A csaknem 1,6 milliárd eurós deficit még nagyobb történelmi rekordot jelent, mint az előzetes adat. Pedig a külkereskedelem is élénkült.

A lengyeleknél jövőre kétszer is emelik, már januártól meghaladhatja a havi bruttó 300 ezer forintot.

Főként a hamvasztás ára emelkedhet, mert az ezzel foglalkozó vállalkozások akár tizenháromszoros áron kaphatnak energiát a korábbiakhoz képest.

A Népszava szerint a magyarok még mindig ragaszkodnak a futárokhoz. 

A boltlánc kasszásai arra panaszkodnak, hogy a vásárlók „nekik esnek az árak miatt.”

Az óbudai lakótelepeken a 2020-as adatokhoz képest 37 százalékkal emelkedtek a panelotthonok átlagos négyzetméterárai. 

A Magyar Posta a napokban jelentette be, hogy országszerte 210 településen 366 hivatalt bezár energiatakarékossági okokból. A cég szerint az intézkedés az emberek 87 százalékát nem érinti. Leginkább a betegek és a nyugdíjasok tartanak a bezárásoktól. 

Az oroszok kiléptek a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásból.

Az eddigi 27 helyett az orvosbérek 30 százalékára emelkedne a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók bére az egészségügyben - az egyik szakszervezet szerint ezt ígérte nekik Takács Péter államtitkár. De ezt a béremelést sem tartják elegendőnek. Korábban arra is ígéretet kaptak, hogy erről még októberben a kormány elé kerül a javaslat, de a Belügyminisztérium adásunkig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ez megtörtént-e.

Miközben Orbán Viktor néhány napja újabb termékek árstopját jelentette be, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az Európai Bizottság által tervezett ársapka típusú intézkedés káros. A magyar kormány ellenzi ugyanis, hogy az Európai Unió határozza meg, mennyit fizethetnek maxiumum a tagállamok a gázért. A DK szerint, ha a kormány nem ragaszkodna az orosz gázhoz, olcsóbban vehetne a piacon.

„Havi 93 ezer forint, ennyi a nyugdíjam. Ön szerint mire elég?” – tette fel a kérdést a nő.

Az egész Európai Unió termésveszteséggel néz szembe.

A szakszervezetek szerint a növekvő energiaárak miatt várhatóan a temetkezések is drágábbak lesznek.

A KSH legfrissebb adatai szerint harmadik hónapja nő a munkanélküliség Magyarországon, a gazdasági lassulás hatására.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar versenyképeség egyik alapja az olcsó munkaerő. 

Az általános iskolák, stadionokban, uszodákban, tornacsarnokok  kivételével a többi állami intézményben marad a dráguló energiaárak miatti maximum 18 fokos hőmérséklet. 

Újabb termékek árát maximalizálná a kormány – erről Orbán Viktor beszélt az állami rádióban. Azt azonban nem közölte, mik kerülhetnek be az árstopos körbe. A hivatalos adatok szerint a kenyér és a sajt drágult leginkább az elmúlt egy évben. A Híradónak nyilatkozó vásárlók szívesen látnának több árstopos terméket, a kereskedőknek és a termelőknek azonban újabb terhet jelentene az intézkedés. A GKI vezérigazgatója szerint az árstop nem mérsékli, hanem éppen gyorsítja az inflációt.

November 2-tól majdnem húsz állomáson már csak szerződött, vállalati partnereket szolgálnak ki.

Kérdés, van-e még olyan üzlet, ahol Mészáros nincs jelen. 

A gazdasági kamara helyi vezetője azonos feltételeket követel. A magyar cégek sokáig jelentősen olcsóbban tankolhattak. Ahogyan a szlovén vállalkozások is. Ez az osztrák cégek egy részének olyan versenyhátrányt jelentett, amit nem tudtak kigazdálkodni. 

A költségcsökkentés érdekében bezárnak 366 fiókot is, a vállalat „a háború és a szankciók miatt kialakult, egész Európát sújtó energiaválságra” hivatkozik. 

Már az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése is negatív hatással volt a forint árfolyamára, de a miniszterelnök szavai ráerősítettek erre. 

Egy ásványvizet nem megfelelően ütöttek be a pénztárgépbe, 12 napig lesznek zárva.

Az NMHH 2023-as költségvetési javaslatában kétmilliárd forintot különítettek el a munkatársak motiválására.

Az új szabályozás pénteken már életbe is lép.

Mark Zuckerberg nem győzte meg a befektetőket a metaverzummal.

Bár nem minden hazai ismert embert ráz meg anyagilag az infláció, a rezsirobbanás és a forint gyengülése, sokan reagáltak keresetlen szavakkal egy-egy nyugtát, számlát vagy árfolyamhírt szemlélve.

Három hónapja nem volt olyan alacsony a gáz világpiaci ára, mint most – a kormány által „szankciós inflációnak” nevezett folyamat, valamint az energiacégek konspirálásának ellenére. Magyarországra is begyűrűzik az árcsökkenés, de erre még kicsit várni kell. Egyelőre azt a gázt használjuk, amit még korábban, drágábban szeretünk be. 

