Egy közép-európai országokat vizsgáló összehasonlító kutatás rávilágított, hogy Magyarország kiemelkedően fogékony a téves és torzított információkra. A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott, amelyek rávilágítanak a magyar társadalom dezinformációval szembeni sebezhetőségére és annak hosszú távú következményeire.

Elon Musk közösségi oldalán azóta azt is megfejtették, milyen „titkos üzenet” lehet az a háttérhatalomtól, hogy a reklámban az iskola táblájára a „harmadik lecke” feliratot írták, a merénylőről pedig megfejtették, hogy nemcsak zsidó, hanem még törpe is. Alusapkákat fel!

Érezhetően nőtt az orosz propaganda „színvonala”, már újságírók számára is nehéz lehet megállapítani egy-egy cikkről, hogy nagy múltú amerikai lap, vagy egy pár hónapja létrehozott orosz AI-trollszájt osztotta-e meg őket. A masszív csalássorozat háttérben egy volt floridai rendőr áll.

Noam Chomsky felesége cáfolta a kedden elterjedt hírt, amely szerint Brazíliában elhunyt a 95 éves amerikai nyelvész.

Az orosz dezinfomációk kiszűrésére létrehozták az Ukrán Kommunikációs Csoportot.

Az uniós bürokrácia valóban sok fejvakargatásra ad okot, és elég bonyolult. Ennek nyomán az utóbbi évtizedekben számtalan „euromítosz”, azaz az EU-ról szóló álhír terjengett a médiában. Kvízünkben most tesztelheti tudását arról, hogy az unióról szóló vad hírekből melyik igaz, és melyik nem.

A júniusi európai parlamenti választások közeledtével megszaporodtak az álhírek, a manipulált tartalmak és a dezinformáció a közösségi médiában. Az rtl.hu Krekó Péter politikai pszichológust, a Political Capital igazgatóját kérdezte a platformok felelősségéről, a technológia bevetésének lehetőségéről a kampányokban és arról, hogyan védekezhetünk a manipulált tartalmak ellen.

Egy felmérés szerint az oroszpárti dezinformáció mintegy öt százalékát tudták beazonosítani a Meta rendszerei, és megtenni a szükséges óviintézkedéseket.

Már az Európai Bizottság is aggódik amiatt, hogy a mesterségesintelligencia-alapú chatbotok hamis információkat terjesztenek az EP-választásról.

A napokban vírusként terjedt a közösségi médiában az álhír, hogy meghalt III. Károly brit uralkodó. Elsőként az orosz sajtó számolt be erről, hivatalos forrásokra hivatkozva, még az egyik orosz híradóban is beszéltek a rejtélyes halálesetről. Bár percekkel később kiderült, hogy a hír nem igaz, több szakértő is arra figyelmeztet, hogy a közösségi média álhíreivel érdemes résen lenni. Feledy Botond külpolitikai szakértő pedig arról beszélt, az ehhez hasonló álhírek bizonytalanságot és káoszt teremtenek és épp ez a Putyin-rezsim célja.

 Fake news özön indult III. Károly haláláról, a brit diplomáciának kellett az álhíreket cáfolnia.

A Barcelona egykori legendáját nemi erőszak miatt korábban 4,5 év börtönre ítélték, és már megszigorították a megfigyelését, miután összetört a börtönben.

A Ripost korábban azt írta, hogy egy arab diák ejtett túszul tanárokat, a rendőrség szerint viszont csupán pár percig nem engedett ki egy pedagógust a tanári szobából.

A magyar popkultúra két csillagát, Azahriah-t és Szoboszlai Dominikot kombinálták össze a mesterséges intelligencia bevetésével. Online lapok azonban hamisan tálalták a hírt.

Sokan már a 2022-t is rémesnek látták, az idei év azonban talán még pocsékabb lett a tavalyinál. Magyarország recesszióba süllyedt, az infláció januárban történelmi csúcsot döntött, óriásit zuhant az életszínvonal és újabb, az egész világra veszélyes következményekkel járó háború robbant ki Izrael és a Hamász között, miközben egyre jobban átalakul a világpolitika térképe. De mi vár ránk 2024-ben? Több pénz, magasabb életszínvonal, békésebb világ? Vagy épp ellenkezőleg? 

De más hírességeket is kihasználnak Putyin propagandistái, például Elvis volt feleségét.

Ki támadott meg kit, és ki éheztet kit? Működnek-e a szankciók? Támogatta-e egész Európa Hitlert, és kik a mai nácik? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésre keressük a válaszokat cikkünkben. Mint az alábbiakból kiderül, az orosz propaganda előszeretettel vádol másokat azzal, amit éppen a putyini Oroszország tesz. 

Szerencsére ezidő alatt a valóságban egy világháború sem tört ki.

Az izraeli háború nem csak a fronton zajlik, hanem az interneten is. Egyre több, gyakran erőszakos felvétel és hír ömlik ránk a közösségi médiában, sokszor nehéz eldönteni, hogy igazak-e. Pár éve még a Twitter is hiteles platformank számított, ma már inkább az ellenkezőjére „jó példa” Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő szerint. A videóból kiderül, hogyan tudjuk ellenőrizni egy hír valóságtartalmát, és milyen forrásokból érdemes tájékozódnunk.

