Ez akár bruttó egymillió forintos pluszbevételt is jelenthet az Magyar Nemzeti Bank elnökének.

Elő a szelvényekkel!

A KSH szerint tavaly 1,6 millióan nélkülöztek, a GKI úgy számol, idén ez a szám a kétszeresére ugorhatott.

Bajba kerülhet a karácsonyi menü?

A két német sportszergyártó rivalizálása azóta tart, hogy az Adidas-alapító Dassler-fivérek külön utakra tértek.

Irreális hozamokat ígértek a befektetőknek.

Farkas András nyugdíjszakértő számolta ki, hogy mennyi lesz az annyi.

Erre senki nem számított.

Hernádi Zsolt szerint a harmadik negyedév  nagyon szűkösnek bizonyult ellátásbiztonsági szempontból.

Egyre többet fizetünk a boltban, egyre magasabb a rezsiszámla, és láthatóan napról napra kevesebbet ér a pénztárcánk tartalma. Ha valakinek sikerül is félretennie, újabb dilemmát kell megoldania: mit tegyen, hogy pénze megőrizze az értékét? A Fókusz ennek járt utána.

Akár 40 százalékkal többe kerülhet a hal idén karácsonyra, és már az alma is drágul. Ráadásul még csak most kezd beépülni az árakba a rendkívüli aszály hatása, emiatt fél évig tovább drágulhatnak az élelmiszerek. Az aszály veszélye pedig nem múlt el, a Meteorológiai Szolgálat adatai szerint októberben a sokéves átlag ötödénél is kevesebb csapadék esett.

„Reflektálódni fognak” – jelentette ki. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő.

A rezsicsökkentett ár ugyanis így is óriási veszteséget okoz az állami cégnek.

Tíz éve nem látott szintre drágultak a lakáshitelek a hosszúhétvégén, tovább emeltek a bankok a jegybanki kamatemelés hatására. Már 42 százalékkal magasabb törlesztőt kérnek a bankok ugyanazért, mint tavaly –  az általunk kérdezett szakértő szerint. A személyi kölcsönök havi részlete 11 százalékkal ugrott meg. A Portfolio úgy számol, legalább harmadával visszaeshetett a hitelfelvevők száma.

Öt másik európai országgal együtt kerültünk rossz társaságba.

Korábban azért függesztették fel a szállítást, mert az oroszok által megszállt Szavasztopolnál bombatámadás ért orosz hajókat. 

A kormány által meghirdetett Gyármentő Program keretében online lehetett regisztrálni.

A csaknem 1,6 milliárd eurós deficit még nagyobb történelmi rekordot jelent, mint az előzetes adat. Pedig a külkereskedelem is élénkült.

A lengyeleknél jövőre kétszer is emelik, már januártól meghaladhatja a havi bruttó 300 ezer forintot.

Főként a hamvasztás ára emelkedhet, mert az ezzel foglalkozó vállalkozások akár tizenháromszoros áron kaphatnak energiát a korábbiakhoz képest.

A Népszava szerint a magyarok még mindig ragaszkodnak a futárokhoz. 

A boltlánc kasszásai arra panaszkodnak, hogy a vásárlók „nekik esnek az árak miatt.”

Az óbudai lakótelepeken a 2020-as adatokhoz képest 37 százalékkal emelkedtek a panelotthonok átlagos négyzetméterárai. 

A Magyar Posta a napokban jelentette be, hogy országszerte 210 településen 366 hivatalt bezár energiatakarékossági okokból. A cég szerint az intézkedés az emberek 87 százalékát nem érinti. Leginkább a betegek és a nyugdíjasok tartanak a bezárásoktól. 

Az oroszok kiléptek a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásból.

Az eddigi 27 helyett az orvosbérek 30 százalékára emelkedne a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók bére az egészségügyben - az egyik szakszervezet szerint ezt ígérte nekik Takács Péter államtitkár. De ezt a béremelést sem tartják elegendőnek. Korábban arra is ígéretet kaptak, hogy erről még októberben a kormány elé kerül a javaslat, de a Belügyminisztérium adásunkig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ez megtörtént-e.

Miközben Orbán Viktor néhány napja újabb termékek árstopját jelentette be, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az Európai Bizottság által tervezett ársapka típusú intézkedés káros. A magyar kormány ellenzi ugyanis, hogy az Európai Unió határozza meg, mennyit fizethetnek maxiumum a tagállamok a gázért. A DK szerint, ha a kormány nem ragaszkodna az orosz gázhoz, olcsóbban vehetne a piacon.