Az orosz elnök egy korábbi rendelet alapján döntött így, a jogszabály különleges gazdasági intézkedéseket tett lehetővé azokkal az államokkal szemben, amelyek „barátságtalan lépéseket” tettek. 

Hónapok óta nem látott mélypontra esett vissza a gáz ára a holland gáztőzsdén – ez az érték befolyásolja azt is, hogy mennyibe kerül Magyarországon a gáz. A tőzsdén augusztusban 1 köbméter gáz 1300 forintba került, ma a harmadába, 432 forintba. Ám mégsem számíthatunk arra, hogy decembertől érdemben csökken itthon a fogyasztói ár. Ennek az az oka, hogy hosszú távra kell gondolnunk. Hogy megértsük, miért esett ilyen drasztikusan az ár, vissza kell mennünk az időben februárig, az orosz-ukrán háború kirobbanásáig, amikor elindult az emelkedés.

Október végén elkezdik kiküldeni a számlákat, ha pedig több is érkezik egyszerre, akkor részletfizetést is lehet kérni. 

Heteken belül 150 forintnál is többe kerülhet egy tojás a GKI szerint. Az aszály és az energiaválság Európa szerte felhajtotta az árát, de Magyarországon nagyobbat drágult, mint a legtöbb uniós tagállamban. Már most 100-140 forintot kérnek darabjáért, a tavalyi ár két és félszeresét.

Az egymilliárd forintnál többet érő ingatlanok után 1 százalékos adót kell fizetni. De csak a Margitszigeten tud adót kivetni a Fővárosi Önkormányzat, de Karácsony Gergelyék bíznak abban, hogy a kerületek is követik a példát. 

Érdemes betárazni a kocsikból.

Ez még nem az a rendelet, amit Gulyás Gergely ígért, az éjszaka megjelent szöveg csak a csatlakozási díjról rendelkezik.

A magyar kormány a rezsicsökkentésben hisz, Európa más országaiban azonban számos más eszközzel támogatják a növekvő rezsivel szembesülő családokat. A Házon kívül Nyugat-Európába költözött magyar családokat kérdezett arról, aggódnak-e a rezsiszámláik miatt, és mennyi segítséget kapnak az államtól a kifizetésükhöz.

22 ezer forinttal, havi 196 ezerre nőhet az átlagnyugdíj januártól – miután a gazdaságfejlesztési miniszter az RTL Híradó kérdésére azt mondta, egyelőre 13 százalékos emelésre számíthatnak a nyugdíjasok. A költségvetésnek több mint 500 milliárd forintjába kerülhet a korábban tervezettnél nagyobb emelés a Nyugdíjguru.hu szerint. Ők úgy számolnak, 300 ezren jövőre is havi 100 ezer forintnál kisebb ellátást kapnak majd.

Bár hétfőre ígérte Gulyás Gergely miniszter, még ma sem jelent meg a kormányrendelet az új napelemes szabályozás részleteiről. Már csak 6 nap maradt, aki ezután jelenti be igényét napelemes rendszerre, nem tölthet vissza áramot a hálózatra. A felhasználók között nagy a bizonytalanság a részletek miatt, volt, aki az RTL-nek arról beszélt, elállna a még meg nem valósult, 100%-os támogatású napelemes pályázatától, ha kiderülne, az sem éri meg.

Interjúban mondta el Ferencz Orsolya, hogy miért fontos Magyarországnak, hogy Farkas Bertalan után újra embert küldjön az űrbe.

A közgazdász szerint, amit a kormány művel, annak a vége mindig bizalomvesztés, hiány, lecsúszás.

Nagy, fájdalmas döntést készül meghozni az Adidas, ugyanis a összes forgalmuk mintegy 8 százaléka a Yeezy eladásaiból származik.

Egyre több bank vezeti be a fizetési kérelmet, amely jóval nagyobb mozgásteret hagy a fizető félnek, mint a csoportos beszedési megbízás, mindezt kedvezményes áron vagy ingyen. Magánszemélyek között már most is működik, de később általánossá válhat a használata. De hogyan működik ez az ismeretlen új szolgáltatás?

A kormányzati tájékoztatás szerint a szigorítás október végéig van hatályban, nem tervezik meghosszabbítani.

Addigra egyharmadára csökkentjük a felhasznált, jelenleg zömében Oroszországból importált földgáz mennyiségét – mondta a miniszter.

Törvényt módosítana a kormány.

A kormány nyáron még azt mondta: dolgoznak azon, hogyan támogathatják azokat, akiket az áremelés a leginkább sújt. 

A szakszervezetek úgy számolnak, a cégek többsége egy forinttal sem támogatja a távmunkát.  

A drágulás oka a szakértők szerint az autók gyakoribb használata, a javítói óradíjak és az alkatrész árak emelkedése.

A benzin esetében az árváltozás mértéke bruttó 25 forint, míg a gázolaj esetében bruttó 22 forinttal csökken a beszerzési ár.

A válság előtti időszakhoz képest viszont még mindig túl drágán lehet gázt venni.