Egy floridai exrendőr gründolja Putyin mesterséges intelligenciás álhírkampányát, ahol nemcsak híreket, hanem újságokat is hamisítanak

Sokan az orosz-ukrán háború kitörésekor, 2022-ben szembesültek csak Vlagyimir Putyin rezsimjének propagandájával, amely az angol nyelvű sajtóban és közösségi médiában is terjeszkedik. Az álhírek kiszűrése sokszor a médiának is feladta a leckét, ám alapvetésnek tűnt, hogy a mainstream nyugati híroldalak – különösen a helyi sajtó – néhány fájdalmas kivétellel nem ír megalapozatlan híreket.

Most azonban már ott tartunk, hogy könnyű összekeverni a legitim angol nyelvű médiát az orosz „másolatával”, ugyanis a Kreml a mesterséges intelligencia és egy floridai exrendőr segítségével tökélyre fejlesztette a megtévesztést. 

Ezt a BBC hat hónapig tartó oknyomozása derítette ki.

A propaganda leggyengébb láncszeméből lehet az egyik legerősebb

Ön tudta, hogy Zelenszkij felesége arra használta ki a pár párizsi látogatását, hogy az amerikai hadisegélyből Bugattit vegyen magának? Ha tudta, akkor rosszul tudta, mivel ezt az álhírt is többen megcáfolták már. Az „infó” egy kevesek által ismert francia weboldalon jelent meg pár napja, majd az Elon Musk által „cenzúrátlanított” Twitteren érte el emberek millióit – nem kis részben Trump-hívő influenszereknek köszönhetően. 

És arról hallott, hogy az FBI illegálisan lehallgatta Donald Trumpot floridai birtokán? Ez is álhír lenne? Pedig a neves texasi lapban, a Houston Postban jelent meg!

Igen ám, csakhogy jelenleg nincs olyan lap, hogy Houston Post: megszűnt 1995-ben. A felismerhető név és az egyéb, profizmust sugalló allűrök miatt ezt a dezinformációt sokkal könnyebben el lehetett hinni, mint a szélsőjobb köreiben terjedő bugattis hülyeséget. Az álhír minősége jóval magasabb azoknál a hamis újságcikkeknél is, amelyek a háború kezdetekor repkedtek a fejünk felett.  Némelyekben gyanús URL-címek alatt, rosszul dizájnolt felületen, szegényes angol nyelvtudással próbáltak terjeszteni olyan hajmeresztő átveréseket, mint például azt, hogy az ukránok Romániát bombázzák.

Azonban ahhoz gyakran már nem elég egy átlagos gimnazista nyelvtudása és médiaműveltsége, hogy a mostanában terjedő álhíreken is átlássunk. Ezt Putyin és a Kreml az álhírgyártás két új szereplőjének köszönheti:

1. A mesterséges intelligenciának,
2. és John Mark Dougan leszerelt tengerészgyalogos, volt floridai rendőrnek.

A mesterséges intelligencia több ügyével is hosszabban foglalkoztunk, Dougan hátteréről pedig legyen elég annyi: a férfi 2016-ban az FBI elől menekült Moszkvába, mivel kiteregette az interneten volt kollégái személyes adatait, valamint rosszindulatú, hamis pletykákat is terjesztett róluk. Egy ilyen önéletrajzzal pedig könnyedén lehet munkát találni az orosz állami szférában.

Médiaszereplései, háborús helyszíni tudósításai, vitaműsoros megmondogatásai mellett Dougan a háttérben is aktívan tevékenykedik. Ő szervezi azt a rendkívül összetett álhírhadműveletet, amelynek sarokkövei a hamis újságok és a hamis whistleblowerek, azaz közérdekű bejelentők. Hogy lehet whistleblowert hamisítani? Itt jön a képbe a deepfake: a mesterséges intelligencia nem csak a cikkek írásában és a hamis híroldalak megtervezésében segíti az oroszokat. Az emellett hitelesnek tűnő, akár még vájt szemű elemzőket és újságírókat átejteni is képes videókat, hangfelvételeket gyárt, amiken állítólagos – a valóságban nem is létező – ukrán és amerikai bennfentesek teregetik ki a sötét titkokat.

Ezeket a szenzációs „híreket” aztán átveheti az MI-média, és akár valódi sajtóorgánumokhoz vagy influenszerekhez, hírességekhez is eljuthat, akik tovább viszik az álhírt. Közben előkerülhetnek hasonlóan valódi bizonyítékok: Olena Zelenszka Bugatti-vásárlását például egy olyan, MI-vel készített kép „bizonyította” az adásvételt igazoló számláról, ami hemzsegett a helyesírási hibáktól. Ilyen apróságok viszont nem voltak képesek megállítani a dezinformáció terjedését.

A közösségi média bugyraiban terjesztett álhírek és konteók után az orosz propaganda most már a média mainstreamjét ostromolja, ahol korábban többé-kevésbé sikeresen állították pellengérre az álhíreket. Az MI-vel azonban sokkal hatékonyabb fegyvert kaptak a kezükbe az oroszok, mint eddig bármikor: a hadművelet a propaganda egyik legerősebb láncszeme lehet.

A célpont az amerikai választó – egyelőre

A BBC oknyomozásából az is kiderül, hogy jelenleg kik tartoznak az álhírek célközönségébe. A válasz nem meglepő: az amerikai választások közeledtével a Kreml és Dougan célja, hogy minél több szavazó arra következtetésre jusson, hogy nem is érdemes Ukrajnát az ő adódollárjaikból támogatni. Azt írták, hogy tucatnyi ilyen álhírt azonosítottak, köztük a bugattis, valamint a lehallgatós álhírt.

Úgy becslik, hogy több ezer olyan hír keringhet a médiában, amellyel az amerikaiakat célozzák. Ezek általában amerikai és ukrán politikai témákról szólnak, és céljuk, hogy Zelenszkijt és Bident is rossz színben tüntessék fel. A lapnak nyilatkozó egyik szakértő azt mondta:

Elmúltak már a napok, amikor Oroszország rubelben fizet reklámokért, vagy nagyon távolról kiszúrható szentpétervári trollokkal operál. Most már úgy működik a dolog, mint a pénzmosás: addig hasznosítanak újra hamis vagy félrevezető híreket, amíg bekerülnek a mainstreambe, és bizonytalanná válik az eredeti forrásuk.

Ha pedig a 2024-es elnökválasztás Joe Biden és Donald Trump olyan szoros lesz, mint a 2020-as, akkor az efféle nagyüzemben terjesztett álhírek mérhető hatást is gyakorolhatnak a választás kimenetelére. Különösen akkor, ha a dicstelenül felélesztett Houston Posthoz hasonlóan a helyi médiába épülne be a propaganda máshol is: a felmérések azt mutatják, hogy még manapság is stabilan bíznak ezekben a kiadványokban az amerikai felnőttek.  De nem az USA az egyetlen célpont, írja a BBC. Az Egyesült Királyságra és Európa többi részére is odafigyel az orosz propaganda, és itt is aggódhatnak a folyamatos fejlődése, innovációja miatt.

Nyitókép:  Twitter / YouTube via BBC