fókusz

„Ha ezt túléled, meséld el, mi történt itt, mert nem fogják elhinni” – a pápa is meglátogatta a holokauszttúlélő magyar írónőt

Temesvári CsillaTemesvári Csilla

2022. április 16. 20:00

78 évvel ezelőtt, április 16-án kezdődött el Magyarországon a gettósítás. A Tiszakarádon született Bruck Edith ekkor még csak 13 éves volt, őt is elhurcolták. Azon kevesek egyike, akik túlélték a koncentrációs táborokat, de elvesztette szüleit és egyik fiútestvérét. Olaszországban telepedett le, ahol később filmet is rendezett, ám a legtöbben az írásait és műfordításait ismerik. Amikor Ferenc pápa elolvasta az egyik írását, személyesen látogatta meg őt a római otthonában. A 91 éves írónővel Temesvári Csilla beszélgetett.

„Azért jöttem el önhöz, hogy megköszönjem tanúságtételét, és lerójam tiszteletem a náci populizmus őrületének vértanú népe előtt. Őszintén megismétlem azokat a szívemből fakadó szavakat, amelyeket a Jad Vasemben mondtam, és amelyeket minden olyan ember előtt megismétlek, aki olyan sokat szenvedett emiatt, mint ön: 

Bocsásd meg Uram, az emberiség nevében.

Ezeket a szavak is elhangzottak akkor, amikor Ferenc pápa tavaly februárban elhagyta a Vatikánt, hogy lakásában látogassa meg a magyar származású Bruck Edithet, aki több mint hatvan éve él Olaszországban.

A pápa előzőleg olvasta Bruck Edith egyik írását, amely a holokauszt emléknapján jelent meg az egyik vatikáni lapban, ezután akarta megismerni. A látogatásnak világszerte híre ment.

A 91 éves írónőt római lakásában interjúvolta meg a Fókusz riportere, hogy meséljen erről a különleges találkozásról, valamint arról a munkáról, amit évtizedek óta folytat, hogy az emberek ne felejtsék el, mi történt azokkal, akik gettókban, koncentrációs táborokban haltak meg, és hogy az emberek tanuljanak abból, hogy hova vezethet a félelemkeltés és a rasszizmus.

Bruck Edith elmesélte, hogy nagy izgalomban készültek a pápa látogatására, eljátszották, hogy milyen ruhát vesz fel, vagy hogy hogyan fognak köszönni neki, amikor megérkezik. 

Amikor láttam az ajtóban ezt a fehér figurát, és már a keze ki volt tárva, nagyon elsírtam magam, nagyon meg voltam hatva.

Sok mindenről, még filmekről is beszélgettek az egyházfővel a kétórás magánlátogatás alatt. 

Később még egyszer, Ferenc pápa otthonában is találkoztak. De az első látogatásnak hatalmas jelentősége volt, meséli Edith, mert a világon mindenhol megtudták. Szimbóluma volt ez a megértésnek és a megbocsátásnak is.

2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján.

1944. március 19-én, miután Horthy Hitlerrel találkozott, a németek megszállták Magyarországot. Vági Zoltán történész szerint a magyar zsidók deportálása villámgyorsan ment végbe.

Mi, történészek azt szoktuk mondani, hogy ez egy Európa-rekord. Tehát az, hogy 8 hét alatt 430 ezer embert deportálnak Auschwitzba, ilyen még a holokauszt történetében sincs. Hogy úgy mondjam, sok ideje felébredni a társadalomnak nincs.

Steinschreiber Edit családja Tiszakarádon élt, innen Sátoraljaújhelyre vitték őket a gettóba, onnan pedig először Auschwitzba. Harmadik férje után vette fel a Bruck nevet.

Amikor megérkeztek Auschwitzba, azonnal szelektálták őket. Balra volt a gáz, jobbra a kényszermunka. Egy német katona súgta neki, hogy menjen jobbra.

Edith szüleit és bátyját veszítette el a lágerben. Ő 14 éves volt, amikor át kellett élnie a borzalmakat, nővérével együtt. Mint meséli, amikor a táborokat felszabadították, és hazatértek, nem az várta őket, amiben reménykedtek.

Amikor megérkeztünk Budapestre, nem volt semmi fogadás, se befogadás és nem is hallgattak meg minket. Tele voltam az élménnyel meg a szavakkal, de senki nem hallgatta meg. Mindenki mondta, hogy ne beszéljünk Auschwitzról, mert nem kell róla beszélni.

1946-ban kezdett el írni. Úgy gondolta, amit az emberi fül nem bír el, majd elbírja a papír.

Olaszul írja a könyveit, verseit, amit számos nyelvre lefordítottak. Legutóbbi regénye, Az elveszett kenyér, a múltról és arról az életről is szól, ami a háború után következett. Azt mondja, sokkal szabadabb olaszul, azon a nyelven könnyebben megy neki az írás.

Edith öt fénynek hívja azokat a történeteket, amik megmentették az életét a lágerekben, visszaadták számára az emberiségbe és az emberségbe való hitét, és amik miatt írni kezdett. Az egyik ilyen fény, amely elindította a későbbi életében, az volt, amikor halottakat cipeltettek velük, és az egyik, alig lélegző emberi test azt mondta neki: 

Ha ezt túléled, meséld el, mi történt itt, mert nem fogják elhinni. Meséld el nekünk és a világnak is.

 

#fókusz#bruck edith#holokauszt#gettó#zsidóság#rtl#ferenc pápa

Címlapról ajánljuk