Fogékonyak a magyarok az álhírekre?

Csehek és szlovákok ellenállóbbak

Az összehasonlító kutatás szerint a csehek és a szlovákok jobban ellenállnak a dezinformációnak, míg a magyarok a lista végén helyezkednek el. A kutatók rámutattak, hogy a tévhitek gyakran erősítik egymást: azok, akik hisznek a dezinformációban, hajlamosabbak elfogadni az összeesküvés-elméleteket is.

Riasztó bizalmatlanság a tényekkel szemben

Általános jelenség a tényekkel és az objektív valósággal szembeni kétely, amely különösen magas szinten van jelen Magyarországon és Bulgáriában. Ezekben az országokban sokan tartanak attól, hogy külső hatalmak beavatkoznak a választásokba.

Az „őshonos lakosság lecserélése”

A kutatás egyértelműen megmutatta, hogy a magyarok körében széles körben elfogadott az a nézet, miszerint az európai őshonos lakosságot bevándorlókra cserélik le egy nagyszabású terv keretében. Míg Magyarországon 57 százalék értett ezzel egyet, a cseh és szlovák válaszadók jelentős része (42 és 40 százalék) elutasította ezt a feltételezést.

Muszlimokkal szembeni aggodalmak

Magyarországon külön rákérdeztek a muszlim közösségekkel kapcsolatos félelmekre. A válaszadók 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a muszlimok „lopakodva” próbálják ráerőltetni kultúrájukat az országra. Ez a nézet pártpreferenciától függetlenül széles körben elterjedt.

A Covid hatása: tudományos szkepticizmus

A Covid-járvány felerősítette a tudományos eredményekkel szembeni szkepticizmust, és ez a hozzáállás azóta is tartja magát. Magyarországon és Bulgáriában a válaszadók 67 százaléka hitt abban, hogy a gyógyszercégek szándékosan eltitkolják a betegségek ellenszereit. Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában ez az arány jóval alacsonyabb, 39 és 38 százalék.

A médiával szembeni bizalmatlanság

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint Magyarországon a tényrelativizmus a legmagasabb szintű. Ez szorosan összefügg a médiával szembeni kimagasló bizalmatlansággal, mivel a többség inkább véleményként kezeli azokat az információkat, amelyeket a sajtó tényként közöl.

A kutatás eredményei szerint a magyar társadalomban komoly problémát jelent a téves információk és összeesküvés-elméletek iránti fogékonyság. Ez hosszú távon alááshatja a demokratikus értékeket és a társadalmi bizalmat. A dezinformáció elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen a kritikus gondolkodás és az oktatás szerepének erősítése.