Az olajóriások Putyint választották, és ennek mi fizetjük meg az árát

Nem volt elég magas a benzinár? Akkor fantasztikus újdonsággal szolgál az OPEC, azaz a kőolaj-exportáló országok szervezete. A nemzetközi szervezet múlt heti találkozóján arra jutott, hogy korlátozni fogja a kőolaj kitermelését, ezzel mesterségesen felhajtva az energiahordozó árát. A 13 országot tömörítő szervezet a világ olajforrásainak 81,5 százalékát kontrollálja, így a lépés jelentős.

Az afrikai és közel-keleti országokból (plusz Venezuelából) álló OPEC – aminek a legbefolyásosabb tagja Szaúd-Arábia – korábban többször is konfliktusba keveredett Moszkvával, ám ez a lépés egyértelműen kedvez Vlagyimir Putyin kormányának. A szervezett bécsi központjában tartott múlt heti tárgyaláson jelen volt Alekszandr Novak orosz képviselő is, aki a Mandiner szerint azzal az „egyértelmű megbízatással érkezett Moszkvából, hogy visszatornázza az olaj árát három számjegyes szintre.” 

Egy hordó olaj ára jelenleg 93-94 dollár között mozog, szóval nem is végzett teljesen csapnivaló munkát.

A válasz sem maradt el: többen azzal vádolták meg a szaúdiakat, hogy Oroszország oldalára álltak az orosz-ukrán háborúban, Joe Biden amerikai elnök pedig arról beszélt, hogy „teljesen át kell értékelni” a két ország kapcsolatát. Egy demokrata szenátor rögtön törvényjavaslatot nyújtott be, hogy leállíttassa a Szaúd-Arábiába irányuló amerikai fegyverexportot. Ez azért lehet jelentős lépés, mert az amerikai fegyverkivitel egynegyedét teszik ki a szaúdi vásárlások – ezt még Donald Trump tárgyalta le.

Bident azért is érintheti érzékenyen az áremelkedés, mert az elnök és pártja a félidős választásokra készül, amiket november 8-án tartanak. Az előrejelzések szerint a képviselőházban és a szenátusban is előretörhetnek az ellenzékben lévő republikánusok, és a drágulás semmiképp sem javítja a demokraták esélyeit.

De hogy jön a képbe Magyarország, és hogyan befolyásolhatja ez a lépés a háborút?

Stabilizál, vagy destabilizál?

Az OPEC+ – tehát a szervezetet és közeli szövetségeseit tömörítő társaság – közleményében arról írt: a döntés „tisztán gazdasági okokból született, és azt egyöntetűen hozták meg a tagállamok”. Hozzátették: „az OPEC+ tagjai felelősségteljesen cselekedtek, és a helyes döntést hozták meg” azzal, hogy napi kétmillióval csökkentik a kitermelést 42 millióra.

Az OPEC+ legutóbb 2020-ban csökkentette a termelést, amikor a lockdown miatt visszaesett a vásárlók száma, és szintén fel kellett nyomniuk valahogy az árat. Azóta viszont folyamatosan növelték a termelést egészen mostanáig. A döntés annyiban érthető, hogy a Bloomberg adatai szerint június óta valóban csökkenni kezdett az olaj ára – igaz, ettől még szintje bőven meghaladta a járvány előtti szintet is.

A Reuters szerint a kitermelés mostani csökkentése – ami meglepetésként érte a Nyugatot, ahol eddig is komoly fejfájást okoztak az elszabaduló árak – valóban az oroszoknak kedvez. A megállapodás értelmében ugyanis a saját termelési kvótájukat nem kell csökkenteniük: eddig is bőven a számukra megállapított határérték alatt mozogtak.

Így Oroszország ugyanannyi olajat adhat el, mint eddig, csak drágábban.

