Egy évvel a Capitolium ostroma után a republikánusok többsége még mindig azt hiszi, hogy Trump győzött

Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, Donald Trump végleg kiírta magát az amerikai politikai életből, miután 2021. január 6-án örömmel nézte, ahogy biztatására több ezer fős tömeg támadt a washingtoni törvényhozás épületére. Céljuk az volt, hogy megakadályozzák az elnökválasztási eredmények hivatalos elfogadását. A választást elbukó Trump több órán át nem tett semmilyen lépést az ostrom leállítására, hiába próbálták erre rávenni az erőszakos zavargók elől az épületben bujkáló párttársai, az őt támogató konzervatív médiaszemélyiségek, sőt még lánya, Ivanka Trump is.

Az ostromlók – akik között szélsőjobboldali fegyveres csoportok tagjai is voltak – helyi idő szerint délután 2 óra után pár perccel törtek be a Capitolium épületébe, ahol a kongresszus tagjai, Mike Pence alelnök és Nancy Pelosi házelnök vezetésével a két hónappal korábban tartott elnökválasztás eredményének elfogadására készültek. A tömeg az után vonult az épülethez, hogy Donald Trump délben gyújtó hangú beszédet intézett hozzájuk, arra szólítva fel őket, hogy menjenek a Capitoliumhoz, és „harcoljanak”.

A tüntetőket csak három órával később tudták a rendfenntartó erők kiszorítani az épületből. Addigra öt ember – köztük egy rendőr – meghalt, több százan megsebesültek, az épületben pedig nagyjából másfélmillió dolláros kár keletkezett. 

Az FBI becslése szerint nagyjából kétezer ember vett részt az ostromban. Az amerikai szövetségi főügyészség több mint 725 ostromló ellen emelt vádat, közülük 163-an vallották bűnösnek magukat, és 71 embert ítéltek el, átlagosan 130 napig tartó börtönbüntetésre.

Trump Nagy Hazugsága

Az újraválasztására készülő Donald Trump már a 2020-as elnökválasztási kampány idején folyamatosan azt állította mindenféle bizonyíték nélkül, hogy a demokraták el akarják csalni a választást, és veresége után is vehemensen kitartott amellett, hogy ellenfele, a demokrata Joe Biden csak csalással volt képes legyőzni őt. Azonban hiába indítottak több tucatnyi pert, a bíróságok előtt rendre nyilvánvalóvá vált, hogy nem történt semmilyen választási csalás.

Trump közben igyekezett rávenni az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú államok választási tisztségviselőit, hogy semmisítsék meg vagy változtassák meg a neki nem tetsző eredményeket, de ezeket a kéréseit végül nem hajtották végre. Georgia állam belügyminiszterét például arra próbálta rávenni, hogy „találjon” neki 11 780 szavazatot, amivel már ő lenne az elnökválasztás győztese az államban.

A Republikánus Párton belül is sokan támogatták a csalást kiáltó Trumpot, de az ostrom sokkoló hatására eleinte úgy tűnt, hogy kiállnak mögüle, és politikai karrierje véget ér. Kormányának több tagja tiltakozásképpen lemondott. A párt vezető politikusai és miniszterei arról kezdtek el beszélni, hogy Trumpot még azelőtt el kell távolítani az elnöki székből, hogy lejárna a hivatalai ideje. És úgy tűnt, a republikánus szenátorok közül annyian fordultak ellene, hogy egy impeachment eljárásban meg lett volna az elítéléséhez szükséges szavazatszám. Ha bűnösnek találják, akkor lehetővé vált volna, hogy örökre eltilthassák attól, hogy újra indulhasson az elnökválasztáson.

Az ellene forduló politikusok között volt Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának nagyhatalmú vezetője, aki közvetlenül az ostrom után mondott, önmagához képest dühös hangú beszédében „banditaként” és „csőcselékként”, valamint „megtébolyodott tömegként” jellemezte az ostromlókat, akik szerinte „meghiúsult felkelést” hajtottak végre. Kevésbé erőteljesen, de szintén Trump ellen fordult az egyébként erőteljes támogatójának számító Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus frakciójának vezetője is.

Azonban napokon belül nyilvánvalóvá vált, hogy Trump az ostrom ellenére is rendkívül népszerű maradt a republikánus szavazók körében, és a republikánus politikusok a karrierjüket kockáztatják, ha ellene fordulnak.

Amikor a demokrata többségű képviselőház végül megindította az impeachmentet Trump ellen, McConnell elérte, hogy csak Trump hivatali idejének lejárta után szavazhassanak bűnösségéről. Így ő és párttársai arra hivatkozva, hogy csak hivatalban lévő elnök lehet megindítani az eljárást, nem szavazták meg bűnösségét „felkelésre való felbujtásban”, annak ellenére, hogy McConnell szerint is Trump provokálta a tömeget.