A Hamász, mint számos más terrorszervezet, aktívan, hozzáértéssel kezeli közösségi felületeit, nagy figyelmet szán az ott terjesztett propagandára. Ezt olyan környezetben – a Twitteren – műveli, amelynek tulajdonosa egyenesen büszkélkedik azzal, hogy feladja a tényellenőrzést és a gyűlöletbeszéd elleni harcot. Elon Muskot az EU komolyabban is megregulázná, a Twitter pedig visszakozni látszik, de vajon nem késett el ezzel?

A lehető legrosszabbat híresztelik a rapperről. Szerencsére nem igaz.

A csatorna főműsoridős programjaiban a sztárműsorvezetők folyamatosan az elcsalt választásról beszéltek, miközben tudták, hogy ez a vád légből kapott.

Az orosz külügy és a londoni orosz nagykövetség által is megosztott videófelvételen állítólagos ukrán katonák támadnak egy nőre és egy csecsemőre.

A WHO igazgatója álhírterjesztéssel vádolja a milliárdost.

Az Instagram és a TikTok is közölt számokat, a Twitter azonban értékelhetetlen jelentést adott le.

Pedig mostanra valószínűleg észrevette volna a világ, ha atombomba robbant volna Törökországban.

A közösségi médiában indítottak hadjáratot ismeretlenek a svéd hatóságok ellen. A vád az, hogy muszlim gyerekeket rabolnak el. Az ügy már ott tart, hogy őröket fognak állítani a szociális intézmények elé.

Több kormánypárti médiumot is kiemelt a szervezet.

Olyan emberekre sincs szüksége, akik a gyűlöletbeszédet moderálták.

Az RTL Híradójánál többéves hagyomány, hogy a szilveszterkor a napi hírösszefoglaló mellett valamilyen különlegességgel is készül a szerkesztőség a nézőknek. Az óévet ezúttal a Hírcsárda álhíreivel búcsúztatta a két szilveszteri hírolvasó színész: Rainer-Micsinyei Nóra és Lengyel Tamás, akik már hetek óta nagyon készültek a feladatra. A legnehezebb az volt számukra, hogy komolyan meg tudjanak szólalni egy-egy riport után, ez nem is mindig sikerült.

Hosszú sorok alakultak ki pénteken este a benzinkutakon, miután az egész országban terjedni kezdett az az álhír, hogy a kormány éjfélkor megszüntetheti az ársapkákat. Ez azonban nem volt igaz. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor pár napja azt mondta, ha a MOL nem tudja garantálni az ellátást, lépni kell. A MOL ma csak annyit írt, minden kollégájuk az ország ellátásán dolgozik.

A kormánypárti bulvárlap azt állította, hogy a párt kamu alapszervezetekkel csalt.

Az Elon Musk-féle Twitter újabb intézkedése, hogy szabad utat ad a covidos konteóknak.

Egy ellenőrizhetetlen képpel, ismétlédő helyesírási hibával

Majdnem 1 milliárd dollár kártérítésre ítélték az összeesküvés-elméleteket gyártó Alex Jonest az Egyesült Államokban. A férfi azt terjesztette, hogy az USA történelmének egyik legvéresebb iskolai lövöldözése meg sem történt, a gyászoló szülők pedig színészek. A pert az áldozatok rokonai indították, miután Jones követői folyamatosan zaklatták őket, egy kisfiú sírját le is vizelték.

Egy 2012-es iskolai mészárlásról állította azt, hogy meg sem történt.

Megrendezett videók és csalások futhattak végig a Mediaworkshöz tartozó honlapokon.

Indiában rengetegen elhitték, hogy Kínában a feje tetejére állt a világ. Az eredmény: mára elöntötték a közösségi oldalakat a trauma viccesebbnél viccesebb feldolgozásai.

Nem biztos, hogy a náci propagandaminisztert a legjobb idézni az „álhírek” elleni harcban. Az indiai miniszter mégis így tett.

Elegük van a konteókból, szerintük a platformnak kellene tennie a városról szóló téves elméletek ellen.

Pedig maga a török belügyminiszter dicsekedett ezzel.

Van, aki álhírekkel akar híres lenni, van, aki csak úgy.

Vannak, akik ebben hisznek.

Tiszta vizet öntöttek a pohárba. 

Nem, nem nyílt ki balra a második ajtó.

Az oroszok támogatottsága Magyarországon is nőtt, különös melegágya ennek a közösségi média. 

A támadásért valószínűleg az oroszok a felelősek, a Kreml terjesztheti az álhírt.

Az orosz propaganda már régóta jelen van a magyar nyilvánosságban, az orosz-ukrán háború viszont súlyosabbá tette a gondot – mondja Bognár Éva, a CEU kutatója.

A közpénzből finanszírozott fakenews-figyelő nem képes betölteni funkcióját.

A levélben a nem létező „rendkívüli és hadi állapotra” hivatkoznak Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának aláírásával.