Nincs előrelépés a genfi amerikai-orosz tárgyaláson

Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok képviselői hétfőn Genfben tanácskoztak azután, hogy az ukrán-orosz határon feszült helyzet alakult ki. Az amerikai delegációt vezető Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes a találkozó után az AFP tudósítása szerint azt mondta:

Számos ötletet vetettünk fel, hogy a két ország milyen kölcsönös lépéseket tehetne, amelyek biztonsági érdekeinket szolgálnák és a stabilitást növelnék.

Közölte ugyanakkor, nem tesznek eleget az orosz elvárásnak és nem nyújtanak garanciát arra vonatkozóan, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz.

Senkinek nem engedjük meg, hogy bezárja a NATO „nyitott kapuk” politikáját

– fogalmazott. Elmondta, a rakéták elhelyezésére vonatkozóan további részletekbe menő tárgyalást ajánlott az orosz félnek, és ismét felszólította Oroszországot, hogy az ukrán határnál felsorakozott, százezer fősre becsült haderőt vezényelje vissza állomáshelyeire, vagy tegye világossá feladatukat.

Közölte azt is, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, annak jóval nagyobb ára és súlyosabb következményei lesznek, mint amit 2014-ben fizettek a Krím megszállásáért és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatásáért.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a tanácskozás után a Sputnik beszámolója szerint azt mondta, hogy az amerikai fél a tárgyalások során egyetlen érzékeny kérdést sem próbált kikerülni, nagyon komolyan vette és mélységükben tanulmányozta az orosz felvetéseket. Közölte, biztosította az amerikai felet arra, hogy Oroszországnak egyáltalán nincsenek tervei Ukrajna megtámadására, az orosz haderők minden mozgására orosz területen kerül sor.

A Sputnik beszámolója szerint Rjabkov arról is beszélt, hogy az amerikai félnek részletesen elmagyarázták, miért követelnek jogi garanciákat arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább és nem telepít támadó fegyvereket, és miért vetik fel azt, hogy a NATO hagyjon fel a szövetséghez 1997 után csatlakozott államok területén a katonai megerősítéssel. Ez utóbbi hazánkat is érintené: Magyarország 1999-ben vált a NATO teljes jogú tagjává.

Az orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy a tárgyalások folytatása a szerdai brüsszeli Oroszország-NATO tanácskozástól  és a csütörtöki bécsi EBESZ-üléstől függ majd.

Nyitókép: Wendy Sherman amerikai és Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a megbeszélésük kezdetén Genfben 2022. január 10-én. Fotó: MTI/AP/Pool/Reuters/Denis Balibouse