„A szégyentelen csalók járnak igazán jól” – a Hamász mutatja meg, hogyan vált a gyűlölet és az álhírek poklává a Twitter

Túl kevés, túl későn? Linda Yaccarino, az Elon Musk tulajdonában lévő Twitter (hivatalos nevén: X) vezérigazgatója október 12-én csütörtökön bejelentette, hogy „azonosítottunk és töröltünk több száz fiókot, amely a Hamásszal állt kapcsolatban”. Emellett arról is beszélt, hogy a közösségi médiaóriás „összeállított egy vezetői csoportot a helyzet elemzésére”. A lépés azután jött, hogy a Twittert hosszú ideje keményen bíráló Európai Unió ultimátumot adott a cégnek:

24 órájuk van arra, hogy a platformot a Digitális Szolgáltatások Törvényéhez igazítsák, amely komoly moderációs kötelezettségeket tartalmaz az álhíreket és a gyűlöletbeszédet tartalmazó posztok esetében.

Amennyiben ezt nem teljesíti, Thierry Breton biztos bizonyos „büntetéseket” helyezett kilátásba, amelyek akár a Twitter korlátozását is jelenthetik az unión belül. Stéphanie Yon-Courtin EP-képviselő már egyenesen arról beszélt a Business Insidernek, hogy ha Musk nem vigyáz, akár ki is tilthatják a Twittert az EU-ból. A lapnak így nyomatékosította szavait: „ezek nem üres fenyegetések”.

Az még kérdés, hogyan fog reagálni a biztos és az EP Yaccarino bejelentésére, amely az ultimátum határideje után érkezett. A vezérigazgató azt mondta: „Nincs helye az X-en terroristaszervezeteknek vagy erőszakos, szélsőséges csoportoknak, és továbbra is valós időben fogjuk eltávolítani az ilyen fiókokat.” Közben viszont egyre hangosabban kritizálják a tulajdonos Musk kommunikációját az izraeli háború kitörése óta. A Wired szerzője egyenesen ezt a címet adta e tárgyban írt cikkének: Elon Musk keresztül-shitposztolja magát az Izrael-Hamász háborún.

Végigshitposztolni a háborút

Már a mostani konfliktus kitörésének másnapján úgy tűnt, hogy nem feltétlenül érdemes Elon Muskra hallgatni, ha megbízható információkat szeretnénk kapni Izraelről. Egy később törölt tweetben a világ leggazdagabb embere két olyan fiókot is követői figyelmébe ajánlott, amelyek a múltban antiszemita felhanggal osztottak meg tartalmakat. Az egyik – amúgy hitelesített – Twitter-fiók egy ponton azzal válaszolt egy izraeli újságíró posztjára, hogy „törődj a saját dolgoddal, zsidó”. A felhasználó Izrael állam nevét folyamatosan idézőjelben használja, a Hamász terroristáira pedig „ellenállókként” hivatkozik.

Mielőtt Musk mostani tevékenységét részleteznénk, érdemes röviden feleleveníteni a cégvezér históriáját az antiszemitizmussal, amivel korábban több cikkben is foglalkoztunk.

• Musk szeptemberben azzal vádolta Soros György egyik alapítványát, hogy a nyugati civilizáció elpusztítására törekszik. A milliárdos nem sokkal azelőtt beszélt erről, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott volna.
• Nem sokkal ezelőtt a milliárdos arról írt, hogy be akarja perelni a Rágalmazásellenes Ligát (ADL), mivel a jogvédő szervezet hamisan vádolta a platformot antiszemitizmussal. Ez már a második gyűlöletbeszéd ellen fellépő szervezet lenne, amit Musk beperel, a CCDH (a Digitális Gyűlölet Elleni Központ) után. Az ADL szerint a Twitteren megnőtt az antiszemita posztok aránya, miután Musk 2022 októberében megvette az oldalt, amely ezután több, korábban letiltott szélsőségest és konteóterjesztőt is visszaengedett.
• Egy másik alkalommal Musk az X-Men képregények zsidó származású főgonoszához, Magnetóhoz hasonlította Soros Györgyöt – ráadásul mind Soros, mind a fikciós karakter holokauszttúlélők.

