Szakmai egyeztetést indított a minisztérium a közmédia jövőjéről. Kilenc kérdésben várják a javaslatokat, a véleményeket augusztus 20-ig lehet beküldeni.

Az influenszerek ma már a közvéleményre is hatnak: Forgács Mariann és Fuller Bianka a dezinformációról, felelősségről és egy új etikai kódex szerepéről beszél.

Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató a Reggeliben beszél a Kremlhez köthető dezinformációs kampányokról, és arról, hogyan hatnak a magyar közvéleményre.

A cikket jegyző újságíró arról beszélt az RTL Híradónak, hogy a beavatkozási kísérleteknek már konkrét jelei is vannak a közösségi médiában.

Magyar Péter szerint AI-videókkal indul lejárató kampány a Tisza jelöltjei ellen, miközben vita van az orosz és ukrán beavatkozásról.

Egy somogyi újságkihordó szerint neki nem az a munkája, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki. Egy médiakutató arról beszélt, hogy a lap különszáma államilag támogatott dezinformáció.

Gregor MacGregor 1820-ban eladott egy nem létező országot – története rávilágít, hogyan működik a dezinformáció ma is.

Így kommentálta az RTL Híradónak a kormányoldal mesterséges intelligenciával készített videóit a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Egy közép-európai országokat vizsgáló összehasonlító kutatás rávilágított, hogy Magyarország kiemelkedően fogékony a téves és torzított információkra. A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott, amelyek rávilágítanak a magyar társadalom dezinformációval szembeni sebezhetőségére és annak hosszú távú következményeire.

A Lakmusz utánajárt, milyen körülmények között zárták ki a 2023-as újdelhi bokszvilágbajnokságról Imane Helif algériai bokszolónőt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb jelentésében a kínai koronavírus-vakcina szándékos lejáratásával vádolja a magyar médiát. Az egyik, dezinformációnak bélyegzett cikk Müller Cecília és Kásler Miklós kutatását ismerteti, amely kormányzati támogatást is kapott.

Nem sokkal az EP-választások után leállt a szélsőjobboldali, rasszista, migrációellenes, EU- és LMBTQ-kritikus Radio Genoa, az egyik legbefolyásosabb dezinformációs, orosz propaganadát toló Twitter-fiók. Egy ideig azt lehetett hinni, hogy miután az EP-választásokon sok uniós államban előretört a szélsőjobb, az oldal készítője szabadságra ment. Most derült ki, hogy nem feltétlenül ez a helyzet. 

A járvány csúcsán próbáltak alaptalan kételyeket ébreszteni az oltással szemben a Fülöp-szigeteken.

Több uniós tagállam külügyminisztere is kérte, hogy korlátozzák az orosz diplomaták és családtagjaik szabad mozgását az EU-ban.

A lenyomozhatatlan hátterű, valószínűleg az orosz dezinformációs és propaganda-hadviselést kiszolgáló Radio Genoa eléggé megnyomta a magyar témákat az EP-választásra rákanyarodva. A migrációellenes, rasszista, EU- és LMBTQ-kritikus, továbbá klímaszkeptikus tartalmakban utazó oldal posztjai egy év alatt 2,8 milliárdos nézettséget generáltak, azaz minden egyes posztjuk átlagosan 900 ezer felhasználóhoz jutott el.

Még egy mesterséges intelligenciával előállított Tom Cruise-t is bevetett Oroszország, hogy megpróbálja lejáratni a játékok szervezőit, és szélsőségesek támadásairól szóló dezinformációval igyekszik elérni, hogy minél kevesebben akarják a helyszínen nézni a versenyeket. A franciák szerint orosz zavarkeltés áll amögött is, hogy a hétvégén koporsókat helyeztek el az Eiffel-torony közelében.

Már a tagállamok törvényhozásában is megjelent az a narratíva, amit az oroszok kezdtek elterjeszteni.

A júniusi európai parlamenti választások közeledtével megszaporodtak az álhírek, a manipulált tartalmak és a dezinformáció a közösségi médiában. Az rtl.hu Krekó Péter politikai pszichológust, a Political Capital igazgatóját kérdezte a platformok felelősségéről, a technológia bevetésének lehetőségéről a kampányokban és arról, hogyan védekezhetünk a manipulált tartalmak ellen.

Egy felmérés szerint az oroszpárti dezinformáció mintegy öt százalékát tudták beazonosítani a Meta rendszerei, és megtenni a szükséges óviintézkedéseket.

Már az Európai Bizottság is aggódik amiatt, hogy a mesterségesintelligencia-alapú chatbotok hamis információkat terjesztenek az EP-választásról.

