NATO-orosz csúcstalálkozó: nincs áttörés, mégsem volt kudarc

Az Egyesült Államok és a NATO elutasította Oroszország legfontosabb biztonsági követeléseit, amelyek enyhíthették volna az Ukrajnával kapcsolatos feszültséget. Ugyanakkor nyitva hagyták a jövőbeli tárgyalások lehetőségét Moszkvával a fegyverzet ellenőrzésről, a rakétatelepítésekről, valamint Oroszország és a Nyugat közötti katonai incidensek megelőzéséről – írja az AP amerikai hírügynökség.

A döntések a NATO–Oroszország Tanács ülésén születtek, amelyet több mint két év szünet után tartottak meg. Azt, hogy az orosz delegáció nem hagyta el a tárgyalásokat, és nyitott a jövőbeli megbeszélésekre azután is, hogy fő követeléseit nem teljesítették, pozitív jelként lehet értékelni. A találkozó célja az volt, hogy megakadályozzanak egy lehetséges orosz inváziót Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt akarja, hogy a NATO vonja ki csapatait és katonai eszközeit az Oroszországgal szomszédos országokból, például Ukrajnából, de olyan NATO-szövetségesektől is, mint Észtország, Lettország és Litvánia. Putyin azt is kérte, hogy a 30 országot összefogó katonai szövetség, a NATO ne vegyen fel újabb tagokat.

Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a NATO brüsszeli a találkozó után tartott tájékoztatóján megerősítette, hogy Putyin bizonyos biztonsági követelései „egyszerűen teljesíthetetlenek”.

„Nem fogjuk becsapni az ajtót a NATO nyitott ajtók politikája előtt” – mondta újságíróknak a csaknem négyórás tárgyalás után. 

A találkozót azután hívták össze, hogy becslések szerint 100 ezer orosz katonát, tankokat és nehézfegyvereket telepítettek Ukrajna keleti határa közelébe. A csapatösszevonás mély aggodalmakat váltott ki Kijevben és Nyugaton, attól tartva, hogy Moszkva invázióra készül.

Oroszország tagadja, hogy újabb tervei lennének szomszédja megtámadására, és éppen a Nyugatot vádolja azzal, hogy NATO-csapatokat és fegyvereket telepít Közép- és Kelet-Európába, amely épp Moszkva biztonságát fenyegeti.

Sherman szerint „az eszkaláció enyhén szólva sem teremt optimális feltételeket a diplomáciához”, ugyanakkor optimista a brüsszeli találkozó után, tekintettel arra, hogy Moszkva nem vetette el a további tárgyalások lehetőségét.

A találkozót vezető Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy a NATO-tagországok és az orosz küldöttek egyaránt „kifejezték, hogy újra kell kezdeni a párbeszédet, és meg kell vizsgálni a jövőbeli találkozók menetrendjét”.

Stoltenberg elmondta, az Ukrajnáról szóló tárgyalások nem lesznek könnyűek. Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet Ukrajnától, és támogatta a szeparatista felkelést. Az azóta eltelt években a harcok több mint 14 ezer ember halálát okozták.

„Jelentős nézeteltérések vannak a NATO-szövetségesek és Oroszország között Ukrajna lehetséges NATO-tagságának kérdésében” – mondta Stoltenberg, aki szerint Ukrajnának joga van dönteni ebben a kérdésben, és a NATO továbbra is nyitva hagyja kapuit az új tagok előtt.

Senki másnak nincs beleszólása ebbe, és természetesen Oroszországnak nincs vétójoga

– tette hozzá.

Alexander Grushko orosz külügyminiszter-helyettes „jelentősnek, mélynek és érdeminek” nevezte a szerdai megbeszéléseket, hozzátéve, hogy „ha a NATO az elrettentés politikáját választja, akkor Oroszország az elrettentés elleni politikával válaszol”.

A NATO-Oroszország Tanácsot két évtizede hozták létre, de a teljes ülések szünetelnek, miután Oroszország csaknem nyolc éve annektálta a Krím-félszigetet. Azóta csak kisebb körben tartottak találkozókat.

Nyitókép: Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Alexander Grushko orosz külügyminiszter-helyettes a NATO-Oroszország Tanács ülésén a szövetség székházában, Brüsszelben, 2022. január 12én. Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET / POOL