Angolként ismeri a világ, de Csehszlovákiában látta meg a napvilágot, ahonnan gyerekként menekült szüleivel és testvérével a nácik elől: Tom Stoppard sokáig várt, hogy a családi gyökereiről is meséljen. A világ egyik leghíresebb drámaírójával a Leopoldstadt című darabjáról, családja megmeneküléséről, az angol antiszemitizmusról és Indiana Jones-ról is beszélgettünk.

Több mint 400 műtárgyat találtak egy lengyel bérház felújításakor. A főként ezüst vagy ezüstözött leletben vallási és használati eszközök vannak. Zsidók rejthették el a kincset a második világháború idején, és minden valószínűséggel ezek az emberek meghaltak a holokauszt idején.

Két év felfüggesztett börtönt kapott.

A titkárnőhöz tartozott a haláltábor napi működtetése. 

Lale és Gita Sokolov története olyan, mint amikor kinyílik egy virág egy lebombázott város romjain. Közös életük a XX. század legsötétebb időszakában kezdődött, a reménytelenség és a halál árnyékában. Történetük pedig évtizedekig titok maradt, még gyermekük előtt is.

„Ma van a kristályéjszaka emléknapja! Kényeztesse magát még több finom sajttal a ropogós csirkéjéhez” – ezzel reklámozta szerdán a gyorsétteremlánc okostelefonos applikációja a sajtos rántottcsirkét. Egy óra múlva bocsánatot kértek a rendszerhibáért.

Arra kérik Kövér Lászlót, az országgyűlés elnökét, hogy intézkedjen a szobor eltávolításáról, miután Horthy asszisztálása mellett több százezer magyar zsidó halt meg a haláltáborokban.

Nem aratott egyértelmű sikert.

A nácik 250 ezer, más adatok szerint másfél millió romát végeztek ki, a világ mégis csak jóval a második világháború vége után kezdett megemlékezni a roma holokausztról augusztus 2-án. Az emléknapot az Európai Unió országai közül máig is csak hat – köztük Magyarország – ismerte el hivatalosan. 

Nemcsak a műtárgyakat hamisítják, de a memoárokat is. Hitler naplói, egy holokauszt-memoár és egy rejtőzködő milliárdos önéletrajza szerepelnek a leghíresebb esetek között. 

Több ezren emlékeztek és emlékeztettek a holokauszt áldozataira, arra a második világháború idején végrehajtott népirtásra, amely 6 millió ember halálát követelte. A Fókusz stábja az Élet Menetén találkozott a 94 éves Forgács Jánossal, aki egy év alatt három koncentrációs tábort járt meg.

A holokauszt áldozataira, túlélőire, és a zsidókat mentő hősökre emlékező menet ezúttal a Gogol utcai emlékműtől vonult a margitszigeti uszodához.

Szülővárosában hunyt el Vanda Objedkova.

Az ukrán Anastasia Gulej túl fogja élni az orosz inváziót is.

78 éve kezdődött el a gettósítás Magyarországon, a Tiszakarádon született Bruck Edith ekkor még csak 13 éves volt, őt is elhurcolták, majd koncentrációs táborba deportálták. A 91 éves, Olaszországban élő íróval beszélgettünk.

Az ukrán elnök Orbán Viktorhoz intézett beszédében kérte a magyar kormányfőt, hogy menjen a rakpartra, nézze meg azokat a cipőket, hogy rájöjjön mit művel Oroszország Ukrajnában.

Borisz Romancsenko pénteken halt meg a Harkiv elleni orosz tüzérségi támadás közben. Négy hírhedt tábort is megjárt a második világháborúban.

A szövetség provokációnak tartja a pártrendezvényt.

Bocsánatot kért, de a csatorna elnöke szerint önreflexióra van szüksége.

A megszólalását komoly felháborodás követte az interneten.

Számos kritika érte a könyvet a megjelenés óta.

A Pulitzer-díjas Mausnak hamarosan elfogyhatnak az Amazonon elérhető példányai.

A szerző, Art Spiegelman orwelli döntésről beszél, a tennessee-i iskolaszék trágárságra és egy meztelen egér ábrázolására hivatkozik.

Nem tudta állva köszönteni a hívőket Ferenc.

A 29 éves nő az egykori auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor kapujában Hitlert éltető tisztelgéssel pózolt, miközben férje fotózta

A 15 évesen meghalt lány apja tudott arról, hogy ki adta fel őket, de ezt 1980-ban bekövetkező haláláig titokban tartotta. 

Az idei civil díjazott a Chilton Flóra rendezte Még emlékszem, amelyet a Személyes Történelem Produkció az Északi Támpont Egyesülettel partnerségben készített. A megrendítő film a Holokauszt történeteit a kortárs Budapesttel vegyíti: a II. világháború túlélőinek emlékeit animáció segítségével jeleníti meg a főváros XXI. századi, modern terein.

Korda György, Klein György néven jött a világra 1939-ben. A holokausztot gyerekként élte túl. Nem sok mindenre emlékszik a háború borzalmaiból. De arra igen, hogy egy pillanaton múlt, hogy nem hurcolták el őt is.

Január 27-e a Holokauszt nemzetközi emléknapja. Ezen a napon szabadult fel a leghírhedtebb náci haláltábor, Auschwitz-Birkenau. Miközben szinte mindegyik túlélő úgy lépett ki a láger kapuján, hogy elveszített valakit, addig egy asszony kisbabával a karján hagyta maga mögött a borzalmakat. Az On The Spot készítői, Cseke Eszter és S. Takács András egy véletlen folytán találtak rá a nem mindennapi történetre, amiből végül elkészült első egészestés dokumentumfilmjük. Ezt Magyarországon ma este, a világnapon mutatják be.