Trump pártja

Alig egy héttel azután, hogy a volt elnök távozott a Fehér Házból, kivonult hozzá floridai otthonába Kevin McCarthy, hogy a segítségét kérje a 2022-es kongresszusi választásokra, ezzel is jelezve, hogy továbbra is Trump számít a Republikánus Párt legerősebb politikusának. Ez 2021-ben csak fokozódott: amikor októberben Iowa államba látogatott, a helyi republikánus politikusok ott álltak mellette, tudva, hogy a támogatása nélkül nem sok esélyük lenne választásokat nyerni.

A Pew Research Center közvéleménykutató cég októberi felmérése szerint a republikánus szavazók kétharmada szeretné, ha Trump az elkövetkező években továbbra is meghatározó politikai szereplő maradna. Emellett 44 százalék szeretné, ha 2024-ben ő lenne a Republikánus Párt elnökjelöltje.

A republikánus szavazók nemcsak Trump mellett állnak, hanem nagy többségük elhiszi azt a hamis állítást is, hogy az elnökválasztást elcsalták, és valójában Trump győzött.

A közvéleménykutatások adatai szerint a republikánus szavazók nagyjából 75 százaléka gondolja úgy, hogy az elnökválasztást elcsalták Trumptól, és több mint a felük még azt is tudni véli, hogy erre konkrét bizonyítékok is vannak. A csalásban hívő emberek majdnem 40 százaléka pedig egyetért azzal, hogy az igazi hazafiak erőszakhoz is folyamodhatnak az ország megmentésére. Közben jelentősen esett, 50 százalékról nagyjából 25 százalékra azoknak a republikánusoknak a száma, akik szerint nagyon fontos, hogy elítéljék a január hatodikai ostromlókat.

A Chicagói Egyetemen működő, főleg nemzetközi biztonsági kérdésekkel és terrorizmussal foglalkozó CPOST kutatása szerint az amerikaiak picivel több mint 8 százaléka gondolja úgy, hogy Biden csalással lett elnök, és egyben azt is, hogy indokolt erőszak alkalmazása, hogy Trumpot tegyék meg elnöknek. 

Ez 21 millió embert jelent, akiket a CPOST igazgatója „elkötelezett felkelőként” jellemzett: olyan, nagyrészt teljesen átlagos emberek, akik támogatnának egy fegyverest lázadást, ha nem az általuk támogatott jelölt nyer.

Politikai elemzők közben arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok kezd a polgárháború közelébe sodródni, nyugalmazott tábornokok pedig amiatt aggódnak, hogy a 2024-es elnökválasztást követő esetleges felkelés lázadást szítana a hadseregen belül, ha egyes politikusok a vesztes jelöltet nevezik ki győztesnek. Ez utóbbira meg is van az esély. A republikánusok ugyanis elkezdtek olyan választási törvényeket hozni, amivel lehetőségük lesz erre.

Felkelés, lassított felvételen

A Trump vereségével végződő elnökválasztás után republikánus politikusok több amerikai államban a választási csalások elleni védekezésre hivatkozva törvénykezésbe kezdtek, és egymás után fogadtak el olyan korlátozó törvényeket, amelyekkel megnehezítik a demokrata szavazóknak, hogy részt tudjanak venni a választásokon. A választási jogszabályokat figyelő Brennan Center adatai szerint 2021-ben 34 ilyen jogszabályt fogadtak el legalább 19 államban.

Emellett a republikánusok több, az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú államban elkezdték az irányításuk alá venni a választások lebonyolításért felelős intézményeket, valamint a választásokat ellenőrző és a szavazatszámláló bizottságokat, ahova olyan embereket helyeznek, akik támogatják Trump állítását, hogy az elnökválasztást elcsalták. Emellett hasonlóan gondolkodó politikusok indulnak több államban is – Trump támogatásával – a választásokat felügyelő belügyminiszteri posztért.

A republikánus többségű állami törvényhozások pedig egymás után hozzák a jogszabályokat, amik gyakorlatilag lehetőséget adnak számukra, hogy megváltoztassák egy elnökválasztás eredményét.

Közben a pártsemleges választási tisztségviselők, akik a választások tisztaságáért felelnek, egymás után mondanak le az ellenük tett halálos fenyegetések hatására. A Brennan Center adatai szerint minden hatodik választási tisztségviselő kapott halálos fenyegetést, és háromból egy nem érzi magát biztonságban az állása miatt.

Elemzők most attól tartanak, hogy az amerikai demokrácia kerülhet veszélybe, alkotmányos krízis alakulhat ki, és akár polgárháború is kitörhet 2024-ben, ha a választások lebonyolításért felelős Trump-hívő republikánusok csalásra hivatkozva megváltoztatják a választás eredményét, és a veszteset nevezik meg győztesnek. A lehetőségük mindenesetre meg lesz rá.  

Nyitókép: Donald Trump támogatói megostromolják az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án. Fotó: MTI / EPA / Michael Reynolds