Magyarország első underground zenekara, a Syrius a Csanády utcai pinceklubból indult. Eleinte csak zenészek jártak koncertjeikre, de progresszív, jazzes hangzásukkal belopták magukat a szélesebb közönség szívébe is. Előfordult, hogy Deák Bill Gyula még próbák helyett is Syrius koncertre járt, és amikor kitudódott, kidobták a zenekarból. Ízelítő a XXI. Század filmjéből.

Weöres Sándor a magyar irodalomtörténet legendás alakja, akinek egészen sajátos viszonya volt a nőkkel és az alkohollal. Az utóbbival sohasem számolt le, de felesége, Károlyi Amy valószínűleg megmentette a korai haláltól. Weöres Sándor lelke sohasem nőtt igazán fel, naiv őszintesége egész életét végigkísérte. Pajzán versei viszont csak halála után jelenhettek meg.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

A Wekerletelep főterét szinte mindenki ismeri – ha névről nem is, de amint előkerül egy kép vagy videórészlet szinte arcul csapja az embert a felismerés. Az épületek otthont adtak már filmeknek, sorozatoknak és videóklippeknek is. Szikszai Ottilia filmjében az ikonikus helyszín történelme elevenedik meg a tervező unokájának emlékein és szakemberek történetein keresztül. A Makkhetestől egészen a Barátok köztig.

Egymásba szerettek, ragaszkodtak egymáshoz, amikor ezt nagyon rossz szemmel nézték, az üldözés elől pedig nyugatra akartak szökni. Az 1951-ben ereje teljében lévő Rákosi-rendszer azonban ezt nem hagyta, példát statuált. Egy fiatal énekesnő, Kovács Erzsi és egy válogatott futballista, Szűcs Sándor tragikus története a XXI. Században.

Tudták, hogy Koltai Róbert országos hírneve Bencze Ferenc trombózisának köszönhető? Vagy hogy Gyuszi bácsi akár Vittorio Gassman is lehetett volna? A kaposvári száműzetésből a Halhatatlanok Társulatába kerülő színész hiába rendezett közönségsikereket, mégis úgy érzi, hivatalosan nem ismerték el munkásságát. Szondi Vanda filmje Koltai Róbert történeteit mutatja be, amik soha véget nem érő, egybefüggő füzérként tárulnak a néző elé. 

Az autósport kezdetben a gazdagok kiváltsága volt, a ’60-as években azonban kisemberek előtt is megnyílt a lehetőség a versenyzésre. Persze ekkor nyugati autó még szóba sem jöhetett, Zsigulik, Skodák és Wartburgok adták az autók zömét. „Fúrtunk, faragtunk otthon a satupadban, és ami abból kijött, úgy sikerült” – mesélt a kezdetekről Gerencsér „Titi” Tibor autóversenyző. A ralisport hőskora a XXI. században. 

Hell István televíziós rendező ma sem érti, miért volt annyira fontos, hogy már Szegeden kilökjék az autóból interjút adni a romániai útja után elcsigázott Grósz Károlyt. Az MSZMP pártfőtitkára hárommillió néző előtt, 1988. augusztusban beszélt a magyarok félretájékozottságáról – egy olyan időszakban, amikor Erdélyben falvakat romboltak le, és eltiporták a magyar kisebbség jogait. Mi több: ez már itthon sem volt titok.

Az inotai hőerőmű az ’50-es évek legnagyobb ipari beruházása volt Magyarországon, egykor a szocializmus egyik szimbólumának számított. A párt akkoriban úgy húzta fel az épületeket, hogy azok formálják a társadalmat. Az emberek együtt mentek a gyárba, közösen ettek a menzán, utána a kocsmázás is csoportos tevékenységként működött. A rendszerváltás azonban betett a létesítménynek, amit 2001-ben végleg bezártak. Egy ideje azonban Inota újra virágozni kezdett, és talán megint szimbólummá válhat. 