Cikkajánló: A Politico 2022-es évet összegző írása szerint hosszú idő után idén leáldozott azoknak a nárcisztikus politikai-, szórakoztatóipari- és közéleti szereplőknek, akik az elmúlt évtizedben az önimádatuk révén rövid idő alatt nagyon magasra jutottak. A lap többek között Donald Trump elnökségét hozza fel példának, aki lényegében az egyszemélyes show-jának köszönheti, hogy négy éven keresztül vezethette a világ legbefolyásosabb országát. A lap szerint Trumphoz hasonlóan a figyeleméhség és az egoizmus egyvelege repítette a csúcsra Elon Muskot, Meghan Markle-t vagy épp Kanye Westet is, ők mind az önimádatukat tudták tőkésíteni.

A Wired szerint a Hamász támadása után Musk azzal múlatta az idejét, hogy konteókat osztott meg arról, hogy „a mainstream média sokkal több felvételt osztott meg a Hamász-Izrael háborúról két nap alatt, mint az orosz-ukrán háborúról két év alatt”. Emellett baráti hangnemben beszélgetett egy QAnon-aktivistával, valamint – talán hogy ellensúlyozza az antiszemitának tűnő megnyilvánulásait – muszlimellenes konteókat is terjesztett.

A Wired arra jutott, hogy most üt vissza igazán a tulajdonos korábbi lépése, amellyel fizetőssé tette a korábban a hiteles fiókokat jelölő kék pipát – ezeket manapság már boldog-boldogtalan megveheti mindössze havi nyolc dollárért. A terrorista kötődésű fiókok üzemeltetői közül is sokan bevállalták, hogy ilyen alacsony összeggel támogassák Musk törekvéseit, cserébe azért, hogy hitelesebbnek tűnhessenek a platformon, és nagyobb elérést kapjanak. Valamint hogy átverjék ezzel azon felhasználók tömegeit, akik még nem szokták meg, vagy nem is értik teljesen a platform új hitelesítési rendszerét.

Közben elvileg keményen dolgozik a Twitter „Bizalom és Biztonság” csapata, amely még júniusban vesztette el vezetőjét. Azért is nehéz a dolguk, mert Musk érkezése óta a platform algoritmusait úgy alakították, hogy a más felhasználókkal való kommunikációt, az „engagementet” helyezze mindenek elé. Így bármilyen, a háborúról szóló diskurzus prioritást kap az oldalon, függetlenül attól, hogy melyik oldalról közelíti meg a témát.

A Tech Transparency Project nemrég készült jelentése konkrét bizonyítékokkal mutatta meg, hogy a Twitter és ezáltal Musk pénzzé teszi a konfliktust, és hogy komoly anyagi motivációjuk van arra, hogy engedjék a terrorista tartalmak, illetve az álhírek minél szélesebb körű elterjedését.

Ez vezethetett ahhoz, hogy amikor Szulejmán Ahmed (önjellemzése szerint „oknyomozó újságíró”) arról posztolt, hogy az izraeliek szétbombázták Gázában a Szent Porfír templomot – amely a világ egyik legősibb, még álló temploma – több millió reakciót és továbbosztást kapott. Rövidesen aztán kiderült, hogy álhírről volt szó, de addigra az infó már a Twitteren kívül is számtalan felületet elért. A magyar médiából például a Szent Korona Rádió osztotta tovább az álhírt Telegram-profilján.

Eliot Higgins, a Bellingcat nevű portál oknyomozó újságírója rámutatott, hogy a Twitteren terjedő, nagy közönséget elérő álhírekben az a közös pont, hogy pénzért hitelesített fiókoktól származnak. „Ha Musk nem tette volna ilyen nehézzé, hogy a dezinformációt kutassuk a weboldalán, a mostani helyzet alapján jól ki lehetne mutatni az Asszád-barát, Putyin-barát tömeg és az amerikai altright összefonódását” – mondta, hozzátéve:

Musk nem adott hangot az elhallgatottaknak, csak leráncigált minket a mocsárba, ahol a szégyentelen csalók járnak igazán jól.

