Belföld

„Tíz magyar zsidó közül nyolc problémának tartja az antiszemitizmust” – az emlékezés és az oktatás fontosságáról szólt az idei Élet menete, ahol David Pressman is felszólalt

rtl.hurtl.hu

2023. április 16. 21:00

„Az antiszemitizmus, a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció más formái továbbra is szennyezik a világunkat” – hangzott el.

Az emlékezés fontosságát, a kortársak felelősségét és az oktatás szerepét hangsúlyozták az idei Élet menete szónokai vasárnap délután Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező séta Budapest munkaszolgálatosoknak állított két emlékműve között, a VIII. kerületi Koltói Anna térről a VII. kerületi Bethlen Gábor térre haladt.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: az idei séta a munkaszolgálat áldozatainak állít emléket. A munkaszolgálatosokról kevés szó esik a megemlékezéseken, pedig 1939-től több mint százezer zsidó és nem zsidó embert vezényeltek munkaszolgálatra, kényszerítettek munkatáborokba.

Közülük hatvanezren nem élték túl a szolgálatot az embertelen, kegyetlen bánásmód és körülmények miatt.

A menet díszvendége, Katharina von Schnurbein, az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet támogatásának európai bizottsági koordinátora arról beszélt: emlékezni kell az áldozatokra, hogy soha többé, senkivel ne történhessen meg az, ami velük történt.

Hozzátette: emlékezni kell azokra az igaz emberekre is, akik segítették az áldozatokat. Az ő bátorságuk és hogy felemelték a szavukat, amikor mindenki más hallgatott, ma is példaként szolgálhat.

Katharina von Schnurbein felhívta a figyelmet az erősödő antiszemitizmusra, megjegyezve, miközben Budapesten a zsidó élet pezseg, a közösség sokszínű és aktív, tíz magyar zsidó közül nyolc problémának tartja az antiszemitizmust.

Kitért arra is: az Európai Bizottság 2021 októberében uniós stratégiát készített az antiszemitizmus ellen és a zsidó élet támogatására. A stratégiában közel száz kezdeményezés szerepel, céljuk, hogy a széles nyilvánosság megértse az antiszemitizmus gyökereit és veszélyeit. Emellett hatékony módszereket kívánnak biztosítani az emlékezéshez. A stratégia legfontosabb célja, hogy az európai zsidók vallási és kulturális hagyományaiknak megfelelően, félelem nélkül élhessék életüket.

Örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány is készíti saját nemzeti stratégiáját. „Számítunk minden egyes tagállamra, a civil társadalom elkötelezettségére és a zsidó közösségekre”, köztük a magyarra, hogy „továbbléphessünk egy antiszemitizmustól mentes EU felé”.

David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete hangsúlyozta: az, hogy Európa legnagyobb zsinagógája egy rövid sétára van a menet aktuális helyszínétől, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája pedig Szegeden van, bizonyítja, hogy a zsidó közösség mennyire fontos Magyarország múltjában és jelenében egyaránt.

Hangsúlyozta: amikor összegyűlünk, hogy újra elmeséljük a holokauszt történetét, joggal dicsőítjük a felszabadítókat, rácsodálkozunk a túlélők kitartására és emberségére, valamint a megölt milliók miatti felbecsülhetetlen veszteségére. Ugyanakkor az olyan emberek történetét is el kell mesélni, akik tudták, mi történik, de nem cselekedtek. Emellett beszélni kell azokról az emberekről is, akiknek triviális, rutinszerű napi cselekedetei lehetővé tették a náciknak, hogy több mint hatmillió zsidót, valamint számtalan homoszexuálist, romát és másokat öljenek meg.

A holokauszt nem valósulhatott volna meg sem a gázkamrákat és őrtornyokat kezelő hóhérok aljas gyűlölete, de nem történhetett volna meg az emberek cinkos passzivitása nélkül sem.

Hangsúlyozta: az Élet menete egy része a megemlékezésről és a nevelésről szól, de a séta arra is alkalmat ad, hogy újra elkötelezzük magunkat, hogy összegyűjtsük az erőt, hogy bevonjuk azokat, akikkel nem értünk egyet, és kiálljunk azok ellen, akik a kiszolgáltatottakat célozzák meg, akiket opportunista gyűlölet hajt, és akik mindannyiunkat felhasználnak a megosztásra, a marginalizálásra és a dehumanizálásra.  

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: az oktatásnak kiemelkedő szerepe van az antiszemitizmus eltörlésében és abban, hogy a fiatalok tisztában legyenek a holokauszt során elkövetett bűnökkel.

„Az antiszemitizmus, a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció más formái továbbra is szennyezik a világunkat” – mondta. Ezért nagyon fontos, hogy „első kézből meghallgassuk a túlélők történeteit és még fontosabb, hogy életben tartsuk ezeket a történeteket a jövő generációi számára”. A túlélők az egyetlen élő kapcsolat a múlttal és hamarosan már nem lesz közvetlen bizonyíték a történtekről.

Kitért arra: az Élet menete a felszólalásról szól, különösen az egyenlőtlenség és az intolerancia ellen. A csend egyenlő a beleegyezéssel és nincs annál rosszabb, mint csendes szemlélőnek lenni, amikor jogtalanságok történnek, tette hozzá Jákov Hadasz-Handelszman.

A rendezvényen megemlékeztek a márciusban elhunyt Hajim Topolról, az 1971-ben készült Hegedűs a háztetőn című filmben Tevjét alakító izraeli színészről. A menetet Verő Tamás főrabbi és Michel Gourary, az Élet Menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója indította el.

A menet a Teleki László tér érintésével a Fiumei úton haladt, majd az István utcára kanyarodva érkezett a Bethlen Gábor térre, a Zsidó munkaszolgálatosok emlékművéhez. Az idén 19. alkalommal megrendezett menet célja, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás mellett.

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

#Belföld#élet menete#holokauszt#emléknap#david pressman#zsidó