Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: Az ukrán katonák egy része a jelek szerint nem hajlandó harcolni

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek feltehetően nem az a szándéka, hogy elfoglalja és megszállja egész Ukrajnát, hanem az, hogy térdre kényszerítse a kijevi kormányt, és egy oroszbarát kabinetet ültessen a helyére – mondta az rtl.hu.nak Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

A csapatmozgások eddig azt mutatják, hogy az orosz haderő professzionális módon először az ukrán légvédelmet iktatta ki, dezorganizálta a vezetést, majd ezután – más célzott támadásokkal párhuzamosan – megindította  a szárazföldi csapatok támadását: északról Fehéroroszország irányából, délről a Krím-félsziget felől, valamint keletről, a két szakadár terület irányából. 

A legutóbbi jelentések szerint az orosz csapatok már az ukrán fővárosban járnak. Kijevre rakétákat lőtték ki péntek hajnalban, péntek reggel pedig lövöldözés hallatszott a kormányzati negyedben. A repülőteret előbb elfoglalták az oroszok, de újabb hírek szerint az ukrán katonák visszafoglalták tőlük.

Hiányzik a harci morál

Ami mindenképpen szembetűnő, hogy nagyon gyorsan haladnak az orosz csapatok, hiába kapott Ukrajna jelentős mennyiségű katonai felszerelést, ez az ellenálláson nem látszik

– fogalmazott Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes, aki szerint a komoly harcokról szóló kisszámú jelentés azt mutatja: 

az ukrán védelem nem szervezett, hiányzik a végsőkig kitartás morális elkötelezettsége.

„Ennek több oka is lehet. Egy 2020-2021-es felmérés szerint például csak az ukránok 37 százaléka hitt abban, hogy meg lehet nyerni egy Oroszország ellen vívott keleti háborút. A többség eleve úgy gondolta, hogy nem is háborúzni kellene, hanem inkább a gazdaságra és az emberek életszínvonalára kellene koncentrálni” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa.

A hivatalos adatok szerint az ukrán fegyveres erők nagyjából 240 ezer katonát tudnak kiállítani (a 900 ezer orosszal szemben), de sokan közülük nem végletekig elszántak a haza védelme érdekében. A keménymagot egy szélsőséges, nacionalista oroszellenes csoportosulás, az azovi hadosztály adja, amely kiegészül csecsen harcosokkal, de nemrég megjelentek lengyel zsoldosok is. 

A háborúban az egyik legfontosabb tényező a harci morál, ez most úgy tűnik, alacsony szinten van az ukránoknál. Azt pedig már régóta közismert, hogy zsoldosokkal nem lehet hazát védeni 

– mondta a vezérkari főnök.

Az elszántságot rontja az is, hogy Ukrajna rendkívül megosztott ország, amelyben – a 2014-es konfliktusig – a lakosság egyharmada orosznak vallotta magát, később ez az arány 17 százalékra csökkent. Az ország tehát legalább annyira az orosz világhoz is tartozik, mint a nyugatihoz, éppen emiatt sokan nem tudnak azonosulni a mostani ukrán kormány által vitt politikával – mondta a volt vezérkari főnök.

Akkor is alig volt ellenállás, amikor a Krím-félszigetet elfoglalták, pedig az oroszok csak 11 ezer katonával vonultak be, miközben az ukrán véderő 17 ezer fős volt 

– tette hozzá.

Az elmúlt évek katonai fejlesztéséről mindenesetre sokat elárul, hogy az ukrán hadsereg nagyjából tíz pozíciót javítva a 22. legerősebbnek számít a világon. Oroszország az Egyesült Államok mögött a második helyen áll.

A volt vezérkari főnök szerint a mostani ukrán hadsereg esélytelen a jóval erősebb orosz haderővel szemben, de ha harcolna, akkor jelentős károkat tudna okozni, és hosszú ideig képes lenne az ellenállásra is. Az oroszok a legmodernebb, úgynevezett 4 + generációs haditechnikát használják, amelyet Szíriában már élesben is bevetettek, míg az ukrán fegyveres erő általában 3. generációs orosz fegyverekkel van felszerelve. 

Ez jelentős minőségi fölényt jelent az intervenciós erők javára.    

A legújabb  fegyverek megjelenésére – mint például az oroszok által tesztelt szuperrakétára (például Avangard, Kinzsal) – nem kell számítani – vélte Szenes Zoltán.

Megszűnik a támogatás, jöhet az oroszbarát kormány

Szenes Zoltán szerint az egész Ukrajnára kiterjedő csapásoknak nemcsak az lehet a hatása, hogy az ukrán hadsereg jelentős veszteségeket szenved, hanem a háború kísérő jelenségeként ellátási problémák lépnek fel, összeomlik a bankrendszer, nem lesz áru a boltokban, az utakat pedig ellepi a nyugat felé tartó menekültáradat. 

Vlagyimir Putyinnak ezzel az lehet a célja, hogy káosz és pánik legyen az országban, így ugyanis könnyen azt gondolhatják az ukrán kormányról, hogy nem ura a helyzetnek. Innen pedig már csak egy lépés egy olyan ellenzéki párt hatalomba segítése, amely aztán jobb viszonyt ápol majd az oroszokkal.

A NATO ez ellen egyelőre nem tud mit tenni, mert ugyan jelentős támogatást ad Ukrajnának, de 

a politikai-katonai szövetség egy dolgot biztosan nem tesz meg: nem küld harcoló csapatokat. 

Ezzel ugyanis azt kockáztatná, hogy a konfliktus átlépi Ukrajna határait, és egy nagyobb, regionális, európai háború kezdődik el. Az ukrán hadseregnek átadott fegyverek és katonai felszerelés ráadásul csak védekezésre alkalmasak, és korántsem a legmodernebbek – mondta a volt vezérkari főnök, aki szerint a legjobb eszközöket az ottani haderő kiképzés nélkül nem is tudná használni.

Magyarország egyébként kisebb segítségekkel eddig is támogatta már az ukránokat: az ország 50 ezer eurót adott kibereszközök beszerzésére, angol nyelvű képzést biztosít, a Honvéd Kórház pedig a sebesültellátásban segít 

– mondta Szenes Zoltán.

A volt vezérkari főnök szerint a mostani invázió azt mutatja, hogy nem jól működik az a világrend, amely 1945 után jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában ugyanis az állandó tagok vétójoggal rendelkeznek, így a világszervezet nem tud katonai erővel fellépni a nagyhatalmakkal szemben a nemzetközi jogsértések miatt. Új döntési-működési mechanizmusra van szükség – mondta.

Nyitókép: Ukrán katona áll az ukrán erők által ellenőrzött területen az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló területtől elválasztó határon a kelet-ukrajnai Szvitlodarszk közelében február 23-án Fotó: Jevhen Maloletka/MTI/AP