Jimmy Carter volt elnök: Ha nem cselekszünk, megszűnhet Amerikában a demokrácia

Kemény hangvételű véleménycikket közölt a New York Times-ban Jimmy Carter volt amerikai elnök, amit a CNN szemlézett. A demokrata politikus figyelmeztetett: „ha nem cselekszünk rögtön valós lesz az a veszély, hogy polgári konfliktus tör ki, és hogy elveszítjük a féltve őrzött demokráciánkat”.

A 97 éves volt elnök – sokakhoz hasonló véleménye – szerint az amerikaiaknak félre kell tennie a különbségeiket, és együtt kellene dolgozniuk. Figyelmeztetett: „nagyszerű országunk egy egyre szélesedő szakadék szélén táncol”.

Tavaly január 6-án Donald Trump beszédet mondott Washington DC-ben, amiben arról beszélt, hogy a 2020-as választásokat csalással nyerte meg ellenfele, a demokrata Joe Biden. A szavaitól feltüzelt tömeg később az amerikai törvényhozás épületéhez, a Capitoliumhoz vonult. Betörtek az épületbe, és rendőröket, valamint újságírókat bántalmaztak. Az ügyben azóta számos vádemelés történt. Az évfordulóra az rtl.hu is hosszabb cikkel készült.

Carter most a republikánus pártnak is keményen odaszólt: 

átvették a hatalmat az egyik párt felett azok, akik azt a hazugságot terjesztik, hogy a választást ellopták, és bizalmatlánságot szítanak a választási rendszereink ellen.

Remélte, hogy a tavalyi események ráébresztik a nemzetet a széthúzás problémájára, ami a demokrácia létét fenyegeti. Viszont szerinte azóta csak nőtt a széthúzás, és egyre nagyobb a feszültség a két párt között.

A volt elnök – aki hivatali ideje után egy választások tisztaságát figyelő szervezetet alapított – öt pontban fogalmazta meg a tennivalókat:

• az amerikaiaknak egyet kell értenük az alkotmányos normákban, és tisztelniük kell politikai véleménykülönbségeiket
• választási reformra van szükség
• ellen kell állni a polarizációnak
• el kell utasítani az erőszakot a politikában
• foglalkozni kell a dezinformációval

Jimmy Carter az Egyesült Államok 39. elnöke volt 1977 és 1981 között. Ő hozta létre az amerikai kormány energetikai és oktatási minisztériumát. Afganisztán szovjet inváziója után embergót hirdetett a Szovjetunióra és bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát, amivel kiélezte a hidegháborús helyzetet.

Elnöksége utáni tevékenységét sokkal pozitívabban ítélik meg, mint munkáját a kormány élén. 2002-ben Nobel-békedíjat kapott emberjogi aktivizmusáért. 2015-ben jelentette be, hogy rákos beteg.

Nyitókép: MTI / EPA / Erik S. Lesser