15-20 százalékkal csökkenhet a gáz fogyasztói ára Magyarországon

Nem érkezik gáz az Északi Áramlaton, közben viszont dúl a háború, az energiatermelő országok Putyin oldalára álltak, és a fázósabbak számára lassan már el is kezdődik a fűtési szezon – a felszínen meglepőnek tűnhet, mégis ilyen környezetben kezdtek csökkenni a gázárak. A földgáz piaci ára augusztusban tetőzött – ekkor még 320 dollár körül volt – ám mostanra ennek mindössze nagyjából 30 százalékára, száz dollár körülire esett az ár.

Mostanra kiderült, hogy az orosz gáz kipótlására tett intézkedések Európa-szerte jó ötletnek bizonyultak, más gázkitermelők pedig több mint hajlandók arra, hogy átvegyék az orosz ellátás helyét. Viszont kérdés, hogy hol áll meg majd az árcsökkenés, mi várható a télen – valamint az is, hogy a pénztárcánk is megérezheti-e a csökkenést.

Holoda Attila energetikai szakértő szerint a fogyasztói gázárakban nem várható akkora csökkenés, mint a piaci árban, mert 

az a gáz, ami eljut a magyarokhoz, több forrásból származik – részben abból, amit még korábban, drágán vettünk. Szerinte az árcsökkenés nagyjából 15-20 százalékos lehet, és ez nem mostanában következik be. 

„Ahogy az ár emelkedése is másfél-két hónap után érte el a fogyasztókat, úgy a csökkenése is nagyjából ennyi idő alatt fogja” – értékelte a helyzetet. Ez ráadásul relatíve tényleg nem túl jelentős arányú változás. Emlékezzünk csak vissza, hogy még a háború előtt, a covid miatt hatszorosára ugrott a gázár: így érte el januárban a 85-90 eurót, ahonnan aztán az új válság lökte háromszáz fölé.

Bespájzoltunk gázból

Az orosz gázellátás már a háború kezdete óta szakadozni kezdett. A Gazprom jellemzően technikai hibákra fogta a problémát, de sejteni lehetett, hogy Putyin kormánya a múltbéli gyakorlathoz hasonlóan most is politikai fegyverként használja a gázt. Végül augusztusban állt le teljesen a szállítás Európába, amit szeptemberben az Északi Áramlat vezetékek rejtélyes szabotázsa követett – emiatt az Északi Áramlat egy ideig használhatatlanná is vált. Több orosz gázvezeték, például a Yamal, a Török Áramlat és a Testvériség viszont még mindig üzemel.

Putyin felajánlotta – némileg cinikusan –, hogy a soha be nem üzemelt Északi Áramlat-2-n szívesen ad el gázt, de az EU eddigre már mondhatta, hogy „kösz, de megoldottuk máshogy”. Ahogy Daniel Freund EP-képviselő korábbi interjúnkban elmagyarázta, az utóbbi időben szükségessé vált „kényelmetlen utakat” tenni a gázért az EU-s tisztviselőknek olyan országokba, mint például Szaúd-Arábia. Az unió szorgalmazására számos ország és cég is komoly bevásárlókörútba kezdett: 

csak úgy jöttek-mentek a szállítóhajók Európa és több ország, köztük az USA és Katar között.

A betárazás pedig meghozta a gyümölcsét. Jelenleg Európa gáztározói átlagosan 90 százalékban telítettek, míg tavaly ebben az időszakban kevesebb mint 80 százalékon álltak. A szűkülő kereslet pedig logikusan vezetett ahhoz, hogy leesett a gáz ára. Massimo Di Odoardo, a Wood Mackenzie nevű cég elnökhelyettese nemrég a New York Times-nak úgy fogalmazott: 

Annyi gázt táraztak be, amennyit pár hónappal ezelőtt csak álmodni mertek volna.

Holoda azonban rámutatott: mivel senki nem várta, hogy a gáz ára ilyen mértékben csökkenni kezdjen, a cégek és a nemzetek beletörődtek abba, hogy ezt a bespájzolást még magasabb piaci árak mellett végezzék el. „Lehet, hogy most olcsó a gáz, de a tárolókban lévő gázt még drágán vettük” – mondta.

