A brit védelmi miniszter szerint az oroszok már Ukrajna spájzában vannak, de mi lesz Csernobillal?

Egyre feszültebb a helyzet Ukrajnában, ahová James Heappy brit védelmi miniszter szerint máris rengeteg orosz katona szivárgott be. A poltikus nem fogta vissza magát: Vlagyimir Putyin módszereit a nácikéhoz hasonlította, akik szerinte 1939-ben hasonló módon támadták meg Lengyelországot.

A kijevi parlament kedden elfogadott egy határozatot, amelyben felkérték a nemzetközi intézményeket és a külföldi államokat, hogy álljanak ki Oroszország „katonai zsarolása” miatt, írja az MTI. Az ukrán vezetés azonban nyugalomra int: állítják, hogy az orosz invázió nem áll küszöbön, viszont a katonai készültség indokolt.

Ne aggódjatok, aludjatok békében. Nincs szükség arra, hogy összepakoljátok a bőröndjeiteket 

– üzente az ukrán népnek Olekszij Reznikov védelmi miniszter.

A nyugat és az oroszok között azért éleződött ki a feszültség, mert Putyin jogi garanciákat követelt azért, hogy megállítsa a NATO terjeszkedését keleti irányba, és a fegyverek telepítését Ukrajnába. Szerinte ezek a lépések Oroszorszáh biztonságát fenyegetik.

Az oroszok azt követelték: a NATO vonja ki csapatait Romániából és Bulgáriából is. Azóta a NATO és a románok is kijelentették, hogy ezt a követelést elfogadhatatlannak tartják.

Korábban az rt.hu is beszámolt arról, hogy az USA már nekiállt kimenekíteni diplomatáit az országból. A brit kormány szintén hazarendelte Kijevből követsége dolgozóinak nagy részét. Az Európai Unió ellenben indokolatlannak tartja döntésüket, és nem követi példájukat.

A magyarországi ellenzék is az itteni helyzet miatt szólította fel arra Orbán Viktort, hogy mondja le a február 1-re tervezett moszkvai látogatását Vlagyimir Putyinnál. Szerinte ezzel Moszkva éket próbál verni a transzatlanti együttműködésbe. Ezért üdvözlik, hogy mind az Egyesült Államok vezetése, mind a NATO elutasítja az orosz vezetés abszurd, a szuverenitásunkat alapjaiban fenyegető javaslatait.

Mindenki mozgósít

Boris Johnson brit miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a britek készek csapatokat küldeni Oroszország ellen, ha Putyin „fegyvert szegez Ukrajna fejéhez”. Hétfő este az USA készenlétbe helyezte 8500 katonáját, hogy bármikor mozgósítani lehessen őket Európában.

Közben az uniós országok sem tétlenkednek: Dánia a Balti-tengerrel küldött egy hadihajót, és hamarosan F-16-os repülőgépeket küld Litvániába. A spanyolok hajókkal támogatják a nyugati készültséget, és fontolgatják, hogy harci repülőket vezényelnek Bulgáriába. A hollandok és a franciák is jelezték segítő szándékukat.

Az ukrán-orosz határnál pedig már annyian vannak az oroszok, mint az oroszok. 

Nagyjából 100 ezer katonát vezényelt ide Putyin, míg a Nyugattal való tárgyalások nem vezetnek megoldáshoz. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára még december 22-én beszélt arról, hogy ő 122 ezer fegyveresről tud.

Mi lesz Csernobillal?

Különleges szerepe lehet a kialakult helyzetben a csernobili zárt övezetnek. Pripjaty városának környékéről 1986-ban az ottani atomreaktor felrobbanása után evakuálták a lakosságot. A térség azóta veszélyesnek számít a radioaktivitás miatt, és teljesen lakatlan.

Viszont az ukránok attól tartanak, hogy egy orosz invázió esetén kulcsfontosságú lehet Csernobil: a térség közel fekszik a belarusz határhoz, Putyin közeli szövetségeseihez. Ez a legrövidebb út Oroszországból Kijevbe, hiszen a határmenti térség mindössze kétórás autóútra van a fővárostól.

Az ukrán hadsereg már be is vonult Csernobilba, hogy őrizze azt. Jurij Sakrajcsuk tábornok azt mondta a New York Times-nak:

Nem számít, hogy szennyezett, és hogy nem él itt senki. Ez a mi földünk, a mi országunk, és meg kell védenünk.

Azt is elmondta, hogy eddig egy ide vezényelt katona sem lett kitéve jelentős mennyiségű radioaktív sugárzásnak. A kis létszámú kivezényelt erőknek nem az a dolguk, hogy megállítsanak egy esetleges inváziót, csupán az, hogy észrevegyék az arra figyelmeztető jeleket.

Az 1986-as katasztrófa túlélőinek azért kifejezetten keserű a helyzet, mert ekkor az orosz és az ukrán tűzoltók és vészhelyzeti egységek közösen küzdöttek azért, hogy mentsék a menthetőt. Ivan Kovalcsuk, egy ukrán tűzoltó, aki részt vett a reaktor oltásában, most azt mondta:

Hogy lehet ez? Az, hogy most ezt teszik, sajnálatot ébreszt bennem az ukrán emberek iránt.

Miért áll a bál?

Az Ukrajna és Oroszország közti feszültség tavaly márciusban kezdődött: ekkor kezdtek el az oroszok csapatokat mozgósítani a határon, aminek nem örültek az ukránok – ez érthető, hiszen mindössze hét év telt el az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget orosz megszállása óta. Júniusban aztán enyhült a helyzet, majd az oroszok októberben ismét óriási mozgósításba kezdtek.

Vlagyimir Putyin és kormánya kezdettől fogva a NATO keleti terjeszkedését akarta megállítani. Erre vonatkozó követelésüket decemberben is ismertették: meg akarnák tiltani, hogy Ukrajna a NATO tagja lehessen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter januárban ült le tárgyalni amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel, ám nem jutottak előbbre.

Az USA szerepe azért fontos, mert ez az ország a legnagyobb pénzügyi és katonai hozzájárulója a NATO-nak. Azonban ahogy a januári találkozón is elhangzott, Joe Biden egyelőre nem fog személyesen tárgyalni Vlagyimir Putyinnal – egyelőre miniszteri szinten egyeztetnek.

Oroszország pedig váltig állítja, hogy nem akarja megtámadni Ukrajnát. Ebben az esetben komoly nyugati szankciók és kemény katonai válasz lenne várható. Az országban viszont egyre nagyobb a félelem, hogy az oroszok tényleg inváziót fognak indítani.

A korábbi ukrán védelmi miniszter szerint a támadás esetén nemcsak a szövetségesekre számíthatnának a helyiek: szerinte a meglévő, a nyugállományban lévő, és a tartalékos katonákból több kisebb, mobil egység szerveződne, akik hatékonyan tudnák felvenni a harcot az oroszokkal.

Nyitókép: MTI / AP / Efrem Lukackij