A lépés nyomán főleg Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek fogja lejjebb tekerni a termelést, tehát ezek az országok gyakorlatilag tesznek egy szívességet Moszkvának a stabilizálás nevében. Azonban gyanítható, hogy elsősorban nem az oroszoknak akarnak jót, hanem az amerikaiaknak rosszat: a szaúdi tisztviselőket felháborította az iráni atomalku washingtoni kezelése, de a jemeni offenzívájukhoz nyújtott támogatás visszavonása is. Ezen felül – habár Joe Biden és a szaúdi herceg nemrég találkozóval próbálták rendezni hűvös viszonyukat – az USA még mindig nem mondott le arról, hogy számon kérje a rezsimen Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolását.

Jorge Leon, a Rystad nevű energetikai piacelemző cég igazgatóhelyettese szerint „a magasabb olajárak elkerülhetetlenül hozzáadnak az inflációs problémákhoz, ami ellen a világ központi bankjai küzdenek”. Ahogy számos más országban, Magyarországon is jelentős alapkamatemelésekre kényszerült a jegybank: ahogy mi is beszámoltunk róla, 22 éve nem látott szintre, 13 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank szeptember végén. Matolcsy György ekkor arról beszélt, hogy további emelés nem várható – azonban az erről szóló döntések meghozatalakor ezentúl az OPEC+ lépését is figyelembe kell venni.

Még fájdalmasabbak lehetnek a szankciók

A novembertől érvényes termeléscsökkentés igazán a jövő évben éreztetheti hatását. Ekkor lép ugyanis életbe az uniós szankciók nyolcadik csomagja, amelynek értelmében a legtöbb EU-s ország – a magyarok kivételével – leállítja az orosz olaj importját. Mindez pedig tovább emelheti az árakat Európában.

Viszont lehetséges, hogy Ázsiában épp hogy az ellenkező hatást váltják ki a szankciók, aminek Moszkva sem fog örülni. Az oroszok a háború kezdete óta egyre nehezebben találnak piacot fő exportcikküknek, az elemzők pedig arra számítanak, hogy az ázsiai piacon lejjebb kell majd vinniük az árakat, hogy vevőt találjanak. Emellett – habár az OPEC+ ezt nem írta elő – ők is arra kényszerülhetnek, hogy kevesebbet termeljenek.

Norbert Rücker, a Julius Baer nevű svájci bank képviselője arról beszélt, hogy megnövekedhetnek a feszültségek az olajtermelő és az olajfogyasztó országok között. A Nyugat pedig arra kényszerülhet, hogy ha fent akarja tartani az oroszok elleni szankciókat, akkor a más országok ellenieket enyhítse: 

így a venezuelai kormány, de a mostani véres tüntetésekkel gyakran a hírekbe kerülő iráni vezetés is végső soron jól járhat.

Európa viszont mindenképp a vesztesek közé tartozik. A Guardian arról írt, hogy arra lehet számítani: az IMF a héten pesszimistább jóslatot közölhet a jövőbeli gazdasági növekedésről. Erik Nielsen, a UniCredit szakértője arról beszélt, hogy az OPEC+ döntése és az USA reakciója is „riadót fúj” Európának. „A kínálati sokk radikálisan csökkentette a reálbéreket, most pedig ráadásul egy keresleti sokk is várható” – mondta.

Az USA azonban eddig csak ígérte a kemény fellépést, konkrét lépéseket nem tett. Ne is lepődjünk meg, ha nem fog: az energiacégek lobbija ugyanis elég erős az országban, ők pedig szaúdi és orosz kollégáikhoz hasonlóan örülnek a helyzetnek. A CNN emlékeztet, hogy ezeknek a vállalatoknak a részvényárfolyamai folyamatosan nőnek a háború kezdete óta. Az OPEC+ döntése után pedig az Exxon Mobilt, a Chevront és a Phillipset is tömörítő energiaszektor 15 százalékot erősödött a tőzsdén.

Nyitókép: Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen a hivatalos látogatáson Szaúd-Arábiában tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Szalmán bin Abdel-Azíz szaúd-arábiai király a rijádi fogadási ünnepségen 2019. október 14-én. MTI / EPA / Szputnyik / Alekszej Nyikolszkij