A Hamász számára kulcsfontosságú a közösségi média

Régi bölcsesség, már majdnem közhely, hogy önmagában egy technológia nem jó, vagy rossz, de fel lehet használni jó és rossz célokra egyaránt: a késsel például ugyanúgy lehet kenyeret szeletelni, mint embert ölni. Így van ez a közösségi médiával is, főként háborús időkben: a Twitteren, a Telegramon és a hozzájuk hasonló felületeken gyorsabban terjednek az információk, mint a hagyományos médiában, így a háború fontosabb eseményeiről is ezekből lehet először értesülni.

Korábban a neonácik, az ISIS és a tálibok is bebizonyították, hogy manapság a terrorszervezetek mesteri módon képesek használni a közösségi médiát. Nincs ez máshogy a Hamásszal sem, akik főként a Telegramon terjesztik propagandájukat, de – ahogy az a fent részletezett esetekből is kiderül – a Twitteren is meglehetősen aktívak.

A USA Today nemrég arról írt, hogy a Hamász online terrorkampánya kulcsszerepet játszott az Izrael elleni halálos támadásban. Graham Brookie, az Atlantic Council’s Digital Forensic Research Lab nevű kutatóintézet igazgatója szerint a terrorszervezet a mostani támadás során „a valós időhöz sokkal közelebb közvetít, mint a korábbi konfliktusokban”, ami azt jelzi, hogy az online stratégia „alapvető tényező volt az Izrael elleni támadás tervezésében”. A Hamász most azt használja ki, hogy Izraelben milyen elterjedt és népszerű az okostelefonok és a közösségi média használata.

Brookie és csapata is megdöbbentek az október 7-ei támadásról a közösségi oldalakra került videók, fotók és egyéb nyersanyagok sosem látott tömegén. 

A Hamász tudatos dokumentációja pedig választ ad a Musk által népszerűsített antiszemita fiók gunyorosan feltett kérdésére, tudniillik hogy miért látunk több felvételt most Izraelről, mint Ukrajnáról. Hát azért, mert a támadók szándékosan így tervezték a csapást.

Azonban a legrosszabb még csak most jöhet: a Hamász már többször is azzal fenyegetett, hogy a túszok kivégzését is élőben fogják majd közvetíteni. A jelenlegi környezetben tényleg csak annyi kérdés marad, hogy tényleg komolyan gondolják-e ezt, ugyanis a felület és a technológiai adottságok garantáltak, hogy az efféle videók is futótűzszerűen tudjanak terjedni.

Colin P. Clarke, a Soufan Group biztonsági konzultációs cég kutatási vezetője szerint nyilvánvaló, hogy a Hamász most azt a taktikát használja a közösségi médiában, amelyet korábban az Iszlám Állam és az al-Káida fejlesztettek ki. „Ez az aszimmetrikus háború természete. Olyan eszközöket kell használnod, amelyek nagyobbnak és erősebbnek mutatnak, mint amilyen valójában vagy” – mondta.

A Hamásznak semmibe sem kerül, hogy levideózzon és megosszon valamit, de a dömping miatt mindenki azt hiszi, hogy minden sarok mögött ott állnak készenlétben.

Emiatt pedig nemcsak az EU fújt riadót, hanem az Egyesült Királyság és az USA is a közösségi oldalak felelőseihez fordult, azt követelve, hogy vessenek gátat az álhíreknek és a terroristák által gyártott egyéb tartalmaknak. 

Közben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha most nem tesznek határozott lépéseket a nemzetek és a nemzetközi testületek vezetői, akkor a jövő konfliktusaiban még inkább felerősödnek majd azok az aggasztó közösségi médiás trendek, amiket most látunk. Clarke szerint ha most nem történnek meg a szükséges intézkedések, akkor a jövőben a most látott szörnyűségek „beszteroidozott” változatát fogjuk majd látni.

Riasztó, hogy már a mostani helyzet kezeléséhez is egész egyszerűen fizikailag bizonyulnak kevésnek még az olyan óriásvállalatok moderációs kapacitásai is, mint a YouTube, a Facebook vagy a Microsoft. Különböző híroldalak kérdéseire ezek a cégek elmondták, hogy extra erőforrásokat mozgósítanak a helyzet kezelésére, azonban azt majd csak a következő hetekben, hónapokban lehet megállapítani, hogy mennyire lesznek sikeresek az ellenintézkedések.

Nyitókép:  Chesnot / Ahmad Hasaballah / Getty Images