Egy egykori koncentrációs táborba látogatott el két évvel ezelőtt Vilmos herceg és Katalin. A hercegnét annyira megrendítették akkor a személyes történetek, hogy idén fényképezőgépet ragadott és portrét készített két Holokauszt túlérőről, a 84 éves Steven Frankről és a 82 éves Yvonne Bernsteinről.

A náci gyilkológépezet mindent elvett a zsidó családoktól. Vagyont, reményt és életeket is. A gyerekek mégis örököltek valamit a szülőktől, nagyszülőktől, pedig nem tudtak róla. A félelmet. Pszichológusok bizonyították be, hogy az eltitkolt rémtettek nyomait generációkon át magukkal vihetik. Lelki és testi betegségek, amik elmúlhatnak, ha megtudják az igazságot.

Hogyan kerül egy Auschwitzban megölt tizenhárom éves magyar lány története az internetre? Az Instagramon másfél millióan úgy követik a második világháború szörnyű eseményeit, mintha ma tenné fel Heyman Éva a szelfiket, bejegyzéseket. Sokan felháborodva kérdezik, hogyan kerülhet a holokauszt így az Instagramra. Lehet, hogy nem is egy kamaszlány írta a naplót? Mi köze van egy budapesti ház padlásán talált filmes naplónak ehhez? A Heyman Éva rejtélyről, Deák Krisztina filmrendező ide kattintva még több részletet árul el.

Megrázó felvételek készültek egy 13 éves korában megölt magyar zsidó kislány, Heyman Éva naplójából. A platform kicsit szokatlan, ugyanis az Instagramon, rövid videókban láthatják Éva történetét. Az alkotók így próbálják közelebb hozni a fiatalabb korosztályhoz a Holokauszt tragédiáját.

2000 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ehhez kapcsolódva rendezik minden évben az Élet Menetét. Idén többek között Jane Hainingre emlékeznek, a skót születésű misszionáriusra, aki egyháza budapesti iskolájában bújtatta a rászorultakat. Rá emlékezve a brit nagykövet is részt vesz a vasárnapi Élet Menetén, ahol idén ismét lesz fáklyás felvonulás.

Magyarországról 440.000 embert szállítottak az auschwitzi haláltáborba. Az Auschwitzban meggyilkolt több, mint egymillió áldozat harmada magyar volt. Megmutatjuk mi van ma ott, ahol a koncentrációs tábor működött és magyar túlélők is megszólalnak. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A Fókusz stábja meglátogatta a mára emlékhelyül szolgáló tábort. Ide kattintva megnézheti. A túlélők beszámolját részletesebben megnézheti ha ide, vagy ide kattint.

Lebovits Imre 15 éves kamasz volt, amikor munkaszolgálatosként megjárta Mauthausent. Hosszú hónapokig utakat épített, majd a kiütéses tífusz döntötte le a lábáról. Akkor is a szerencsén múlt az élete, és akkor is, amikor a koncentrációs tábor felszabadult. Lebovits Imre és felesége mesélik el az átélt borzalmakat.  

Ha az egyénnek nincsenek jogai, akkor a többség is megsínyli. A demokrácia nem egyenlő a többség jogaival és akaratával - hiszen akkor mi lesz a kisebbségekkel? A többség akarja, ezzel a jelszóval hurcoltak el aszociális embereket koncentrációs táborba. Eltüntették az utcáról a hajléktalanokat. A szocializmusban az új rend nevében zártak be embereket…

Három éve áll üresen, de egy év múlva végre megnyithat a Sorsok Háza. A holokauszt gyermek áldozatainak sorsát bemutató múzeumot eddig azért nem tudták megnyitni, mert nem volt egyetértés a zsidó szervezetek között a kiállítás anyagáról, amely Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója irányításával készült.

A holokauszt kényes témáját számos művész, író és film megpróbálta már feldolgozni. A kérdés az volt, hogy lehet-e újat mutatni a témában? A Saul fia az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar sikerével bizonyította, hogy lehet.

A Portré vasárnapi kiadása egy különleges helyszínről jelentkezik, egy különleges vendéggel. Röhrig Gézával, D. Tóth András beszélgetett.

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek országszerte. Budapesten az Élet Menetén több ezren sétáltak a Dohány utcai zsinagógától a bazilikához. 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását, és a zsidók deportálását. A holokauszt túlélői egyre kevesebben vannak, egyikük a XXI. század című műsorban beszélt a haláltábor borzalmairól.

11 éves kishúga, a szülei, az unokatestvére is meghalt. Csaknem ötven rokonát, a teljes családját kiirtották Auschwitzban. Fahídi Éva néhány napja adott interjút a Fókusznak, azt mondja az elmúlt hetven évben nem telt el úgy nap, hogy ne gondolt volna arra, ő miért maradt életben. Ma már meg tud bocsájtani.

Auschwitzban ott állt Mengele előtt, Buchenwaldban csaknem éhen halt. Éva végül túlélte a legkegyetlenebb halál és munkatábort, de végig kellett néznie családja megsemmisítését. Azóta turistaként visszatért, Auschwitz felszabadításának hetvenedik évfordulóján pedig Angela Merkel oldalán mond majd beszédet.

A 48 éves Rainer Höss ma egy budapesti gimnáziumba ment előadni arról, hogyan szakadt el egy megosztó világtól. Jobbra a nagyapja, aki 70 éve a magyar zsidók deportálásához még a MÁV menetrendet is maga írta. Jobb oldalon egy náci tömeggyilkos. Baloldalon az unokája, a nácikat szívből gyűlölő aktivista.

A XXI. század stábja a tiszafüredi izraeliták utolsó képviselőjével találkozott, aki beszélt a vidéki zsidóság történetéről.