Az áreséshez hozzájárul az is, hogy októberhez képest egyelőre szokatlanul enyhe az idő, és amikor eljönnek a hideg napok, ismét megnőhet a kereslet. Ezen a télen viszont szinte biztos, hogy nem lesz gázhiány: a magyarországi tározókban felhalmozott gáz ugyanis Holoda becslése szerint nagyjából száz napig lenne elegendő az ország számára, emellett a piac – még az oroszok egyre csökkenő részvételével is – él és virul.

A jövőbeli áremelkedésre utal az is, hogy a piacon már előre kereskednek azzal a gázzal, ami csak a télen fog megérkezni Európába – ezek a üzletek pedig jelentősen megemelt áron köttetnek, így a fogyasztó még kevésbé érezheti a csökkenést. Az NYT emlékeztet: az európai gázárak mindig is magasak voltak világviszonylatban, és ezt a mostani ingadozás sem változtatja meg. 

Most az okozza a csökkenést, hogy túl sok gáz van a piacon, de ez el fog múlni

 – mondta Holoda. Szerinte „jövőre azért megint lesz majd egy időszak, amikor véget ér a tél, csökkenni fog az igény” és ismét visszaesnek az árak.

Mit intézett Szijjártó?

A hazai gázár esete azért is lehet különleges az EU-n belül, mert egyedül a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter egyezkedett különutasként Moszkvával a gázszállításról. Arról számolt be: stabilan kapjuk a gázt a Török Áramlaton keresztül, ami a magyar lakosság mindennapjait biztonságossá teszi.

„Persze leírta mindenki, hogy micsoda egy szar alak vagyok, hogy a Lavrovval találkoztam New Yorkban” – mondta. – De az a kérdésem, hogy ha én ott nem találkozom vele, akkor ki tudja garantálni, hogy a késleltetett fizetést meg tudjuk oldani a Gazprommal? Vagy ki tudja garantálni, hogy a garantált 5,8 millió köbmétert a Gazprom naponta behozza nekünk” a jelenleg a tárolókban lévő 5,2-5,3 milliárd köbméter mellé?

Holoda azonban nem igazán érti Szijjártó logikáját. A szakértő arról beszélt: „azt is bejelentette, hogy nem veszünk részt a közös EU-s beszerzésben. Ami egy nagy butaság. (…) Nemcsak a tárolókból élünk, hanem van hazai termelés és import is” – mondta. Az import mértéke pedig egyre nő, és 

a világpiacon jobb árakat tudnak tárgyalni maguknak azok a vevők, akik közösen vásárolnak nagyobb tételben – az EU-s közös gázvásárlások mögött is ez a gondolkodás van. 

A szakértő így nem tartja feltétlenül bölcs döntésnek, hogy a magyar kormány különutaskodik és egymaga vesz kevesebb mennyiségű gázt ahelyett, hogy a közös EU-s beszerzésre hagyatkozna.

Hogy Szijjártó Péternek ezeket miért kell külön bejelenteni, azt én nem értem. Hacsak nem a Moszkva melletti hűségének jeleként értékeljük.

– tette hozzá. Arról is beszélt: a magyar-orosz szerződésben szereplő árformula „bizonyos mértékig” követi a holland tőzsdei árat. Márpedig ha a tőzsdei ár csökken, akkor ennek majd mi is haszonélvezői leszünk – ez történhet másfél-két hónap múlva, még ha tényleg ki is maradunk a közös uniós beszerzésből.

Az Európai Tanács nemrég arról fogadott el egy állásfoglalást, hogy az energiaválságért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség – ezt Orbán Viktor is megszavazta. Eközben itthon az uniós szankciókat okolja a kormány és a miniszterelnök a magas energiaárakért. A kormány az RTL Híradó kérdésére úgy finomított az álláspontján: az energiaválság „már nemcsak az orosz agresszió, hanem a brüsszeli szankciók miatt is van”.

A gázárak csökkenéséről Holoda Attila még október első felében a Reggelinek is nyilatkozott:

Nyitókép: Rosta Tibor / MTI