A ChatGPT-t jegyző OpenAI nemrég bemutatta első videókészítő mesterséges intelligenciáját. A Sora nevű modell a hibái ellenére döbbenetesen élethű felvételeket alkot, amelyekről egy friss felmérés szerint az emberek fele már nem tudja megmondani, hogy azokat ember vagy gép készítette. A technológia melegágya a visszaéléseknek, legyen szó álhírekről, dezinformációról vagy más csalásokról. Összeszedtük, mire képes a Sora, és azt is megmutatjuk, hogyan ismerheti fel az MI által generált videókat.  

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint nincs alapjuk a Valerij Zaluzsnyij közelgő felmentéséről szóló híreszteléseknek.

A tényrelativizmus pártfüggetlen, minden szavazótáborban erős. 

Anne Hidalgo szerint a közösségi médiafelület mára gigantikus globális szennyvízcsatornává vált.

A politikusok, a média és az átlagemberek is gyakran pontatlan félinformációk, szalagcímek alapján beszélnek a migrációról. Ez ahhoz vezethet, hogy a közbeszéd nem a valóságból kiindulva tárgyalja a 21. század egyik legfontosabb kérdését. De vajon tényleg kell-e rettegni Nyugat-Európában a migránsok miatt? Komolyan mindannyian erőszaktevő gazemberek, akik egyszerre veszik el a helyiek munkáját és élősködnek az államon? Összeszedtük az öt legnagyobb tévhitet a menekültekkel kapcsolatban. 

A Google egy új, kísérleti funkciót mutatott be, amellyel az emberek olyan jegyzeteket hozhatnak létre egy adott weboldalhoz vagy cikkhez, amelyeket bárki elolvashat. Így a felhasználók hasznos tippeket adhatnak egymásnak, ugyanakkor a gyanútlan emberek félrevezetésére is alkalmas lehet.

Ausztráliában komoly aggályok merültek fel a döntés miatt, de épp a napokban az EU is bírálta a platformot a dezinformáció terjesztése miatt.

Ez már csak azért is gond, mert az EU arra számít, hogy a Kreml és szövetségesei aktívabbak lesznek az európai választások előtt.

Valódinak tűnő, Ukrajnát lejárató híreket hoztak létre. 

Az orosz külügy és a londoni orosz nagykövetség által is megosztott videófelvételen állítólagos ukrán katonák támadnak egy nőre és egy csecsemőre.

A zenészt elszomorítja a megosztó álinformációk burjánzása.

A BBC felvette a kapcsolatot az állítólagos hirdetőkkel, akik fordítóprogramon keresztül beszélik az ukrán nyelvet.

Az oroszok mainstream hírforrásoknak álcázott propagandaoldalakat használtak.

Átértelmezi a második világháborút egy hamis információktól hemzsegő, magyar nyelvű bejegyzés, amit rengetegen osztottak meg.

Oroszország bele egyezett, hogy humanitárius folyosót nyissanak a Mariupolban ragadt civilek számára.

Szerintük a hazai állami média kijátssza az orosz dezinformációra vonatkozó uniós tiltást.

Óriási dezinformáció zajlik az orosz-ukrán háború kapcsán, de ez nem most kezdődött.

Az áldozathibáztatás egy félrement énvédő mechanizmus, a háttérben olyan általános emberi motivációkkal, mint a kontrollra törekvés vagy az igazságos világba vetett hit. Ha az ukrán embereket rossznak tartják, akkor a háborút lehet indokolt reakciónak látni, és minden rendben van a világon.

Már Magyarországon is elkezdett terjedni a dezinformáció.

A mariupoli szülészeti klinika bombázása után azt írták egy hordágyon fekvő nő képére, hogy kamu – néhány nap múlva nő és a babája is belehaltak a sérüléseikbe. A tanárnőnek, akit repesztalálat ért, újra kamerák elé kellett állnia, hogy bizonyítsa, nem csak kisminkelték.

A brit kormány attól tart, hogy a hívások felvételét Oroszország manipulálja, és propagandacélból nyilvánosságra hozza. 

Még Oroszország külügyminisztere is terjeszti azt az összeesküvés-elméletet, hogy léteznek ezek az Ukrajnában – amerikai megbízásra – kifejlesztett kórokozók.

A külföldi beavatkozást vizsgálták az EP-jelentésében.

Influenszerek szakértők, alternatív portálok és „lelkes rajongók” is terjesztik itthon Oroszország dezinformációját.

Az ukrán állami Dezinformáció-ellenes Központ tette közzé a listát.

A nyugdíjas demokrata politikus a tavalyi január 6-i lázongásokra emlékezett.