Ő nem tud, de nem is akar megbocsátani a nagyapjának, és elfelejteni sem akarja, hogy mit tett.

Az antiszemitizmus elleni fellépését ismerték el.

A holokauszttúlélők azt mondják, a vészkorszakban sem éltek meg ilyet, emlékeztetett a nagykövet.

Egy bíró, egy rabbi és egy gengszter találkoznak –  viccek kezdődnek így, de ez a találka valóban megesett, és nemsokára zsidó gengszterek támadtak amerikai nácikra a harmincas évek végének New Yorkjában. Michael Benson e történelmi lábjegyzetről, Meyer Lansky, Mickey Cohen és Bugsy Siegel nácik elleni akcióiról írt könyvet. A Zsidó gengszterek a nácik ellen szerzőjével Zoomon beszélgettünk.

Az utolsó pillanatig azért dolgozott, hogy mindenki megismerje a történetét.

Az Oscar-díjas Kevin Macdonald a Budapesti Klasszikus Filmmaratonon fog mesélni a még nála is híresebb nagypapájáról, a Miskolcon született Emeric Pressburgerről, akit alkotótársával, Michael Powell-lel a legnagyobb brit filmkészítők, Hitchcock és David Lean társaságában emlegetnek. Ők készítették Martin Scorsese kedvenc filmjét és miattuk lett filmrendező Brian De Palma. De miért gyűlölte Churchill Pressburgert? És miért fogott vele kezet az angol király és királynő? Az Oscar-díjas unokával Zoomon beszélgettünk.

Amerika szerint a holokauszt nem belpolitikai kérdés.

Nagyon sokáig nem is tudtak arról, hogy a róluk készült fotó ikonikussá vált.

A 70 éves Roseanne Barr egy zavarba ejtő podcastadásban nyíltan tagadta a holokausztot, és arról is beszélt, hogy a zsidók a világ problémáinak okozói. A műsor készítői szerint a népszerű amerikai standupos színésznő csak viccelt, és kritikusai nem ismerik fel a szarkazmust.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség támogatná, ha tőlük a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont fennhatósága alá kerülne a hányatott sorsú Sorsok Háza.

Korda György élete egy napon múlott és azon, hogy már nem fért be abba az autóba, amivel a gyerekeket vitték a Duna-partra.

A férfit korábban már elítélték egy hetven éves nő megerőszakolásáért.

„Az antiszemitizmus, a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció más formái továbbra is szennyezik a világunkat” – hangzott el.

103 éves volt.

A német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió elnöke Izraelben járt.

Angolként ismeri a világ, de Csehszlovákiában látta meg a napvilágot, ahonnan gyerekként menekült szüleivel és testvérével a nácik elől: Tom Stoppard sokáig várt, hogy a családi gyökereiről is meséljen. A világ egyik leghíresebb drámaírójával a Leopoldstadt című darabjáról, családja megmeneküléséről, az angol antiszemitizmusról és Indiana Jones-ról is beszélgettünk.

Több mint 400 műtárgyat találtak egy lengyel bérház felújításakor. A főként ezüst vagy ezüstözött leletben vallási és használati eszközök vannak. Zsidók rejthették el a kincset a második világháború idején, és minden valószínűséggel ezek az emberek meghaltak a holokauszt idején.

Két év felfüggesztett börtönt kapott.

A titkárnőhöz tartozott a haláltábor napi működtetése. 

Lale és Gita Sokolov története olyan, mint amikor kinyílik egy virág egy lebombázott város romjain. Közös életük a XX. század legsötétebb időszakában kezdődött, a reménytelenség és a halál árnyékában. Történetük pedig évtizedekig titok maradt, még gyermekük előtt is.

„Ma van a kristályéjszaka emléknapja! Kényeztesse magát még több finom sajttal a ropogós csirkéjéhez” – ezzel reklámozta szerdán a gyorsétteremlánc okostelefonos applikációja a sajtos rántottcsirkét. Egy óra múlva bocsánatot kértek a rendszerhibáért.

Arra kérik Kövér Lászlót, az országgyűlés elnökét, hogy intézkedjen a szobor eltávolításáról, miután Horthy asszisztálása mellett több százezer magyar zsidó halt meg a haláltáborokban.