Fegyveres konfliktus a NATO és Orszország között?

Akár fegyveres konfliktus is kirobbanhat Európában – közölte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára január 7-én, az Oroszországgal történő tárgyalássorozat előtt. Az orosz haderők felszereltsége, eddigi kommunikációjuk és az eddig tapasztaltak alapján arra következtetünk, hogy tényleges kockázata van egy új fegyveres konfliktusnak Európában – mondta a főtitkár.

A fő feszültséget Oroszország részéről Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozása okozza, illetve hogy a szervezet megpróbálhatja kiterjeszteni befolyását az országban.

„Oroszország mindig is biztonsági fenyegetésként értékelte azt, hogy a NATO kelet felé terjeszkedett, beleértve a korábbi szovjet érdekszférába tartozó országokat is, illetve az egykori Szovjetunióhoz tartozó országokat, a balti államokat” – mondta a Fókusznak Jójárt Krsiztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Kis-Benedek József külpolitikai szakértő rámutatott, Oroszország részéről megszülettek a válaszintézkedések, ezek része, hogy új haditechnikai eszközöket állítottak hadrendbe, sorozatban tartják a gyakorlatokat. 

Nyilván nem Ukrajna megtámadása ennek a célja, de hogy gyakorolják a feladatokat, a különleges erők alkalmazását, az egészen biztos 

– mondta.

A NATO azt kifogásolja, hogy – kijevi és washingtoni jelentések szerint – az elmúlt hetekben mintegy 100 ezer orosz katonát vezényeltek az ukrán határhoz. Moszkva viszont azt szeretné, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete ne terjeszkedjen tovább a környékükön, ellenzik a rakétarendszerek telepítésék a határaik közelében, és követelik, hogy az amerikai katonák távozzanak Kelet-Európából.

„A két fél közötti szerződéstervezeteknek vannak a NATO és az USA számára vállalható elemei, ezeknek mentén kezdték a tárgyalást. Ilyen például hogy a felek nem tartanának hadgyakorlatokat egymás határainak közvetlen közelében, illetve nagyobb erőket nem mozgatnának ott” – mondta Jójárt Krisztián.

Vannak azonban elemek, amelyeket nem hajlandók elfogadni. Például hogy az oroszok jogi garanciát kapjanak arra, hogy Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja, pedig erre valójában belátható időben nincs is esély, mert számos tagország ellenzi. 

Az oroszokat viszont – az ő szempontjukból érthetően – zavarja, hogy az utóbbi években jelentősen mélyül a katonai együttműködés Ukrajna és bizonyos NATO tagok, mindenekelőtt az Egyesült Államok között – magyarázza Jójárt Krisztián

A hétfő óta tartó tárgyalássorozaton egyelőre nem sikerült kompromisszumot kötni.

Az orosz külügyminiszter-helyettes a másik féltől vár engedményt. „Az amerikaiaknak fel kell készülniük a kompromisszumra. Az orosz fél egyértelmű állásponttal érkezett ide; ez számos olyan elemet tartalmaz, amelyek szerintem érthetők, és világosan megfogalmazottak, ezért mi ettől nem térhetünk el" – közölte Szergej Rjabkov.

Jens Stoltengberg azt hangsúlyozta, hogy világossá tették Oroszországnak: nagy ára lehet az Ukrajnával szembeni agressziónak, bár azt nem részletezte, hogy pontosan ez mit jelent. Azt viszont szintén elmondta, hogy a NATO minden erőfeszítést megtesz a politikai megoldás érdekében.

A Fókusz riportja:

Nyitókép: Orosz katonák célra tartanak a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu közelében lévő Kadamovszkij lőtéren tartott gyakorlatozáson 2022. január 13-án. Fotó: MTI/AP