„Havi 93 ezer forint, ennyi a nyugdíjam. Ön szerint mire elég?” – tette fel a kérdést a nő.

Az egész Európai Unió termésveszteséggel néz szembe.

A szakszervezetek szerint a növekvő energiaárak miatt várhatóan a temetkezések is drágábbak lesznek.

A KSH legfrissebb adatai szerint harmadik hónapja nő a munkanélküliség Magyarországon, a gazdasági lassulás hatására.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar versenyképeség egyik alapja az olcsó munkaerő. 

Az általános iskolák, stadionokban, uszodákban, tornacsarnokok  kivételével a többi állami intézményben marad a dráguló energiaárak miatti maximum 18 fokos hőmérséklet. 

Újabb termékek árát maximalizálná a kormány – erről Orbán Viktor beszélt az állami rádióban. Azt azonban nem közölte, mik kerülhetnek be az árstopos körbe. A hivatalos adatok szerint a kenyér és a sajt drágult leginkább az elmúlt egy évben. A Híradónak nyilatkozó vásárlók szívesen látnának több árstopos terméket, a kereskedőknek és a termelőknek azonban újabb terhet jelentene az intézkedés. A GKI vezérigazgatója szerint az árstop nem mérsékli, hanem éppen gyorsítja az inflációt.

November 2-tól majdnem húsz állomáson már csak szerződött, vállalati partnereket szolgálnak ki.

Kérdés, van-e még olyan üzlet, ahol Mészáros nincs jelen. 

A gazdasági kamara helyi vezetője azonos feltételeket követel. A magyar cégek sokáig jelentősen olcsóbban tankolhattak. Ahogyan a szlovén vállalkozások is. Ez az osztrák cégek egy részének olyan versenyhátrányt jelentett, amit nem tudtak kigazdálkodni. 

A költségcsökkentés érdekében bezárnak 366 fiókot is, a vállalat „a háború és a szankciók miatt kialakult, egész Európát sújtó energiaválságra” hivatkozik. 

Már az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése is negatív hatással volt a forint árfolyamára, de a miniszterelnök szavai ráerősítettek erre. 

Egy ásványvizet nem megfelelően ütöttek be a pénztárgépbe, 12 napig lesznek zárva.

Az NMHH 2023-as költségvetési javaslatában kétmilliárd forintot különítettek el a munkatársak motiválására.

Az új szabályozás pénteken már életbe is lép.

Mark Zuckerberg nem győzte meg a befektetőket a metaverzummal.

Bár nem minden hazai ismert embert ráz meg anyagilag az infláció, a rezsirobbanás és a forint gyengülése, sokan reagáltak keresetlen szavakkal egy-egy nyugtát, számlát vagy árfolyamhírt szemlélve.

Három hónapja nem volt olyan alacsony a gáz világpiaci ára, mint most – a kormány által „szankciós inflációnak” nevezett folyamat, valamint az energiacégek konspirálásának ellenére. Magyarországra is begyűrűzik az árcsökkenés, de erre még kicsit várni kell. Egyelőre azt a gázt használjuk, amit még korábban, drágábban szeretünk be. 

Az orosz elnök egy korábbi rendelet alapján döntött így, a jogszabály különleges gazdasági intézkedéseket tett lehetővé azokkal az államokkal szemben, amelyek „barátságtalan lépéseket” tettek. 

Hónapok óta nem látott mélypontra esett vissza a gáz ára a holland gáztőzsdén – ez az érték befolyásolja azt is, hogy mennyibe kerül Magyarországon a gáz. A tőzsdén augusztusban 1 köbméter gáz 1300 forintba került, ma a harmadába, 432 forintba. Ám mégsem számíthatunk arra, hogy decembertől érdemben csökken itthon a fogyasztói ár. Ennek az az oka, hogy hosszú távra kell gondolnunk. Hogy megértsük, miért esett ilyen drasztikusan az ár, vissza kell mennünk az időben februárig, az orosz-ukrán háború kirobbanásáig, amikor elindult az emelkedés.

Október végén elkezdik kiküldeni a számlákat, ha pedig több is érkezik egyszerre, akkor részletfizetést is lehet kérni. 

Heteken belül 150 forintnál is többe kerülhet egy tojás a GKI szerint. Az aszály és az energiaválság Európa szerte felhajtotta az árát, de Magyarországon nagyobbat drágult, mint a legtöbb uniós tagállamban. Már most 100-140 forintot kérnek darabjáért, a tavalyi ár két és félszeresét.