A magyarokat már lassan száz éve foglalkoztatja a világűr. Bár Farkas Bertalan volt az első magyar, aki elhagyta a Földet, ám nem ő az egyetlen, akiről érdemes megemlékeznünk, ha Magyarország és az űr kapcsolatáról beszélünk. Jóval a Szujoz-36 kilövése előtt, 1932-ben forgattak Budapesten először sci-fit. Másfél évtizeddel a százados kiküldetése után, 1995-ben pedig egyetlen keleteurópai országként Magyarország vett részt a CHEOPS űrteleszkóp gyártásában.

Három magyar is részt vett a Franciaország egykori elnöke ellen elkövetett, elbaltázott merényletben. Egyikük, Marton Lajos a XXI. Századnak, D. Tóth András filmjében idézte fel, mi történt azon az estén 1962 augusztusában. Életfogytiglani börtönbüntetésnek indult, amit a merényletkísérletben való részvételért kapott, de végül éppen a Charles de Gaulle által hirdetett amnesztiának köszönhette, hogy négy és fél év után kiszabadult.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

A Videoton az egyetlen csapat, amely mindig nyert Madridban – 1984-ben a vidéki magyar kiscsapat játszotta az UEFA-döntőt a világhírű Reál Madrid ellen. A XXI. Század három egykori játékossal – Szabó Józseffel, az UEFA akkori gólkirályával, Csongrádi Ferenccel, a Paris Saint-Germain elleni gólszerzővel, valamint Disztl Péterrel, a korszak legjobb magyar kapusával – idézi fel a felejthetetlen kupameccseket.

A magyar színháztörténet példátlan sikere a Madáchban több mint 40 éve játszott Macskák. A XXI. Század többek között Szirtes Tamás rendezővel, Haumann Péterrel, Hűvösvölgyi Ildikóval és a darab legendás koreográfusával idézte fel a kezdeteket. Hogyan tanították be a koreográfiát a táncolni alig tudó drámai színészeknek? Mekkora előleget kért a magyaroktól a darab szerzője? Mi az erőssége a magyar változatnak az angolhoz képest?

Matuska Szilveszter: tömeggyilkos, robbantásszakértő, őrült. Szavak, amik először eszembe jutnak – nekem és valószínűleg az olvasónak is – e név hallatán. Polihisztor vagy művész, ezek már olyan kifejezések, amik messze elkerülik a figyelmünket, ha a biatorbágyi rémről elmélkedünk, pedig ezek is éppen olyan jól írják le, mint az elején említettek.

A magyar hard rock- és metálrajongók azonban sokat köszönhettek a 37 évig dobozban maradt Grizzly II. című filmnek. Egy maffiózókkal üzletelő chicagói sajtkereskedő, feltörekvő amerikai filmcsillagok és egy óriási vérmedve kellettek ahhoz, hogy a nyolcvanas évek Magyarországán létrejöhessen az első olyan nagyszabású koncert, ami kinyitotta a kapukat a heavy metal előtt.

Tatabányáról korábban sokaknak a szén jutott eszébe, ám a kohók mellett eltöltött óráknál a város jóval többet adott az ott élőknek. Színházi estek, munkáskörök és zenei produkciók képezték a nyolcvanas évek közösségi életét, a helyszín pedig nem más, mint a Bányász Művelődési Ház, vagyis a helyi művház.

1969-ben kisfilmekkel hirdették, hogyan kell érvényesíteni a budapesti busz- és villamosjegyeket, amik felváltották az addig működő kalauzrendszert. Akkor el kellett küldeni a BKV-nál dolgozókat, tíz évvel később viszont már emberhiánnyal küzdöttek. Ekkor léptek színre a női buszsofőrök, akik látták eleinte néhányan összehúzták a szemöldöküket.

1986, Monte-Carlo. Itt kezdődött a Hungaroring története, Bernie Ecclestone-nal – a Forma-1 akkori mindenható urával – és jóbarátjával – a Brazil Nagydíj versenyigazgatójával –, Rohonyi Tamással. A futamon határozták el, hogy egy minden ízében nyugati show-t hoznak a vasfüggöny túloldalára. A brit üzletember eredetileg a Vörös téren akarta megrendezni az autóversenyt, de az oroszok nem akarták felszedni a macskaköveket. Magyar üzlettársa ekkor javasolta neki Budapestet. Bár a politikai vezetés eleinte furcsán nézett a túlságosan is kapitalista sportra, amikor a brazil konzulátusról telex érkezett, már nem söpörhették szőnyeg alá.

Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról sokszor festett idilli képet a kor propagandája. A kiképzésen résztvevő orosz és magyar katonákat jó barátokként mutatták be, holott ez közel sem volt igaz. A megszállók nemcsak fegyvertársaikat, de a civileket is lenézték és sokféleképpen keserítették meg életüket a gyulafirátótiak szerint. A tűzifa és borlopástól a molesztálásig minden belefért, ha pedig nem sikerült a tett helyszínén fülön csípni az elkövetőt, következménye sem lett a dolgoknak. Bár az atrocitások jó része nem követelt emberi életeket, 1986. július 16-án ennek az ellenkezőjére is volt példa. Ő volt a szovjet megszállás utolsó magyar áldozata.

Képzelje el, hogy egy sötét erdőben sétál, karddal a kezében, társaival együtt, és úgy néz szembe a mindenhonnan érkező veszéllyel. Vagy hogy egy űrhajó fedélzetén utazik, és úgy fedezi fel az univerzum határait. Bizony, ilyen kalandok várnak azokra, akik belemerülnek a szerepjátékok világába, ahol a hősök mi magunk lehetünk. Az ilyen típusú elfoglaltság egyre népszerűbb Magyarországon is, ahová a sci-fi- és a fantasy-irodalom farvizén érkeztek meg a szerepjátékok. Ebben pedig nagy szerepe volt a legendás Galaktika magazinnak. 

Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De vajon valóban tettek-e zsíros kenyeret tettek Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

A XXI. század május 3-án készített hosszú interjút Gálvölgyi Jánossal – egy héttel az előtt, hogy rosszul lett, és intenzív osztályra került. Az elképzelés az volt, hogy pályája kevésbé ismert részleteit mutassák be közelgő születésnapja alkalmából: kevés filmszerepét, tragikus vagy szomorú színpadi játékát. Így igazán különleges adás készült, amiből most ízelítőt láthatnak-olvashatnak az rtl.hu-n.

A magyar úttörőszövetség, amely a cserkészmozgalom szerepét vette át, az ötvenes években még alacsonyabb taglétszámmal működött, mert voltak, akik nem voltak hajlandók belépni, és voltak, akiket kizártak. A nyolcvanas évekre szerepe, súlya megváltozott, de még akkor is egy ország tudta fejből a 12 pontot. A XXI. század archív és modern filmrészletekkel, szemtanúkkal és szakértőkkel idézi meg a magyar úttörőmozgalom évtizedeit.

A második világháború utáni kétpólusú világban, a hidegháború egyik erős fegyvere volt a propaganda, aminek a keleti blokkban – a „béketáborban” –  a fő üzenete az imperialisták elleni békeharc volt. De hogyan befolyásolták az embereket és ők mennyire hitték el lózungokat? Ennek járt utána a XXI. század.

Több ezer éve élnek az emberrel, több száz éve már a városokba is beköltöztették a kutyákat. Mik voltak a kutyatartás normái régen? Hogyan alakultak a felelős kutyatartás szabályai az elmúlt évtizedekben? Vajon a macskák iránti rajongás mikor kezdődött, és hova tart? A XXI. Század kérdéseire a Kiscelli Múzeum szakértői és más szakemberek adták meg a válaszokat. 

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

A jelenlévőkön kívül csak kevesen tudtak és tudnak róla a mai napig, ezért van olyan ,aki csak legyint: „ugyan már!”. Pedig a nyolcvanas évek közepén valóban megtörtént, hogy rendőrök szinte ok nélkül vertek szét egy koncertet, nem is akárhol: a Pusztavacsi Békefesztiválon. A XXI. század egy kevéssé ismert esetet dolgoz fel hétfői adásában. 

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.